Békés város történelmi vízrajza a kezdetektől a XIX. század végéig. 31. rész
Felhasznált irodalom jegyzéke:
A kedves olvasónak talán száraz ez a felsorolás, de látható, hogy egy-egy tanulmány elkészítéséhez mennyi szakirodalmat kell áttekinteni....a helytörténeti kutatók, vagy a téma iránt érdeklődőknek pedig kiváló kiindulási alap egy izgalmas kutakodáshoz....
FELHASZNÁLT
IRODALOM JEGYZÉKE
Babák Krisztina: A Hármas – Körös hullámterének feltöltődése a folyószabályozások óta. Földrajzi Értesítő 2006. LV. évfolyam, 3-4. füzet.
Babos Zoltán-Mayer László: Az ármentesítések, belvízrendezések és lecsapolások fejlődése Magyarországon. (Első rész). Vízügyi Közlemények, 1939/1. szám Budapest, 1939.
Dr. Baji Mihály: Dánfok - egy középkori falu története az írott források és a régészeti adatok tükrében. Békés, 2019.
Balázs György: Vízimalmok, szárazmalmok, szélmalmok a 18-19- században.
Banner János: A békési rév. Békési Élet, 1971. (6. évfolyam) 1971/1. szám
Banner János: Adatok a békési határ XVIII. századbeli vízrajzához.
Banner János: Adatok Békésmegye településföldrajzához.
Banner János: Békés város története a XVIII-ik század elejéig.
Barabás Jenő: Békés megye néprajza a XVIII. században. A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 58-59. kötet. Gyula, 1964). 11. oldal
Baldácsy Antal: Alföldi úthálózat.
Pest, 1871.
Bácskai Vera: Magyar mezővárosok a XV. században - Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat 37. Budapest, 1965.
Bánkuti Imre: Gyula kuruc ostroma. Békési Élet 1976/2. szám. Békéscsaba, 1976.
Dr. Becsei József: Békéscsaba, Békés, Gyula és tanyavilágának településmorfológiája. Budapest 1983.
Dr. Becsei József: Békés funkcionális településföldrajza. Földrajzi Értesítő 1963/4.
Dr. Becsei József: Békés, az átalakuló agrárváros. Békés, 1972
Békés Város néprajza. (Szerkesztette: Dankó Imre) Békés, 1983.
Békési Újság Kalendáriuma 2009. Békés, 2009.
Békési Újság Kalendárium 2012. Békés, 2012.
Bél Mátyás: Békés vármegye leírása. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 18. Gyula, 1993.
Blazovich László: A Körös-Tisza-Maros-köz középkori településrendje - Dél-Alföldi évszázadok 1. Békéscsaba - Szeged, 1985.
Blazovich László: A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban. Dél-Alföldi évszázadok 9., Szeged, 1996.
Blazovich László: Az Alföld 14–16. századi úthálózatának vázlata. Tanulmányok Csongrád megye történetéből 26. Szeged, 1998.
Blazovich László: Városok az Alföldön a 14-16. században. Szeged, 2002. Dél-Alföldi évszázadok 17. Szeged, 1992.
Borcsíczky Béla: Magyarország legnevezetesebb kereskedelmi utvonalai a XIV. és XV. században. Földrajzi Közlemények, 1914-15. Budapest. 1915.
Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest, 1890.
Csánki Dezső: Hazánk kereskedelmi viszonyai I. Lajos korában. Budapest, 1880.
Csipes Antal: Békés megye élete a XVI. században. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 7. Békéscsaba, 1976.
Csizmadia Andor – Kovács Kálmán – Asztalos László: Magyar állam- és jogtörténet. Budapest, 1991.
Csüllög Gábor: A Tiszántúl a Kárpát-medence 10-17. századi regionális tagolódásában. Debreceni Egyetem, Debrecen, 2006.
Czeglédi Imre: Békés megyei utak. Békéscsaba, 1986.
Dr. Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. Gyula, 1997.
Dr. Dóka Klára: A Körös- és Berettyó-völgy gazdálkodása az ármentesítés előtt és után - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 10. Gyula, 2006.
Dr. Dóka Klára: A Duna-mappáció (1823-1845) Történeti áttekintés
Dr. vitéz Durkó Antal: Békés Nagyközség története. Békés, 1939.
Erdei Aranka: Békés megye társadalma és gazdasága 1828-ban – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 13. Gyula, 1986.
Ferenczi László: Vízgazdálkodás a középkorban. Magyar középkori gazdaság- és pénztörténet. Budapest, 2006.
Ferenczi Sándor: Békés a hidak városa. Békési Téka 33. sz. (XV. évfolyam 2. szám) Békés, 2006.
Ferenczi Sándor: Feljegyzések a békési malmokról. Békés Újság IV. évf., 25-26. szám (1996. december 13-27.), ill. Békés Újság V. évf. 1. szám (1997. január 10.)
Fényes Elek: Magyar országnak, ’s a’ hozzákapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiaia tekintetben. Negyedik kötet. Pest, 1839
Dr. Frisnyák Sándor: Az Árpád-kori Magyarország gazdaságföldrajza. Földrajzi Közlemények. Budapest, 1996. 2-3. szám
Dr. Frisnyák Sándor: A vízenergia használata a Kárpát-medencében a 11. századtól 1920-ig. Földrajzi Közlemények Budapest, 2011. 3. szám
Fügedi Erik: Magyarország külkereskedelme a XVI. század elején. Agrártörténeti Szemle 11. évfolyam (1969) 1969 / 1-2. sz.
Dr. Gaál Jenő: Békés vármegye közgazdasági és közművelődési állapota. Békés megye 1892-ig. Nemzetgazdasági Szemle – 1892. 6. szám Budapest, 1892.
Gallacz János: Monográfia a Körös-Berettyó völgy ármentesítéséről és ezen völgyben alakult vízrendező társulatokról. Nagyvárad, 1896.
Gárdonyi Albert: Felső-Magyarország kereskedelmi utjai a középkorban I - II. Közgazdasági Szemle Budapest, 1908.
Dr. Glaser Lajos: Dunántúl középkori úthálózata. Századok 1929-1930.
Dr. Glaser Lajos: Az Alföld régi vízrajza és a települések. Földrajzi Közlemények 67 (1939) 297–307.
Góg Imre: A Kettős-Körös felső szakaszának kialakítása. Vízügyi Közlemények, Budapest, 1991 (73. évfolyam) 1. füzet
Góg Imre: A Kettős- és Hármas-Körös bal oldalán végzett vízimunkák a szabadságharcig. Hidrológiai Tájékoztató 1997/1. szám Budapest, 1997.
Góg Imre: Emlékezés Bodoky Mihály, Bodoki Károly, Bodoki Lajos és Bodoki Kálmán hidrológiai munkásságára. Hidrológiai tájékoztató, Budapest, 1998 június
Góg Imre: A gyulai Kapus-híd „hat-nyolc schukk vizet szorított meg". Hidrológiai Tájékoztató 1997/2. szám Budapest, 1997.
Gyöngyössy Márton: Magyar középkori gazdaság- és pénztörténet. Budapest, 2006.
Győrffy Erzsébet: Korai ómagyar kori folyóvíznevek. Debrecen, 2011.
Haan Lajos: Békés Vármegye hajdana. Pest, 1870.
Haan Lajos–Zsilinszky Mihály: Békésmegyei oklevéltár számos, hazánk beltörténetére vonatkozó adatokkal – Monumenta diplomatica comitatus Békesiensis. (Budapest, 1877.)
Dr. Hajnal István: Békés város 1714-től 1800-ig. Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat Évkönyve 1876-1877. Gyula, 1877.
Havassy Péter: Békés megye kialakulásáról és korai történetérõl. Bárka 2000.
Havassy Péter: Határjárások és határjelek a középkori Békés Vármegyében. A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. Békéscsaba, 2002.
Hévvízi Sándor: Doboz külterületének történeti helynevei. Dobozi tanulmányok. A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989.
Hévvizi Sándor: Vizekkel kapcsolatos helynevek a Körösök vidékén. Budapest, 1989.
Hidak Békés megyében. Szerkesztette: dr. Tóth Ernő. Békéscsaba, 1995.
Hidak Hajdú-Bihar megyében. Szerkesztette: dr. Tóth Ernő Debrecen, 1996.
Hunfalvy János: A magyar birodalom természeti viszonyainak leírása. Pest, 1863. 3. kötet
Ihrig Dénes (szerk.): A magyar vízszabályozás története. Budapest, 1973.
Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. Békéscsaba, 1971.
Jankovich B. Dénes: Adatok a Körösvidék középkori vízrajzához és a vizek hasznosításához. A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében. Békéscsaba, 1996.
Jankovich B. Dénes: Békés megye Pesty Frigyes helynévgyűjtésében. Pesty Frigyes helységnévtárából. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 11. Békéscsaba, 1983.
Jankovich B. Dénes – Medgyesi Pál – Nikolin Edit – Szatmári Imre - Torma István: Békés megye régészeti topográfiája IV/3. Békés és Békéscsaba környéke. Budapest, 1998.
Katona Imre: A magyar kubikosok élete. Budapest, 1957.
Karácsonyi János: Békésvármegye története. Gyula, 1896.
Karácsonyi János: Békés város története a XVIII-ik század elejéig. Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat Évkönyve 1890-1891. Gyula, 1891.
Káldy-Nagy Gyula: A gyulai szandzsák 1567. és 1579. évi összeírása. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 10. Békéscsaba, 1982.
Kiss Anikó: A gyulai várbirtok malmainak története. A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 5. Békéscsaba, 1978.
