Békés város a régi térképeken. 17. rész: Vízrajz (1. rész): Legrégibb térképeink a folyók fekvését helytelenül ábrázolják, a mellékfolyókat pedig figyelmen kívül hagyják. Az Alföld vízrajzának gyökeres átalakulása bőséges anyagot szolgáltatott az ilyen irányú vizsgálatoknak: történeti vízrajzunk talán egyik legfejlettebb kutatási területünk. Érdekes, hogy ezeket már kivétel nélkül geográfusok és nem rézmetszők, nyomdászok végezték….és ezért sokkal pontosabbak is… Az erdélyi hegyekben három ágban eredő, és az Alföldön egyesülő, majd Csongrádnál a Tiszába ömlő Körös folyó első említése a VI. századból származik, Jordanes Grisia folyóneve valószínűleg a Sebes-Körösre vonatkozik. A X. században élt Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár Krisziosz alakban írta. A magyar forrásokban először talán a Crisius Albus jelenik meg Zaránd megyében 1009-ben, hitelesen pedig 1075-ben említik Crys alakban a Békés megyei Doboz mellett, vagyis utóbbi esetben a Fekete-Körösről van...
Bejegyzések
Békés város a régi térképeken. 16. rész: Békés város közigazgatási területeinek térképezése (2. rész) 1895. augusztusában készítette el Szél István községi mérnök a Békés, II. kerület, Bánhida részét képező Keserű puszta házhelyfelosztási tervét és a házhelyek területének kimutatását, amely az Ótemető utca, Keserű utca, és Köröspart által határolt terület felosztási terve. A tervet Békés község Elöljárósága 1896. december 15-én hagyta jóvá. 49. Keserű puszta házhelyfelosztási terve. 1905-ben készítette el Békés község vásártere új beosztásával készült vázrajzát Bíró Sándor mérnök. A vázrajz tartalmazta a kutakat (már meglévő kutak, tervezett új kút), a cédulaházat, korlátokat, bejárókat, állatfajtánként a békési és idegen állatok, valamint a tulajdonjogot nem igazoló tulajdonosok állatainak elhelyezésére szolgáló területrészt, illetve a beteg állatok részére megállapított területet. 1915-ben, Lőrincz Fere...
Békés város a régi térképeken. 15. rész: Békés város közigazgatási területeinek térképezése (1. rész) A XIX. század fontos időszaka volt a birtokviszonyok adatainak, valamint a település közigazgatási területeinek – és esetleges fejlődési lehetőségeinek, új területkiosztásoknak –térképen történő megjelenítésének….ez Békésre is igaz volt: ebben az időszakban születtek az akkor még község belterületi részeinek (tizedeinek, vagy mai szóhasználattal kerületeinek) vagy kertjeinek térképei, amelyek színezett formátumban, papíralapon tartalmazták az adott településrészre jellemzőket: az útviszonyokat, a hidakat, vízrajzot, az utcahálót utcanevekkel, az épületeket sematikus ábrázolással. A század elején készült színes formában Békés mezőváros belterületének térképe, amely latin nyelvű, és az utcahálózatot tartalmazza utcanevek nélkül. A térkép jelzi a békési kastély helyét, a temetőket, a halmokat – pl: Bódisné halma, Vashalom. ...
Békés város a régi térképeken. 14. rész: I. A magyarországi felmérések korabeli műszerei A felmérési eszközök (illetve műszerek) szögek és hosszak meghatározására szolgálnak. Hazánkban az 1700-as évekig ezek az eszközök igen kezdetlegesek voltak: a térképezés és az eszköz-előállítás nagyobb mértékű megindulásáról csak a török uralom megszűnése után beszélhetünk. A 18. század első felében tevékenykedő Mikovinyi Sámuel – hazai és külföldi tapasztalatai alapján – az akkor legkorszerűbb műszereket használta munkáihoz, így pl. nagy pontossággal mért szögeket a francia fokméréseknél is használt kvadránssal. Ez egy 1 méter sugarú, negyedkör beosztással ellátott eszköz volt vízszintes és függőleges síkban fekvő ún. magassági szögek mérésére. Részletméréseit mérőasztalon, grafikus iránymetszésekkel vagy mért irányok és hosszak megszerkesztésével...
Békés város a régi térképeken. 13. rész: I. A kataszteri térképezés A katonai térképek elkészülése korszakot jelent a kartográfia terén, legnagyobb eredményük, hogy a hadsereg topográfiái tájékozódását lehetővé tették. Már a kora középkorban is készültek összeírások (urbárium), amely eredetileg egy-egy földesúrnak a birtokáról s annak a jövedelmeiről a maga részére készített, szükség szerint több helységre tagoló összeírása. A helyi szokásjognak megfelelően rögzítették a birtok és a népe helyzetét, amely a XVI. század második felétől egyre jobban a földesúr érdekeit szolgálta. A földesurak közül elsősorban azok mérették ki földjeiket földmérő felfogadásával, akik a jobbágyok rovására kedvezőbb birtoklási viszonyokat akartak elérni. Mária Terézia rendelte el az úrbérezést: az úrbéri térképeken részletesen ábrázolták a vízrajzot, az úthál...
Békés város a régi térképeken. 12. rész: I. Egyéb katonai felmérés A térképek elavultsága és a felmérési módszerek gyors fejlődése tette szükségessé a következő felméréseket. A negyedik katonai felmérés során csak a Magas-Tátrát mérték fel hazánkban. Az I. világháború során így az ország területéről csak a III. felmérés, azaz az 1869–1880 között készült 1:25 000 méretarányú térképlapok és az azok alapján szerkesztett 1:75 000 méretarányú, egyszínű, csíkozott domborzatrajzú, németes névrajzú szelvények álltak rendelkezésre. Az 1896-ban megkezdődtek a negyedik katonai felmérés munkálatai is, de ezeket azután az első világháború félbeszakította. Az első világháborúban, bár a felmérési munkák félbeszakadtak, nagy ütemben folyt a harmadik katonai felmérésből származó felmérési szelvények kinyomtatása, valamint a levezetett méretarányú térképek helyesbíte...
Békés város a régi térképeken. 11. rész: I. A harmadik (Ferenc József-i) katonai felmérés A második felmérést még nem fejezték be teljesen, amikor a korszerűbb felmérési eszközállomány és az 1862-ben kezdett új egységes háromszögelési hálózat lehetővé tette, a kiegyezés utáni fejlődés pedig megkövetelte az új 1:25 000 méretarányú felmérés megindítását. A Katonai Földrajzi Intézet által végzett térképezéshez korszerű alapot biztosítottak a nagypontosságú csillagászati helymeghatározások, a teodolittal mért háromszögelési pontok és a meginduló szintezések. Síkrajzi alapként a kataszteri térképek szolgáltak, 1871-től áttértek a méterrendszerre. 37. Békés város nyugati oldala a harmadik Habsburg katonai felmérésen . A térképek vetületéül a Lichtenstern porosz katonatiszt nevéhez fűződő poliéder...
Békés város a régi térképeken. 10. rész: I. A Habsburg Birodalom első katonai (Jozefiniánus) felmérése Ausztria, Csehország és Magyarország katonai felmérését közvetlenül a hétéves háború után Mária Terézia rendelte el. A felmérés Magyarországon 1764-ben kezdődött. Huszonegy évi munkával, 1785-re készült el az ország 1:28 800 méretarányú I. katonai felmérése, melyet II. József császárról Jozefiniánus felmérésnek neveznek. A térképezést a hadsereg geometriában (trigonometria) és geográfiában jártas mérnöktisztjei végezték. A tisztek kompasszal, mérőasztallal, asztrolábiummal és mérőlánccal dolgoztak. Geodéziai vetületet és földrajzi hálózatot akkor még nem használtak, s a magasság-meghatározások alapjául szolgáló szintezési hálózat sem volt. A magassági adatokat nem tüntették fel, hegyvidéken gyakran csak szemrevétele...