Békési helytörténet

    Békés város a régi térképeken.  7. rész: I.                    A polgári térképezés kezdetei A török hódítás után ismét egységesülő ország területe valójában nem volt teljesen ismert sem a kormányzat, sem a nemes vagy a polgár számára. Még az északi peremvidék adottságait sem ismerték, nem is szólva a központi és déli területekről, melyeket szinte újra kellett felfedezni. A Habsburg hatalom számára a katonai jellegű felmérések és térképező munkálatok igyekeztek elkészíteni az újonnan szerzett birodalomrész ismertetését, ám eredményeik szinte kivétel nélkül szigorúan titkosnak minősültek, így a civilek kénytelen voltak saját méréseket és anyaggyűjtéseket elvégezni. A polgári igazgatás és a lakosság körében növekvő igény hatására az országismertető tudományos tevékenység geográfiai jellegű munkákban bontakozott ki. A 18–19. század fordulóján a magyar térképészet több alko...

      Békés város a régi térképeken.  6. rész: I.                    A tudományos térképezés hazai megteremtője: Mikovinyi Sámuel: A török kiűzése után a birtokaikba visszakerült földesurak – hosszabb vagy rövidebb időre – már a XVIII. század első felében foglalkoztattak mérnököket az újjátelepítések lebonyolítása, a falu- és birtokhatárok kijelölése, az építkezések irányítása céljából. A legnagyobb birtokos, a kamara szolgálatában 1715-tõl mérnökök dolgoztak, akik igény szerint elláttak állami feladatokat is. Tevékenykedtek műszakiak a vármegyéknél, akik főként utakat, hidakat terveztek, majd a kamaránál és a helytartótanácsnál kialakult az állami műszaki szervezet. A magyar térképészet történetének következő időszakát Mikovinyi Sámuel munkásságától számíthatjuk. Mikovinyi Bél Mátyás Magyarország történeti földrajza c. kötetéhez 1735-től részletes felmér...

      Békés város a régi térképeken.  5. rész: I.                    A „PARVUS ATLAS HUNGARIAE”: A végvári harcok korában nem volt lehetőség nagy felmérésekre, viszont igen gyakran volt szükség térképvázlatokra, látrajzokra, erődítési tervekre. Magyarországon számos külföldi – olasz és német – mérnök dolgozott ezidő tájt. 1689-ben, alig három évvel Buda visszavétele után jelent meg az első, hazánkat ábrázoló atlasz, a Parvus Atlas Hungariae (Magyarország Kis Atlasza). A könyvecske valóban kicsiny, de a lapokból az ország 1: 1 500 000 méretarányú nagy térképe rakható össze. A kiváló rézmetszésű mű 38 darab, egyenként 14,5x11,9 centiméteres térképoldalon mutatja be Magyarországot. A kiadvány ismerteti a vetületek szerkesztését, áttekinti az ország földrajzát és névmutatót is tartalmaz, benne 2605 helynévvel, valamint 119 víznévvel. A munka az olasz Fabius Anton Collo...

    Békés város a régi térképeken.  4. rész: I.                    Jelentősebb külhoni ábrázolások: Az időről-időre fellángoló hadi események hírei iránti érdeklődés kielégítésére a legalkalmasabbak a térképek voltak: élénk nemzetközi nyilvánosság kísérte figyelemmel Magyarország a Török Birodalom elleni harcait, amely a 16. és 17. századokban a kereszténység közös ügyének számított. A magyarországi hadi események idején a térképek szinte önálló információs eszközzé léptek elő: olvasásának elsajátítását megkönnyítette az, hogy térképeken a hegyeket halmok jelezték, míg az erdőket fák, a településeket esetenként házak, templomtornyok, stb. A térképeik topográfiai tartalmát kiegészítették a legfontosabb hírekben szereplő történések feltüntetésével, például várak elfoglalásával, majd visszafoglalásával, stb. A felszabadító háború, illetve 18. század eleji magyarországi eseményekr...