Fejezetek Tarhos Község történetéből. (8. rész):
Befejezés…..helyett:
A település kezdeti, valamint a Wenckheim család
története szorosan összekapcsolódott, bár érdekessége a történetnek az, hogy
mindenütt az 1775-ös alapítási év szerepel a településsel kapcsolatban,
miközben ez Harruckern Ferenc Domonkos (1696–1775) báró a halálának az
időpontja, akivel a férfiágon kihalt a Harruckern család.
Maga a Harruckern örökségről a Harruckern családba
beházasodott Wenckheimek, és más örökös családok között - mint pl. Stokhammer,
Siskovics, Károlyi – 1776-ban Bécsben indult meg az egyezkedés, és itt
született olyan döntés, hogy a gyulai uradalmat öt részre osztják fel, és 1777.
január 1-től birtokba veszik azt.
1796-ban ismét összegyűltek az örökösök Bécsben, majd
1798. február 24-én tartották meg a végleges megbeszélést és a tényleges
felosztást.[1]
Tarhos a békési uradalomhoz került, amely nem volt
kicsi: adataink vannak róla, hogy 1896-ban az uradalmat Emperl Ernő tiszttartó
vezette, az uradalomban dolgozott 1 pénztáros, 1 számtartó, 3 ispán, 4 ellenőr,
2 írnok, 1 fő erdész, illetve 223 fő cseléd.[2]
1924-ben a békési uradalom felosztásra került öröklés
címén, így került Dr. gróf Wenckheim László tulajdonába a tarhosi kastély, és
akinek a felesége, Eleonóra Wood az, aki új cselédházakat építetett Tarhoson. Az
örökség részét képezte a tarhosi, a berkei, a szilaslaposi, törzsökösi, macskási,
és bajkán-zugi birtok. (Vizesfás-melléket gróf Wenckheim Mária örökölte.)
A házaspárnak egyetlenegy gyermeke született, gróf Wenckheim
György, aki 1917-ben Tarhoson látta meg a napvilágot.
A család egészen 1944-ig tartózkodott Tarhoson, a
háború elől előbb Vajtára, majd Ausztriába menekültek, ahonnan Argentínába
emigráltak.
Térképek:
1. Mappa praedii Fásmelléke Jelzet: BéML XV 1 a 207,
Keletkezés: 1804, készítő: Farkas János mérnök. https://maps.hungaricana.hu/hu/MegyeiTerkepek/209/
2. Békés község felvételi előrajzai: Tarhos. Jelzet: S_79_-_No._191/b/2. Keletkezés éve: 1883, Szerző: Scultéty László; Melchiory
Károly; Tabery Ármin; Rainer Zsigmond; Gerzábek; Pillmann József; Müller Ádám;
Klose József; Eberhardt. https://maps.hungaricana.hu/hu/MOLTerkeptar/20730/view/?pg=95&bbox=-1177%2C-4258%2C6477%2C-108
3. Békés község felvételi előrajzai: Tarhos. Jelzet:
S_79_-_No._191/b/2. Keletkezés
éve: 1883, Szerző:
Scultéty László; Melchiory Károly; Tabery Ármin; Rainer Zsigmond; Gerzábek;
Pillmann József; Müller Ádám; Klose József; Eberhardt. https://maps.hungaricana.hu/hu/MOLTerkeptar/20730/view/?pg=151&bbox=-1404%2C-4262%2C6668%2C-113
A felhasznált képek a Szilágyi Imréné Kovács Ilona magángyűjteményéből
(Kovács Lajos), a Nemzeti Archívum fotótárából, Bényei Gábor
magángyűjteményéből, a Magyar Vízgazdálkodás c. folyóiratból (árvíz), Tarhos
Község Településképi Arculati Kézikönyvéből, a Jantyik Mátyás Múzeum
gyűjteményéből (épületek), Békés Városi Püski Sándor Könyvtár gyűjteményéből,
Felek Ferenc, Moór Attila magángyűjteményéből, vasutallomasok.hu oldalról
(vasút), valamint a Hankó József: Két évszázad a Wenckheim családdal című
könyvből (Wenckheim) származnak.
Felhasznált
irodalom jegyzéke
A mai Magyarország vármegyéinek általános ismertetője. Szerkesztő
és kiadó: Radenich György. Nyomatott Wachs Pál nyomdai müintézetében,
Szolnokon. 1926.
A mi történetünk. MEMO-ÁR Tarhos, 1980. Szerkesztő:
Molnárné Dr. Tarkovács Márta. Tarhos, 2020.
Dr. Becsei József: Békés, az átalakuló agrárváros.
Békés, 1972.
Békés város néprajza. Szerkesztette: Dankó Imre.
Békés, 1983.
Dr. vitéz Durkó Antal: Békés Nagyközség története.
Békés, 1939
Emlék-Album nagyméltóságú gróf Wenckheim Frigyes
valóságos titkos belső tanácsos és neje Wenckheim Krisztina grófnő ő
excellentiája ezüst menyegzőjére. Budapest, 1897.
Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. -
Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)
Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. –
Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)
Gulyás Sándor: A Tanácsköztársaság napjai Békés
községben. Békés, 1959.
Hankó József: Két
évszázad a Wenckheim családdal. Gyula, 2000.
Hortobágyi József: Tarhos község története.
Jankovich B. Dénes: Békés megye Pesty Frigyes
helynévgyűjtésében. Pesty Frigyes helységnévtárából - Forráskiadványok a Békés
Megyei Levéltárból 11. (Békéscsaba, 1983) 5. Békés város ’s határ helyiségeinek
részletes elnevezéseiről szólló jelentése Békés várostanácsának
Káldy-Nagy Gyula:
A gyulai szandzsák 1567. és 1579. évi összeírása – Forráskiadványok a Békés
Megyei Levéltárból 10. Békéscsaba, 1982.
Leszkó Róbert: Békés megye gazdaság- és
ipartörténetének sajátosságai, eredményei a 19. század végétől a 20. század
második feléig. Budapest, 2008., 20. oldal.
Dr. Maday Pál: Békés megye története. Békéscsaba,
1960.
Magyar Vízgazdálkodás, 1980. 20. évfolyam, 9. szám.
Budapest, 1980.
Novák László Ferenc: Táj, település, társadalom
változásai a Körösök vidékén. A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 35.
(Békéscsaba, 2012)
Szabad Olga - Zömbik Miklós (szerk.): Békés Megye
1918-1919-ben. Válogatott dokumentumok - Forráskiadványok a Békés Megyei
Levéltárból 2. (Békéscsaba, 1968)
Tarhos Község Településképi Arculati Kézikönyve.
Tarhos, 2017. november.
Tarhos Község Végrehajtó Bizottság 17/1956. V.B.
határozata. Forrás: MNL Békés Vármegyei Levéltár Békési Fióklevéltára.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése