Békési helytörténet

Békés város a régi térképeken.  24. rész:  FÜGGELÉK I.                    A régi térképeken leggyakrabban használt mértékegységek:   bécsi hüvely                                                          0,0263 m bécsi láb (12 hüvelyk)                                          0,3160 m bécsi rőf (29 hüvelyk)                  ...

Békés város a régi térképeken.  23. rész:  Utak és hidak térképi ábrázolása (2. rész): Hermann Moll 1732 körül Londonban adta ki Magyarország és Erdély színezett térképét. Herman Moll (kb. 1654-1732) az egyik legjelentősebb londoni térképkészítő volt a tizennyolcadik század első felében, valószínűleg a németországi Brémában született 1654 körül. Pályafutása során földrajzi atlaszok tucatjai jelentette meg, nem is beszélve számos laptérképről. Leghíresebb munkája az Atlas Geographus havi folyóirat, amely 1708-tól 1717-ig jelent meg. 66. Utak ábrázolása Moll térképén. Moll térképén könnyen beazonosíthatóak a települések, még ha kicsit angolosak is az elnevezések (Nagyvárad – Great Waradin), ellenben kiválóan bemutatja a kor közlekedési útvonalait, a Szeged (Szegedin), Nagyvárad és Kolozsvár (Clausenburg) közötti, Szolnok illetve Nagyszeben felé tartó utakat. 1781-ben Párizsban jelent meg De l’Isle Magyarországról és Erdélyről készült térképe, amely a korábbi térképek hibáit...

Békés város a régi térképeken.  22. rész:  Utak és hidak térképi ábrázolása (1. rész): Az Árpád-kori Magyarország közlekedési hálózatát a peremhegyvidékről a medence-rendszer belseje (a Duna-nyílás) felé sugarasan összefutó ösvények alkották. Az ösvény-hálózat, amelyet a lovak és a szekerek kerekei „tapostak ki", összekötötte a Kárpát-medence koncentrikusan elhelyezkedő gazdasági övezeteit. A centrumtérségből távolodva, az alföldi és a hegyvidéki tájak találkozásánál, a nagyobb völgynyílásokban regionális jelentőségű forgalomgyűjtő és -elosztó helyek fejlődtek ki (pl. a Miskolci-kapu, a Szamos-kapu, a Maros-kapu, a Temes-kapu stb.). Az ispánsági székhelyeket és a jelentősebb védelmi központokat (a föld-, majd a 13. századtól a kővárakat) összekapcsolták a fő közlekedési folyosókkal. Az ősi útvonalak kikerülték a természeti akadályokat, az ún. közlekedési gátakat és a legalkalmasabb pontokon alakították ki a folyóvizi, mocsári és hegyvidéki átkelőhelyeket. Az ország belső úthál...

Békés város a régi térképeken.  21. rész:  Vízrajz (5. rész): Bodoki Lajos (1833-1885) 1833. október l-jén született Gyulán. Bodoki Lajos a kecskeméti református kollégiumban és az eperjesi evangélikus líceumban végezte középiskoláit, majd immár családi hagyománynak mondhatóan a pesti Mérnöki Intézetben tanult 1852-ig. Mérnöki oklevelét 1852-ben kapta meg, majd kétéves gyakorlati idejét az 1850-től a Tisza-szabályozást irányító, Herrich Károly mellett dolgozta le. 1860-ban főmérnök lett Békés vármegyében, de arról 1861-ben lemondott – az osztrák önkényuralom miatt nem akart közhivatalt vállalni -, majd 1863-ban a Temes Szabályozási Társulatnál kapott főmérnöki megbízást. Ettől a társulattól 1868-ban szomorú esemény miatt - testvérbátyja, Károly halála miatt - vált meg, mert erre a megüresedett gyulai állásra nevezték ki. így a hivatal apáról fiúra, testvérről testvérre szállt: így lett a Gyulán megszervezett Folyammérnöki Hivatal első főmérnöke. 1868-ban így Gyulán helyezk...

Békés város a régi térképeken.  20. rész:  Vízrajz (4. rész): Mi is történt a folyószabályozás során? 1851-ben a Fekete-Körös vizét Békés belvárosától elterelték: a mai Kettős-Körös jobb oldalán, a Tátra utcától új, 2 919 m hosszú csatornát - a „békési nagycsatornát" - ásták meg, ez a munka lett a Povádi-átvágás. Ezzel a mederátvágási munkával a Fekete-Körös a városon kívül, a Povádi temetőnél csatlakozott a Fehér (Egyesült v. Nagy)-Köröshöz. (Ez az átvágás nem érte el a célját, 1861-ben újra kellett ásni, mélyíteni és szélesíteni). [1] 58. A Fehér és Fekete-Körös összefolyása.   1847-ben Bodoky Károlyt bízták meg a Körösök szabályozásának irányításával, aki 1855-re elkészítette a Körösök új, második szabályozási tervét. A nagyváradi helytartótanács a Gyula és Békés városok árvédelmi biztonságára való tekintetből elrendelte, hogy a város belsőségein kívül Gyulaváritól Békésig új csatornát ássanak. A ...