Békési helytörténet

    Fejezetek Tarhos Község történetéből.  (6. rész): Vasúti érdekességek (1. rész) [1] Az utókor talán nem is tudja, hogy a vasút milyen fontos szerepet játszott Tarhos életében, fejlődésében, és azt sem, hogy Tarhos keskenyvágányú vasútállomása a Békés – Ludad – Vizesfási vonalon, közvetlenül az országút és a gépállomás mellett feküdt. Gazdasági szerepük, súlyuk miatt érdemes megemlékezni a keskeny nyomtávú kisvasutakról is. Megépítésüket az uradalmak szükségletei hívták életre, mivel lovas kocsikkal lehetetlen volt a termények elszállítása a sáros utakon. E vonalak rugalmasságát a hordozható vágányrendszer biztosította. A hordozható (vagy repülő) vágányokat a kisvasút szállította a betakarítás helyére. Itt egy keretet (mezei váltót) helyeztek a meglévő vágányra, amely a járműveket a néhány perc alatt lefektetett repülővágányra terelte. Ezáltal a vonat a terményt a betakarítás helyétől közvetlenül a magtárba, vagy az átrakodó állomásra tudta szállítani. Olcsó, egysz...

    Fejezetek Tarhos Község történetéből.  (5. rész): Településszerkezet Tarhos települése több külterületi területből jött létre, amelyek elnevezésére a történetírás az alábbiakat őrizte meg: Almár: korábban Békés legkeletibb része volt, nádtermő, posványos fenék. Néphagyomány szerint gyékényes, vízjárta terület volt, a jószágokra nem nagyon kellett vigyázni, mert a magasabb füves helyeket, a szigeteket körülfogta a víz. Almárt védőgát választotta el Vizesfástól. [1] Berke: a fűzfa berkéjéről kapta nevét, az egykori uradalmi major közvetlenül a tarhosi belterület szomszédságában iskolával, gazdasági épületekkel, lakásokkal. [2] Berke árkokkal és fűzfákkal körülvett viztől mentesitett uradalmi föld. [3] Féltő: félig „emelvényes”, félig lapályos föld [4] a' fásmellett. [5] Lakótelep: a régi uradalmi majorból meghagyott négy, egykori cselédház tréfás neve. Egy közülük szolgáltató ház (bolt, fodrászat, cukrászda, italbolt) volt. [6] Szilas: határrész, szán...