Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: március, 2023
Kép
    Békés város történelmi vízrajza  a kezdetektől a XIX. század végéig.  23. rész  Befejezés…helyett (1. rész): Magyarország keleti részének és a szomszédos Erdélynek minden vízfolyása a Tiszába igyekszik. A Tisza fogadja be a Körösök által összegyűjtött vizeket is. A vizek levezetése azonban nem ment minden zavaró körülmény nélkül a múltban. A tiszai lapály általában igen kis esésű, 2 cm km-enként, ezért a Körösök nem bírtak maguknak oly mély medret vájni, hogy abban a folyók nagy vízhozama is elférjen. A Körösöket ebben megakadályozta az a körülmény is, hogy a Duna visszaduzzasztó hatással volt a Tiszára egészen Csongrádig, a Tisza nagy vizei pedig Békésig duzzasztanak vissza. Már a szabályozási munkák előtt megfigyelték, hogy a legnagyobb víz bekövetkezése a Tiszán egy hónapig, a középvízig való leapadás 2 hónapig, a kisvízig pedig 5—6 hónapig tartott. Ha időközben nyári áradás is előfordult, akkor a Tisza, ill. Körösök áradása egész éven át tartott, elbor...
  Békés város történelmi vízrajza  a kezdetektől a XIX. század végéig.  22. rész  Folytatjuk vízrajzi kalandozásunkat, ismerkedjünk meg a kubikusokkal: A földmunkák hasznos „bandái”: a kubikosok:   Grófi legény nem kubikolt még soha, Mindig csak a parasztoknak a fia. Egykerek ,,kocsi"-ba fogta magát, „Úri" hámmal toszította kocsiját. [1]   A kubikos (kubikus, kubis) olyan vándormunkás volt, aki egyszerű kézi eszközökkel nagy mennyiségű földet mozgatott meg folyószabályozásoknál és árvíz elleni védekezésnél, közút- és vasútépítéseknél, építkezéseknél. Mivel nem volt elég önként jelentkező, a szabályozás folyamatossága érdekében a járási tisztviselők kénytelenek voltak — fizetség mellett - a szükséges munkaerőt hivatalból kivezényelni. A közmunka legtovább a töltések építésénél maradt fenn, ahol menet közben nem adódtak halaszthatatlan feladatok, míg új medrek ásásánál a stabilizációra törekedve kezdettől fogva inkább szerződ...
Kép
Békés város történelmi vízrajza  a kezdetektől a XIX. század végéig.  21. rész  Folytatjuk vízrajzi kalandozásunkat, néhány gondolat a mérnökökről, és munkásságukról (3. rész): Huszár Mátyás (1778-1843)   Az 1816. évi körös-völgyi katasztrofális nagy árvíz után - a Duna völgyének felmérése helyett - a Körösök-Berettyó-Hortobágy vízrendszerére terelődött a figyelem. Báró Vay Miklós (mérnök generális, 1804-1824 évek között volt a Tisza és a Kőrösvidék királyi biztosa) kétszeri találkozás utáni javaslatára a nagy felkészültségű Huszár Mátyást nevezték ki a legelvadultabb vidék felmérésének elvégzésére. A 19. század egyik legkiválóbb mérnöke, akinek a nevéhez a korszerű szintezési munka megindítása fűződik Magyarországon, Huszár Mátyás a Bars megyei Kisherestényben - jelenleg Szlovákia - született 1778-ban. Tanulmányait a pozsonyi és kassai akadémián folytatta.   46. Huszár Mátyás.   Mérnöki tanulmányait az Institutum Georgikumban (Pesti Egyetem Mé...
Kép
Békés város történelmi vízrajza  a kezdetektől a XIX. század végéig.  20. rész  Folytatjuk vízrajzi kalandozásunkat, néhány gondolat a mérnökökről, és munkásságukról (2. rész): Mérnökök és munkásságuk a Körösök szabályozásában:   A Bodoky/Bodoki család. A Bodoky/Bodoki család   Bodoky Henter Mihály (1782–1838) Bodok községben született 1782-ben Henter Mihály. A bodoki Henter család tagjai tősgyökeres székely nemesemberek. A henter nem német, hanem ősi, már kihalt magyar szó, a ma is meglévő „hent" tő egyik származéka. Jelentése disznóölő hentes lehetett. Pálmay József 1588-ból regisztrálta a bodoki Henter család legkorábbi írásos említését. A kéziratos családfán legelsőként ismert I. György 1670 táján még Sepsibodokon lakott. Bodoky Henter Mihály (1782–1838) az első, aki a bodoki előnevet nemcsak időnként, hanem állandóan és mint családnevet viselte, sőt a Hentert mind gyakrabban elhagyta, esetleg „H."-val helyettesítette. Utódai 1848-tól már kizárólag ...
Kép
Békés város történelmi vízrajza  a kezdetektől a XIX. század végéig.  19. rész  Folytatjuk vízrajzi kalandozásunkat, néhány gondolat a mérnökökről, és munkásságukról (1. rész): Mérnökök és munkásságuk a Körösök szabályozásában: A török kiűzése után a birtokaikba visszakerült földesurak – hosszabb vagy rövidebb időre – már a XVIII. század első felében foglalkoztattak mérnököket az újjátelepítések lebonyolítása, a falu- és birtokhatárok kijelölése, az építkezések irányítása céljából. A legnagyobb birtokos, a kamara szolgálatában 1715-tõl mérnökök dolgoztak, akik igény szerint elláttak állami feladatokat is. Tevékenykedtek műszakiak a vármegyéknél, akik főként utakat, hidakat terveztek, majd a kamaránál és a helytartótanácsnál kialakult az állami műszaki szervezet. [1]   1735-ben Selmecbányán Mikoviny Sámuel megszervezte az első magyarországi műszaki iskolát, a bányatisztképzőt. Az 1770-től akadémiaként működő intézetben matematikát, erőműtant, vízműtant, később k...