Békés város a régi térképeken.  12. rész:


I.                    Egyéb katonai felmérés

A térképek elavultsága és a felmérési módszerek gyors fejlődése tette szükségessé a következő felméréseket.

A negyedik katonai felmérés során csak a Magas-Tátrát mérték fel hazánkban. Az I. világháború során így az ország területéről csak a III. felmérés, azaz az 1869–1880 között készült 1:25 000 méretarányú térképlapok és az azok alapján szerkesztett 1:75 000 méretarányú, egyszínű, csíkozott domborzatrajzú, németes névrajzú szelvények álltak rendelkezésre. Az 1896-ban megkezdődtek a negyedik katonai felmérés munkálatai is, de ezeket azután az első világháború félbeszakította. Az első világháborúban, bár a felmérési munkák félbeszakadtak, nagy ütemben folyt a harmadik katonai felmérésből származó felmérési szelvények kinyomtatása, valamint a levezetett méretarányú térképek helyesbített változatainak kiadása. Ebben az időszakban vált a térképek előállítása és felhasználása tömeges méretűvé.

Az első világháború – és az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása – után az addig közösen végzett térképező munkák is abbamaradtak, kialakult az utódállamok önálló topográfiai térképészete. A trianoni békeszerződés előírta a magyar katonai intézmények létszámának csökkentését, az antanthatalmak folyamatos ellenőrzése mellett. A rendelkezés megkerülésére a Pénzügyminisztérium látszólagos irányítása alatt „polgári” munkaerőkkel szervezték meg az Állami Térképészeti Intézetet. Állományát a bécsi katonai Térképészeti Intézetből hazatért katonatisztek és az Állami Nyomda térképészeti osztályának dolgozói alkották. Az Intézet elsődleges célja az ország katonai térképpel való ellátása volt.

Az Intézet megalakulása (1922) után tanfolyamokon kiképzett fiatal szakemberekkel kezdték meg a régi 1:75 000 méretarányú szelvények helyesbítését (reambulálás). A síkrajz és a névanyag helyesbítését hét év alatt befejezték. 1923-tól a légifénykép, illetve légifényképezési eljárások segítették munkájukat.

A helyesbítéssel párhuzamosan 1927-ben megkezdték az új felmérést is 1:25 000 méretarányban. Az egységes koordinátarendszer használata miatt és a kataszteri térképek felhasználhatósága céljából sztereografikus vetületre tértek át. Az új felmérés alapján kiadott 1:25 000, 1:75 000 és 1:200 000 méretarányú szelvények négyszínűek voltak. A síkrajz és a névrajz fekete, a vízrajz kék, az erdőterületek zöld, a szintvonalas domborzatrajz barna színű. Az 1:75 000 méretarányú térképeken a domborzatrajz kiemelésére még szürke árnyékolást is alkalmaztak. A második világháború előtt az 1:75 000 méretarányú szelvényeket az 1:50 000 méretarányú egységes csapattérképpel kezdték felváltani.

1936-tól a Gellérthegy-központú budapesti sztereografikus koordinátarendszert az ún. katonai sztereografikus koordinátarendszerrel váltották fel, amelynek origója a Gellérthegytől nyugatra és délre 500–500 km-re fekszik és északkeleti tájolású.

A második világháború előszele, majd kitörése módosította a térképezés menetét, háttérbe szorult az időigényes új felmérés, előtérbe került a déli és keleti határ menti szelvények helyesbítése, amely lényegében reambulálásnak volt tekinthető, bár némileg különbözött az 1920–1926 között végbement munkálatoktól, mivel nagyobb teret kapott a légifényképek hasznosítása, így a helyszínelés lerövidült.

Az első világháború után reambulálás és új felmérés alapján készült 1:25 000 méretarányú szelvények Magyarországra: Békés esetében „fototopográfiai” úton készült újfelmérésű szelvény (pirossal jelezve; a zöld színű 1939-1940-ben helyesbített szelvények csak a trianoni határokig).

41. Békés város az 1941-es katonai felmérésen.


42. Magyarország II. világháborús légoltalmi körzeteiről szóló térkép.

Az 1941-es, fenti katonai felmérés mellett készült magyar léginavigációs térkép is, amelyen Békés is feltüntetésre került, illetve 1944-ben született Magyarország II. világháborús légoltalmi körzeteiről szóló térképdokumentáció, amely 4 térképből áll. Az egyik légókörzet központja Békés volt. Az egyik térkép érdekessége, hogy tartalmazza a légókörzetek központjainak Budapestig tartó repülési időtartamát: ez Békés és Budapest közt 23 perc volt, 480 km/órás repülési sebességet feltételezve a támadó gépeknél.

 

A nyílt térképként közzétett szelvények – műszaki pontosságukat, rajzi-nyomdai kivitelüket is tekintve – a kor legkiválóbb termékei közé tartoztak. A teljes 1:50 000 méretarányú szelvénysorozat elkészítését 1945-re tervezték, de ezt a hadi események megakadályozták.

Az 1945 után újjászervezett Honvéd Térképészeti Intézet 1950-ben kezdte meg az ország 1:25 000 méretarányú térképeinek helyesbítését. A térképsorozat a Szovjetunióban és a szomszédos szocialista országokban is alkalmazott jelkulccsal készült. A térképek szelvénybeosztásának alapjául az 1:1 000 000 méretarányú térképek nemzetközi szelvénybeosztása szolgált. Két év alatt készült el az országot ábrázoló 1250 db új vetületű, szelvényezésű, jelkulcsú térképszelvény, ezzel párhuzamosan elkészült az ország 1:50 000 és 1:100 000 méretarányú térképsorozata is.

A térképsorozat műszaki értéke a légifénykép-alkalmazás ellenére sem volt megnyugtató. A geodéziai alapok – a múlt századi és a két világháború közötti felmérés – különböztek: a helyesbítés egyszer szemrevételezésen alapult, másszor műszeres volt, az alföldi szelvényeken pedig csupán a régi csíkozásos térképek alapján szerkesztették a szintvonalakat.

A megnövekedett pontossági és tartalmi követelmények kielégítésére 1953–1959 között légifényképek műszeres kiértékelésén alapuló, új országos felmérés készült. Alapszintként – a Szovjetunióval való összhang érdekében – a balti alapszintet választották. (A balti magasság a trieszti értéknél 0,675 méterrel kevesebb. A polgári térképészetben 1958-ban tértek át a balti alapszintre.)

Az új felméréssel párhuzamosan a levezetett térképsorozatok készítése is folyt (1:50 000, 1:100 000). A hatvanas évek elején elkészültek az 1:200 000 méretarányú térképek is.

 

A Magyar Néphadsereg Térképészeti Intézete mellett az ötvenes évek elején a polgári térképészet állami központja, az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal is megkezdte egy topográfiai térképsorozat készítését. A kezdetben 1:5000 méretarányú felmérésről 1957-ben áttértek az 1:10 000 méretarányú felmérésre. A sorozat több mint 20 évi munkával, 1979-re készült el. (A 90-es évek közepén ez a legkorszerűbb, teljes és viszonylag új topográfiai térképművünk.) Időközben megjelentek az 1:25 000, 1:100 000 méretarányú, csak két színben készült levezetett topográfiai térképek is.

 

De más államok is figyelmet fordítottak hazánkra: A Corona program az USA stratégiai felderítő akciósorozata volt, melynek során a CIA által felügyelt Tudományos és Technológiai Igazgatóság és az Egyesület Államok légiereje kémműholdakat bocsátott fel a Szovjetunió és a keleti blokk megfigyelésére 1959 júniusa és 1972 májusa között. A felvételeket csak 1995. február 22-én oldották fel a titkosítás alól.
Összesen 144 Corona műholdat lőttek fel, a Corona műholdak voltak az első Föld-körüli pályáról fényképes hírszerzést végző műholdak a világon.

Magyarország területének nagy részét, 80 százalékát lefedik a CIA műholdas felvételei, csak keleten és északon vannak hiányzó sávok, például érdekes módon a hazai nehézipar fellegvára, Ózd is kimaradt.

 

43. Békés a CORONA kémműhold felvételén, az 1960-as években.

 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon