Békés város a régi térképeken.  20. rész: 

Vízrajz (4. rész):

Mi is történt a folyószabályozás során? 1851-ben a Fekete-Körös vizét Békés belvárosától elterelték: a mai Kettős-Körös jobb oldalán, a Tátra utcától új, 2 919 m hosszú csatornát - a „békési nagycsatornát" - ásták meg, ez a munka lett a Povádi-átvágás. Ezzel a mederátvágási munkával a Fekete-Körös a városon kívül, a Povádi temetőnél csatlakozott a Fehér (Egyesült v. Nagy)-Köröshöz. (Ez az átvágás nem érte el a célját, 1861-ben újra kellett ásni, mélyíteni és szélesíteni).[1]



58. A Fehér és Fekete-Körös összefolyása.

 

1847-ben Bodoky Károlyt bízták meg a Körösök szabályozásának irányításával, aki 1855-re elkészítette a Körösök új, második szabályozási tervét. A nagyváradi helytartótanács a Gyula és Békés városok árvédelmi biztonságára való tekintetből elrendelte, hogy a város belsőségein kívül Gyulaváritól Békésig új csatornát ássanak. A fentebbi rendelet alapján azután a Fekete Köröst is Doboz felett a gyula - békési csatornába vezették le.

A Fehér-Körös vizének elvezetése céljából készítendő új csatorna a Gyula-békési nagycsatorna ásását 1856 év végén kezdték meg. Az új nyomvonalon megkezdett csatornaásási munka a Gyula és Gyulavári közti határtól, a régi medertói kiindulva kezdődött, és 7 500 m hosszú egyenessel jutott el Szanazugig. Az akkori időben ez a csatornaszakasz, a „gyulai nagycsatorna" nevet kapta. Szanazugnál megtört a csatorna vonala és újabb, 12 100 m hosszú egyenessel, „békési nagycsatorna” néven csatlakozott Békésnél az 1346 m hosszú, úgynevezett „Vashalmi-kanyar" felső végéhez.

Az összesen 19 600 m hosszú Gyula-békési-nagycsatorna ásása és töltésének építése 1858-ban fejeződött be, megépítésével az akkori megyeszékhely Gyula és Békés városok belső, belterületi részei mentesültek a további árvizektől.

Az alig két év alatt elkészült csatorna, melynek építése a maga idejében hatalmas munkának számított, az osztrák császári birodalom akkori legnagyobb közmunkájaként vonult be a történelembe. A csatorna építési munkálatait 1857. májusában I. Ferenc József és Erzsébet császárné is megtekintette.


59. A Gyula-békési-nagycsatorna.

 

A Fekete-Körös és Fehér-Körös szanazugi összekötésére 1874. októberében került sor. a Gyula-Békési-Nagycsatornába egy 200 öl (379 méter) hosszú új csatornával bekötötték a Fekete-Köröst, amelynek így létrejövő, Békésig tartó holtágát a későbbiekben Vargahossza (Varga-hosszai)-főcsatornának nevezték.

Népmesei motívum, a paraszti kultúra körébe tartozik idősb. Somlyai Gábor feljegyzése, mely szerint: 1857-ben kezdték „az Uj-Köröst ásni”…..”ekkor járt itt I. Ferrencz József májushó 16-ikán mint magyar király, utázott Dobozon keresztül Nagyváradnak ekkor mondta azt Békésnek az emeletről, hogy ezt a várost elsijesztettétek.”[2] Feltehetjük a kérdést, hogy ez miért nem történt így valójában? I. Ferenc József császár a fentiek szerint nemcsak tudta, és értette, hanem kiválóan beszélte volna a „bíkísi nyelvet”….

 

A Körösök térképezésében a Bodoky/Bodoki család fontos szerepet játszott: a dinasztiaalapító Bodoky Henter Mihály (1782–1838) Bodok községben született 1782-ben, Henter Mihály néven. A bodoki Henter család tagjai tősgyökeres székely nemesemberek. A henter nem német, hanem ősi, már kihalt magyar szó, a ma is meglévő „hent" tő egyik származéka. Jelentése disznóölő hentes lehetett.

Bodoky Henter Mihály (1782–1838) az első, aki a bodoki előnevet nemcsak időnként, hanem állandóan és mint családnevet viselte, sőt a Hentert mind gyakrabban elhagyta, esetleg „H."-val helyettesítette. Utódai 1848-tól már kizárólag Bodokinak vagy Bodokynak nevezték magukat.

A dinasztia alapítója Bodoky Henter Mihály földmérő, 1812-től Békés Vármegye első önálló mérnöke, fia, Bodoki Károly, az ő nyomdokaiba lépett. Károly öccse, Bodoki Lajos, a Folyammérnöki Hivatal főmérnöke, és Károly fia, Bodoki Kálmán, a Folyammérnöki Hivatal mérnöke, a dinasztia meghatározó személyiségei. A Bodokiak helye méltán ott van a nagy vízszabályozók, Huszár Mátyás, Vásárhelyi Pál, Beszédes József és a többiek mellett.[3]


60. Békés várossa Bodoky Mihály 1819. évi térképén.

A nagyra becsült, szerény Bodoky Mihály nem sokkal ezután, 1838. január 13-án - 57 éves korában bélgyulladásban, hirtelen halt meg. Munkáját fia, Bodoki Károly (1814-1868) folytatta.

Bodoki Károly mérnök, a Körös-vidéki folyószabályozási munkáinak nagy alakja, 1814. március 29-én született Békésen. Középiskolai tanulmányait a kecskeméti és a debreceni református kollégiumban végezte, diplomáját a pesti mérnöki intézetben, az Institutum Geometricum-Hydrotechnicumban szerezte 1836-ban.

Apja halála (1838) után fiatalon, 24 évesen kérték föl a megürült vármegyei mérnöki tisztség betöltésére, foglalkozását tekintve még mindig egyedüliként egész Békésben.

Vármegyei mérnöki tisztsége mellett ő lett az 1845-ben alapított Körös Szabályozási Társulat műszaki igazgatója, majd a Tisza-völgyi Társulathoz csatlakozás után a Körös-Berettyó vidék osztálymérnöke.

Elévülhetetlen érdemeket szerzett a Körösök és a Berettyó szabályozása terén kifejtett fáradhatatlan munkásságával, folytatva elődei munkáját, de már átfogó, komplex terveket készítve, az eddigi partikuláris megoldások helyett. Bodoki Károly dolgozta ki 1848-ban a Körösök és a Berettyó szabályozásának tervét, majd ő maga irányította a folyók szabályozási munkálatait.

A korabeli mérnöki munka nem csupán a lecsapolás műszaki megtervezésére és kivitelezésre korlátozódott, hanem egy személyben jelentékeny jogi és közgazdasági szervezést is igényelt. A társulatok jogi-pénzügyi alapjait éppúgy Bodoki gondolta végig és javasolta az alapításokat, mint ahogyan földmunkák tényleges irányítását is ő végezte.

Mérnöksége idején létesült a Fehér-Körösnek Gyula város határán kívül ásott 19 km hosszú új medre is, a mai Kettős-Körös, a Gyula-Békési Nagycsatorna.

Bodoki Károly sorsát apjának alkotó szelleme határozta meg, apja munkáját folytatta. Bodoki Károly 1813-ban vette feleségül Fodor Karolinát, házasságukból négy gyermek született, fiuk Kálmán követte apját a mérnöki pályán.


61. Bodoki Károly (1814-1868) arcképe.

Bodoki Károly 1868.december 10-én Biharnagybajom határában, 54 éves korában munkavégzés közben tragikus hirtelenséggel hunyt el.[4] (aznapi munkája a Füzesgyarmat és Biharnagybajom közötti földút kijelölése volt, melyet Békés és Bihar vármegye kért a Helytartótanácstól, az általa fémjelzett sikeres Nagy-Sárrét lecsapolási munkák után).

Nagy részvét mellett temették el Gyulán, az Ó-református temetőben. Hasonlóan ahhoz, ahogyan Mihály helyére lépett Károly, most ismét egy családtag folytatta Károly munkáját, de nem a fia, hanem testvére, pontosabban féltestvére. Károly még születésekor elvesztette édesanyját, édesapja később elhunyt feleségének húgát vette el, tőle született Gyulán 1833-ban jóval fiatalabb öccse, Lajos.