Kiss Magdaléna: A Körösmente folyóvízneveinek névrendszertani vizsgálata. Budapest, 2014. Doktori disszertáció http://doktori.btk.elte.hu/lingv/kissmagdalena/diss.pdf
Kocsor János: Képeslapok a volt gyulai és békési járásból a Munkácsy Mihály Múzeumban (1899-1945). Békés Megyei Múzeumok Közleményei - 33. sz. (2009.)
Korompai Gábor: Az Alföld vízi útjai. Alföldi Tanulmányok 1987 / 11. kötet (Békéscsaba, 1987)
Kósa László: Nemesek, polgárok, parasztok: Néprajzi, történeti antropológiai és művelődéstörténeti tanulmányok. Budapest, 2003.
Kristó Gyula: Olvasókönyv Békés megye történetéhez I. A honfoglalástól 1715-ig. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 1. Békéscsaba, 1967.
Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. Békéscsaba, 1981.
Kristó Gyula: Fejezetek az Alföld középkori történetéből. Dél-Alföldi évszázadok 20. Szeged, 2003.
D.
Leiszt Emma: Békés megyei háziadó összeírások 1744–1758. Közlemények Békés
megye
és környéke történetéből 3. Gyula, 1989.
Magyar Néprajz II. kötet Főszerkesztő: Paládi – Kovács Attila. Akadémiai Kiadó, Budapest 1988-2002.
Dr. Maday Pál: Békés megye városainak és községeinek története. Békéscsaba, 1960.
Márki Sándor: A Fekete Körös és vidéke. Nagyvárad, 1877.
Dr. Mihalik László: A Körös vízrendszerének multszázadi szabályozása. A Földgömb. 1933/2. szám. Budapest, 1933.
Molnár László: Vízimalmok Zalában. (Zala vármegye malomhelyei) Zalaegerszeg, 2014.
Nagy György: A Körösök szabályozásának története. Békési Élet, 1971. (6. évfolyam) 1971/3. szám. Békéscsaba, 1971.
Nagy György: A Körösök vízrendszere és szabályozása. Földrajzi Közlemények, 1960.
Nagy György: A Körösvidék lefolyási viszonyainak alakulása. Vízügyi Közlemények 1975. Budapest, 1975.
Novák László Ferenc: Táj, település, társadalom változásai a Körösök vidékén. A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 35. Békéscsaba, 2012.
Dr. Ortvay Tivadar: Magyarország régi vízrajza a XIII. század végeig. Budapest, 1882
ifj. Palugyay Imre: Békés-Csanád, Csongrád és Honth vármegyék leírása. Pest, 1855.
Petik
Ambrus: Békés megye leírása 1784. Gyula 1961.
Rostás István: A Körösök vízrajza Békése. Békés Téka
40., Békés, 2009.
Seres István: Békés két megszállása. Békés város és környéke a kuruc függetlenségi harcok idején. Békés, 2016.
id. Somlyai Gábor: Emlék Irat Békés Városának a legelső megülésétől kezdve az 1893-ik esztendő végéig, Békés, 1894. (A hasonmás kiadást kiadta a Békési Városvédő- és Szépítő Egyesület, Békés, 2008.)
Somogyi Sándor (szerk.): A XIX. századi folyószabályozások és ármentesítések földrajzi és ökológiai hatásai Magyarországon (MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2000)
Szabó Ferenc: A megyerendszer az Alföldön a
középkortól napjainkig. Két és fél évszázad az Alföld történetéből. Dél-Alföldi
évszázadok 25. Szeged, 2008.
Szatmári Imre: Békés megye középkori templomai. Békéscsaba, 2005.
Szilágyi Magdolna: Római utak a középkori Dunántúlon. Történelmi Szemle, 2014/1. szám Budapest, 2014.
Szita László: A törökök kiűzése a Körös–Maros közéről 1686–1695 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 19. Gyula, 1995.
Takács Lajos: A Körös-völgy vízgazdálkodásának 150 éve. Hidrológiai Tájékoztató 1985. Budapest, 1985.
Dr. Tábori György: A körösi faúsztatás történetéből. Békési Élet, 1967 (2. évfolyam) 1967 / 3. szám. Békéscsaba, 1967.
S. Turcsányi – Seres –
Mucsi – Szojka: Fejezetek Békés Város történetéből. Békés, 2019.
Vadas
András: Terminológiai és tartalmi kérdések a középkori malomhelyek körül.
Történelmi szemle - 57. évf. 4. sz. (2015.)
Dr.
Vasas Ferencné: A Bodoki mérnökdinasztia szerepe a Körös-vidéki folyók
szabályozásában. Gyula, 2014.
Veresegyházi Béla: A mai Jász – Nagykun –
Szolnok megye középkori úthálózata. Történet Földrajzi Közlemények 6. évfolyam
1. szám. Nyíregyháza, 2018.
Veress Endre: Gyula város oklevéltára.
1313-1800. Budapest, 1938.
Virágh Ferenc: Magyarország Történeti
Statisztikai Helységnévtára 3. Békés megye. Budapest, 1993.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése