Békés város történelmi vízrajza a kezdetektől a XIX. század végéig. 31. rész Felhasznált irodalom jegyzéke: A kedves olvasónak talán száraz ez a felsorolás, de látható, hogy egy-egy tanulmány elkészítéséhez mennyi szakirodalmat kell áttekinteni....a helytörténeti kutatók, vagy a téma iránt érdeklődőknek pedig kiváló kiindulási alap egy izgalmas kutakodáshoz.... FELHASZNÁLT IRODALOM JEGYZÉKE Babák Krisztina: A Hármas – Körös hullámterének feltöltődése a folyószabályozások óta. Földrajzi Értesítő 2006. LV. évfolyam, 3-4. füzet . Babos Zoltán-Mayer László: Az ármentesítések, belvízrendezések és lecsapolások fejlődése Magyarországon. (Első rész). Vízügyi Közlemények, 1939/1. szám Budapest, 1939. Dr. Baji Mihály: Dánfok - egy középkori falu története az írott források és a régészeti adatok tükrében. Békés, 2019. Balázs György: Vízimalmok, szárazmalmok, szélmalmok a 18-19- században. Banner János: A békési rév. Békési Élet, 1971. (6. évfolyam) 1971/...
Bejegyzések
Békés város történelmi vízrajza a kezdetektől a XIX. század végéig. 30. rész Békési képeslapok (3. rész): Békés: Körös-parti részlet. Készítő: Karinger. Békés: Fehér-Körös partrészlet a fahíddal. Kiadó: Véver Oszkár. A kiadás helye: Békés. A kiadás időpontja: 1900-1909 Békés: Csónakázó egyesület pavilonja (Csolnakázó - egyesület pavillonja). 1903. Üdvözlet Békésről: Fehér-Körös hídja és környéke. 1903. Jobbról a Bérház, balról a katolikus templom. Békés: Fábián híd. 1904. Békés, Kőrösparti részlet. Vitéz Sósmezey István kiadása. 1939. Üdvözlet Békésről: Fehér Kőrös partrészlet a cseresznye hiddal (Fehér-Körös, ma Élővíz-csatorna a Cseresznye utcai híddal). Üdvözlet Békésről: Fekete-Körös partrészlet. (A Fekete-Körös Rákóczi utcai hídja.) A Békési Torna Egyletnek a Fehér-Körös (ma Élővíz-csatorna) melletti épülete, ma a Bagoly Vendéglő található itt. Végh Lajos kiadá...
Békés város történelmi vízrajza a kezdetektől a XIX. század végéig. 29. rész Békési képeslapok (2. rész): Békés: Sétatér 1901. (A mai Erzsébet Liget, háttérben a Csónakázó Egylet pavilonja, ma a Bagoly Vendéglő található a helyén.) Üdvözlet Békésről: Kőrösi nagy híd. (Kettős-Körös feletti híd.) Üdvözlet Békésről: Fehér-Körös főtéri hídja. Forrás: Zempléni Múzeum (Szerencs). (Balról a katolikus templom, jobbról a Bérház látható.) Üdvözlet Békésről: Fehér Körös partrészlet a bérházzal. 1900 Üdvözlet Békésről. (A Fehér Körös a korcsolyázó pavilonnal és a Bérház mögötti híddal) 1900. Hosszúfoki Ármentesítő Társulat székháza a Körösladányi úton (ma a rendőrkapitányság épülete a Rákóczi úton). Végh Lajos kiadása. 1913. Üdvözlet Békésről Fehér Körös részlet, a Fábián híd. 1905 előtt. Báró Drechsel Géza kiadása. Békés:...
Békés város történelmi vízrajza a kezdetektől a XIX. század végéig. 29. rész Békési képeslapok (1. rész): A vízhez köthető, elsősorban Véver Oszkár nevéhez fűződő, 1900-as évekből származó képeslapok következnek. Véver Oszkárról keveset tudunk, miközben jelentős könyvkereskedő volt: kereskedését 1897. szeptember 29-én nyitotta Békésen, tanulmányait Pozsonyban folytatta, így vélelmezhetően felvidéki származású volt. Véver az 1920-as évekig dolgozott Békésen, majd Budapestre ment. Tevékenységének színvonalát jelzi, hogy Nürnbergben bronzérmet nyert a könyvszakmában kifejtett munkásságáért. 71 évesen, 1936. január 9-én, Szentendrén hunyt el. Fontos kortörténeti dokumentumok az általa kiadott képes levelezőlapok, amelyeken felfedezhetjük az akkoriban jellemző montázstechnika alkalmazását, kiadványai élénkítésére. Ami feltűnő: a túlnyomórészt parasztok által lakott mezőváros egy-egy részletét mutató ilyen típusú képekről hiányoznak a földművelők. Helyettük pé...
Békés város történelmi vízrajza a kezdetektől a XIX. század végéig. 28. rész A vízszabályozás jogi háttere (4. rész): 21.) 1884. évi 14. törvénycikk a Tiszának és mellékfolyóinak szabályozásáról, ezen folyók ármentesítéséről, úgyszintén a vízszabályozó és ármentesítő társulatok igazgatási szervezéséről: „2. § A Tisza és mellékfolyói völgyein a feladat megoldására alkalmas határokkal nem biró vizszabályozó és ármentesitő társulatok uj beosztással szervezendők. 4. § Az érdekeltek az alapszabályokban megállapitott időközökben és módon közgyülésre hivandók össze. A közgyülésen minden 100 ártéri becshold, vagy 1000 frt értékemelkedés tulajdonosa - a szerint t. i., a mint azt a közgyülés alapszabályaiban eleve megállapitja - egy szavazattal bir, a 100 becsholdnál, illetőleg 1000 frt értékemelkedésnél többet képviselő ártéri birtokosok, vagy teljhatalmi megbizottjaik pedig annyi szavazattal birnak, a hány 100 becsholdas részletnek, illetőleg 1000 frt értékemelkedésnek tu...