Békés város történelmi vízrajza  a kezdetektől a XIX. század végéig.  20. rész 

Folytatjuk vízrajzi kalandozásunkat, néhány gondolat a mérnökökről, és munkásságukról (2. rész):

Mérnökök és munkásságuk a Körösök szabályozásában: A Bodoky/Bodoki család.

A Bodoky/Bodoki család

 

Bodoky Henter Mihály (1782–1838)

Bodok községben született 1782-ben Henter Mihály. A bodoki Henter család tagjai tősgyökeres székely nemesemberek. A henter nem német, hanem ősi, már kihalt magyar szó, a ma is meglévő „hent" tő egyik származéka. Jelentése disznóölő hentes lehetett.

Pálmay József 1588-ból regisztrálta a bodoki Henter család legkorábbi írásos említését. A kéziratos családfán legelsőként ismert I. György 1670 táján még Sepsibodokon lakott. Bodoky Henter Mihály (1782–1838) az első, aki a bodoki előnevet nemcsak időnként, hanem állandóan és mint családnevet viselte, sőt a Hentert mind gyakrabban elhagyta, esetleg „H."-val helyettesítette. Utódai 1848-tól már kizárólag Bodokinak vagy Bodokynak nevezték magukat.

 

A dinasztia alapítója Bodoky Henter Mihály földmérő, Békés Vármegye első önálló mérnöke, fia, Bodoki Károly, az ő nyomdokaiba lépett. Károly öccse, Bodoki Lajos, a Folyammérnöki Hivatal főmérnöke, és Károly fia, Bodoki Kálmán, a Folyammérnöki Hivatal mérnöke, a dinasztia meghatározó személyiségei. A Bodokiak helye méltán ott van a nagy vízszabályozók, Huszár Mátyás, Vásárhelyi Pál, Beszédes József és a többiek mellett.^[1]

Az egyetemről kikerült fiatal Bodoky Mihály 1812-ben Békés vármegye „hiteles" földmérőjévé, azaz mérnökévé választották. Ebben az időben Gyulán, illetve Békés vármegyében ő volt az első, egyben az egyetlen mérnök. (Előtte Csongrád és Csanád megyékkel közös mérnök - Vertics József - látta el a műszaki feladatokat.)

1816. és 1830. évi nagy árvizek, amikor fél évig volt elöntve a Körösök-Berettyó vidéke, ekkor felgyorsultak a szabályozási munkák.

Megvalósításukra azonban anyagi fedezet nem volt, így Békés vármegye továbbra is saját költségén és saját közmunkaerejével végeztette a vízrendezési munkákat. Ezek a feladatok mind Bodoky Mihályra hárultak. A vizek „lefutását" gátló malmok lebontására tett javaslatot, helyi jelentőségű csatornákat ásatott, töltéseket emelt, medertisztításokat végeztetett, folyóátvágásokat kezdeményezett. A medertisztításnál egyik jellemző módszere volt például az elfajult meder felszántása azzal a céllal, hogy az így fellazult üledéket a víz sodrása továbbvigye.

A lassú, kis esésű Körös folyóknak nem volt elegendő sodrása, sebessége, így a vízsebesség növelése érdekében javasolta a kanyarok átvágását. A nagyra becsült, szerény Bodoky Mihály nem sokkal ezután, 1838. január 13-án - 57 éves korában bélgyulladásban, hirtelen halt meg.

 

Bodoki Károly (1814-1868)

Bodoki Károly mérnök, a Körös-vidéki folyószabályozási munkáinak nagy alakja, 1814. március 29-én született Békésen. Édesapja, Bodoky Mihály (1782 – 1838), aki vármegyénk első önálló mérnöke volt (ő még y-al írta nevét).

Középiskolai tanulmányait a kecskeméti és a debreceni református kollégiumban végezte, diplomáját a pesti mérnöki intézetben, az Institutum Geometricum-Hydrotechnicumban szerezte 1836-ban.

A kezdő mérnök két évig a budai országos műszaki igazgatóság szolgálatában állott. Ez idő alatt Vásárhelyi Pál oldalán a Ferenc-csatorna kiegészítő munkálataiban is részt vett.

A kezdő mérnök két évig a budai országos műszaki igazgatóság szolgálatában állott, ez idő alatt Vásárhelyi Pál oldalán a Ferenc-csatorna kiegészítő munkálataiban is részt vett.

Apja halála (1838) után fiatalon, 24 évesen kérték föl a megürült vármegyei mérnöki tisztség betöltésére, foglalkozását tekintve még mindig egyedüliként egész Békésben.

 

1845-ben tíz hónapos szabadságot kért és kapott a vármegyétől nyugat-európai tanulmányútra: az utazás – Széchenyi ajánlólevelével – olyan országokba vezetett, ahol nemcsak a korban fejlett szárazföldi, hanem csatornahálózattal a vízi közlekedés és vele kapcsolatosan a vízépítés is tanulmányozható volt (Észak-Itália, Svájc, német tartományok, Franciaország, Belgium, Hollandia, Anglia).

 

Vármegyei mérnöki tisztsége mellett ő lett az 1845-ben alapított Körös Szabályozási Társulat műszaki igazgatója, majd a Tisza-völgyi Társulathoz csatlakozás után a Körös-Berettyó vidék osztálymérnöke.

Elévülhetetlen érdemeket szerzett a Körösök és a Berettyó szabályozása terén kifejtett fáradhatatlan munkásságával, folytatva elődei munkáját, de már átfogó, komplex terveket készítve, az eddigi partikuláris megoldások helyett. Bodoki Károly dolgozta ki 1848-ban a Körösök és a Berettyó szabályozásának tervét, majd ő maga irányította a folyók szabályozási munkálatait.

Növeli érdemét, hogy feladatát a legnehezebb körülmények között, a szétrobbantott Tiszavölgyi társulatból alakult kis társulatok - összesen hét körösvölgyi társulat - összefogásával kellett megoldania. Az érdekeltek anyagi terheit súlyosbította, hogy itt nem érvényesítették a Tiszára kimondott elvet, mely szerint csak a töltések építése társulati feladat, a mederrendezés az állam kötelessége: itt a szabályozást is az árvédelem érdekében végrehajtandó társulati munkának minősítették. A kormányzat a munkálatok költségeihez nem járult hozzá, sőt még a tervek hivatalos felülvizsgálatának költségeivel is az érdekelteket terhelte meg.

A korabeli mérnöki munka nem csupán a lecsapolás műszaki megtervezésére és kivitelezésre korlátozódott, hanem egy személyben jelentékeny jogi és közgazdasági szervezést is igényelt. A társulatok jogi-pénzügyi alapjait éppúgy Bodoki gondolta végig és javasolta az alapításokat, mint ahogyan földmunkák tényleges irányítását is ő végezte.

 

Mérnöksége idején létesült a Fehér-Körösnek Gyula város határán kívül ásott 19 km hosszú új medre is, a mai Kettős-Körös, a Gyula-Békési Nagycsatorna.

Bodoky Károly sorsát apjának alkotó szelleme határozta meg, apja munkáját folytatta. Bodoki Károly 1813-ban vette feleségül Fodor Karolinát, házasságukból négy gyermek született, fiuk Kálmán követte apját a mérnöki pályán.

 

Közéleti és közgazdasági téren is kiemelkedő tevékenységet folytatott. Alapítója a Békés megyei Takarékpénztár Egyesületnek, melynek haláláig vezérigazgatója is volt. A Békés-Bánáti Református Egyházmegye főgondnoka volt, presbiteri tisztet vállalt a gyulai református egyházközségben.

A fentieken túl érdekelte a kémia és a geológiai is, valamint jelentékeny humán műveltsége volt, gazdag könyvtárában francia és német nyelvű szépirodalmi művek is helyet kaptak.

 

Bodoki Károly 1868.december 10-én Biharnagybajom határában, 54 éves korában munkavégzés közben tragikus hirtelenséggel hunyt el.^[2] (aznapi munkája a Füzesgyarmat és Biharnagybajom közötti földút kijelölése volt, melyet Békés és Bihar Vármegye kért a Helytartótanácstól, az általa fémjelzett sikeres Nagy-Sárrét lecsapolási munkák után).

 

Nagy részvét mellett temették el Gyulán, az Ó-református temetőben. Hasonlóan ahhoz, ahogyan Mihály helyére lépett Károly, most ismét egy családtag folytatta Károly munkáját, de nem a fia, hanem testvére, pontosabban féltestvére. Károly még születésekor elvesztette édesanyját, édesapja később elhunyt feleségének húgát vette el, tőle született Gyulán 1833-ban jóval fiatalabb öccse, Lajos.

 

43. Bodoky Károly (1814-1868) arcképe. 

Bodoki Lajos (1833-1885)

Bodoki Lajos 1833. október l-jén született Gyulán. Az ő élete talán nem alakult annyira érdekesen és fordulatosan, mint két elődjéé, ám az ő szakmai karrierje ívelt a legmagasabbra az összes Bodoki közül. Bodoki Lajos a kecskeméti református kollégiumban és az eperjesi evangélikus líceumban végezte középiskoláit, majd immár családi hagyománynak mondhatóan a pesti Mérnöki Intézetben tanult 1852-ig.