 


[2] id. Somlyai Gábor: Emlék irat Békés városának a legelső megülésétől kezdve az 1893-ik esztendő végéig. Békés, 1894. 172. oldal

[3] Körös-vidéki hírlevél. XXII. évfolyam 4. szám Gyula, 2012. 2. oldal

[4] Dr. Vasas Ferencné: A Bodoki mérnökdinasztia szerepe a Körös-vidéki folyók szabályozásában. Gyula, 2014. december 10. http://www.kovizig.hu/baratikor/03-munkaink/04-eloadasok/2014-a_bodoki_mernok_dinasztia_szerepe_a_koros-videki_folyok_szabalyozasaban.pdf

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Békés város történelmi vízrajza  a kezdetektől a XIX. század végéig.  17. rész  Folytatjuk vízrajzi kalandozásunkat, a vízügyi igazgatással ismerkedhetünk meg: A vízügyi igazgatás szervezetrendszere: 1788-ban, a Vízi és Építészeti Főigazgatóság megalakulásával új fejezet kezdődött a magyarországi műszaki munkák történetében: létrejöttek azok a szervezeti keretek, amelyek az adott körülmények között korszerű, központosított irányítást lehetővé tették. Az új szerv létrehozását 1787-ben maga az uralkodó kezdeményezte. A Bécsben működő főigazgatóság nem tudta áttekinteni az egész birodalom műszaki ügyeit, ezért szükség volt arra, hogy az egyes tartományokban (Csehország, Morvaország, Ausztria), valamint Magyarországon - a helyi kormányszerveknek alárendelt - építési igazgatóságokat hozzanak létre. Az új szervezet, a Vízi és Építészeti Főigazgatóság, a kamara és a helytartótanács irányítása alatt álló, műszaki ügyekben teljes önállósággal rendelkező hivatal volt. Tevékenysé...
További információk
  Békés város történelmi vízrajza  a kezdetektől a XIX. század végéig.  18. rész  Folytatjuk vízrajzi kalandozásunkat, a vízügyi igazgatáson belül a vízitársulatokkal folytatjuk: A vízitársulatok: Az 1820-as években szerepet kaptak a vízügyi irányításban a vízgazdálkodási feladatok ellátására létrejött társulatok is. Egyre világosabbá vált, hogy a birtokosok és a községek érdekeit szolgáló vízimunkálatokat nem lehet teljes egészében állami támogatásból fedezni, hanem szükség van társadalmi segítségre is. Egy-egy község vagy birtokos a maga területein azonban nem tudott eredményes munkát végezni, ezért egy-egy vízfolyás mellett az érdekeltek összefogásával társulások jöttek létre. Ezek megalakítására az 1807:17.tc. adott lehetőséget. A szervezetek ekkor még önkéntesek voltak, senkit sem lehetett arra kényszeríteni, hogy belépjen. Mivel az általuk végzett munka nem a sóalap költségeit vagy a kamarát terhelte, a főigazgatóság nem sokat törődött tevékenységükkel. Műsza...
További információk
Kép
  Fejezetek Tarhos Község történetéből.  (4. rész): Árvíz A Körösök hegyvidéki vízgyűjtőjén 1980. július 21–27. között különösen sok csapadék hullott, ám július 27-től a Körösök felső és középső szakaszán apadás indult meg. Rendellenes jelenségek nem mutatkoztak, és akkor váratlanul olyan dolog történt, amire a legtapasztaltabb szakemberek sem számítottak: 1980. július 28-án reggel 6 óra 35 perckor minden előzetes jelzés nélkül átszakadt a Kettős-Körös jobb parti töltése.  Helikopter, honvédségi kétéltűek, a lánctalpas úszó gépkocsik vitték a homokzsákok ezreit a hosszúfoki lokalizációs védvonal és a tarhosi körtöltés erősítéséhez. A gátszakadás során kiömlött mintegy 208 millió köbméter víztömeg a Kettős-Körös jobb parti töltésének Doboztól Hosszúfokig terjedő szakasza, a Hosszúfoki-főcsatorna és a Gyepes-csatorna által közbezárt 10 ezer 500 hektáron helyezkedett el. A víz teljesen körülzárta Tarhost (sziget lett Tarhos ….), helyi védelemvezetést szerveztek a tarh...
További információk