Mérnöki oklevelét 1852-ben kapta meg, majd kétéves gyakorlati idejét az 1850-től a Tisza-szabályozást irányító, Herrich Károly mellett dolgozta le. 1860-ban főmérnök lett Békés vármegyében, de arról 1861-ben lemondott – az osztrák önkényuralom miatt nem akart közhivatalt vállalni -, majd 1863-ban a Temes Szabályozási Társulatnál kapott főmérnöki megbízást. Ettől a társulattól 1868-ban szomorú esemény miatt - testvérbátyja, Károly halála miatt - vált meg, mert erre a megüresedett gyulai állásra nevezték ki. így a hivatal apáról fiúra, testvérről testvérre szállt. Így lett a Gyulán megszervezett Folyammérnöki Hivatal első főmérnöke.

 

1868-ban így Gyulán helyezkedik el, de csak négy évig töltötte be a családi munkahelyet, 1872-ben Budapestre került a Duna-szabályozáshoz.^[3]

1876-ban a Duna annyira megáradt, hogy az 1838. évi jeges árvíz megismétlődése fenyegette a fővárost. Saját felelősségére megnyitotta a Soroksári Duna-ágat. Ezzel menekült meg Budapest a katasztrófától, ezért a főváros díszpolgárává választották. Terve alapján készült el a Duna magyarországi felső szakaszának rendezése.

 

A két másik vízmérnök Bodokitól eltérően Lajos szakirodalmi munkásságot is folytatott, elsősorban a Magyar Mérnök és Építészegylet Közlönyében publikált, legtöbbször az alföldi folyók kérdésköréről írt cikkeket és dolgozatokat. Szakkönyvet fordított angolból, Franciaországban tanulmányozta a folyami csatornákat, értékelő elemzést készített az 1873-as bécsi világkiállításról. Magas beosztásokban dolgozva, az országos vízépítési bizottság vezetője volt előbb osztálytanácsosi (1881), utóbb miniszteri tanácsosi rangban (1882). A XIX. századi Bodokiakra talán jellemzőnek mondható, korai, hirtelen szívhalál azonban őt is elszólította az élők sorából (1885).

 

 

44. Bodoki Lajos (1833-1885) arcképe.  

A két másik vízmérnök Bodokitól eltérően Lajos szakirodalmi munkásságot is folytatott, elsősorban a Magyar Mérnök és Építészegylet Közlönyében publikált, legtöbbször az alföldi folyók kérdésköréről írt cikkeket és dolgozatokat. Szakkönyvet fordított angolból, Franciaországban tanulmányozta a folyami csatornákat, értékelő elemzést készített az 1873-as bécsi világkiállításról. Magas beosztásokban dolgozva, az országos építési bizottság vezetője volt előbb osztálytanácsosi (1881), utóbb miniszteri tanácsosi rangban (1882). A XIX. századi Bodokiakra talán jellemzően mondható, korai, hirtelen szívhalál azonban őt is elszólította az élők sorából (1885).

A Bodoki családban még mindig nem szakadt meg a mérnökök sora, az elődök nyomába most Bodoki Károly egyetlen fia, Kálmán lépett. Ő tízéves volt, amikor apja meghalt, 27 éves, amikor nagybátyját is elvesztette. Az egyetem elvégzése után visszatért elődei földjére és Gyulán telepedett le. A Gyulai Folyammérnöki Hivatalban dolgozott, és folytatta nagyapjának és nagybátyjának a Körösök vidékén végzett munkáját. Mint mindegyik Bodoki, halk szavú ember volt.^[4]

 

 

45. Bodoki Kálmán (1858-1918) arcképe.

 

Bodoki Kálmán (1858-1918) Bodoki Károly egyetlen fia a gyulai Folyammérnöki Hivatal kiváló mérnöke volt. Sokoldalú tehetséges embernek ismerték, aki a lelkiismeretesen végzett hivatali munka mellett, szeretett matematikával és irodalommal foglalkozni. Közéleti szereplést csupán azzal vállalt, hogy a halála előtti esztendőkben elfogadta az apja által alapított takarékpénztár igazgatói helyét.

---

[1] Körös-vidéki hírlevél. XXII. évfolyam 4. szám Gyula, 2012. 2. oldal

[2] Dr. Vasas Ferencné: A Bodoki mérnökdinasztia szerepe a Körös-vidéki folyók szabályozásában. Gyula, 2014. december 10. http://www.kovizig.hu/baratikor/03-munkaink/04-eloadasok/2014-a_bodoki_mernok_dinasztia_szerepe_a_koros-videki_folyok_szabalyozasaban.pdf

[3] Góg Imre: Emlékezés Bodoky Mihály, Bodoki Károly, Bodoki Lajos és Bodoki Kálmán hidrológiai munkásságára. Hidrológiai tájékoztató, Budapest, 1998. 5-7. oldal

[4] Góg Imre: Emlékezés Bodoky Mihály, Bodoki Károly, Bodoki Lajos és Bodoki Kálmán hidrológiai munkásságára. Hidrológiai tájékoztató, Budapest, 1998 június 5. oldal