Békés város a régi térképeken. 4. rész:
I.
Jelentősebb külhoni
ábrázolások:
Az időről-időre fellángoló hadi események hírei iránti
érdeklődés kielégítésére a legalkalmasabbak a térképek voltak: élénk nemzetközi
nyilvánosság kísérte figyelemmel Magyarország a Török Birodalom elleni harcait,
amely a 16. és 17. századokban a kereszténység közös ügyének számított. A
magyarországi hadi események idején a térképek szinte önálló információs
eszközzé léptek elő: olvasásának elsajátítását megkönnyítette az, hogy
térképeken a hegyeket halmok jelezték, míg az erdőket fák, a településeket
esetenként házak, templomtornyok, stb.
A térképeik topográfiai tartalmát kiegészítették a
legfontosabb hírekben szereplő történések feltüntetésével, például várak
elfoglalásával, majd visszafoglalásával, stb.
A felszabadító háború, illetve 18. század eleji
magyarországi eseményekről nem csak térképek, hanem térkép-szerű alkalmi
kiadványok is készültek.
Az oszmán fennhatóság ideje alatt Magyarországról
leginkább németalföldi, német, francia és itáliai szakemberek készítettek
térképeket, de mégis egy angol, John Speed munkáját kell kiemelnünk.
12. Speed térképe Magyarországról.
John Speed (1552-1629) világatlasz szerkesztésébe
fogott, amelyhez a Mercator-Hondius atlasz lapjainak javításával és
átrajzolásával 1627-ben megjelenteti „A világ leghíresebb részeinek látképe”
című atlaszát, amelyben egy 1626-ban szerkesztett Magyarország-térkép is
szerepel, amely szinte Mercator 1595. évi munkájának átvétele. Magyarország
egyik legdíszesebb térképe Speed atlaszának 27. lapjaként jelent meg először
1627-ben, Londonban.
John Speed (1552–1629) Közép-Anglia észak-nyugati
részében, Farndon faluban született. Történelem iránti érdeklődése Londonba
vezette, ahol a Society of Antiquaries (Régészeti Egylet) is felvette tagjai
sorába. A Prospect of the Most Famous Parts of the World című világatlasz, mely
összesen öt kiadást ért meg, először 1627-ben, majd utána még négy alkalommal
(1631, 1646, 1662 és 1676) jelent meg. Magyarország-térképhez Gerard Mercator
Hungaria-térképét használta fel, térképeinek díszítése viszont eredeti, Magyarország
térképe esetében felül a koronás magyar címert tartó, császári koronával
ékesített kétfejű sas mellett balról Pozsony és Buda, jobbról Komárom és Győr
metszete.
A térkép bal oldalán díszes öltözetben egy főúr,
alatta pedig sorjában egy úriasszony, egy polgár és egy „vidéki” asszony, jobb
oldalon a főúr hitvese, egy úriember, a polgár felesége, és egy „vidéki” ember
látható.
Matthaus Merian 1638-ban Frankfurtban jelentette meg Blaeu
korábbi térképei alapján a Magyar Királyságról szóló térképét, amelyen Békést
Kikis néven, Erdély és a Magyar Királyság határára helyezte el, Arad vármegye
részeként.
13. Békés
Merian térképén.
Vélhetően 1664 tavaszán Nürnbergben – kortársaihoz
hasonlóan – Sandrart a magyarországi
eseményekre figyelve adta ki első
térképét hazánkról, amelynek címe: Neue Land Tafel von Hungarn und dessen
incorporirten Königreichen und Provinzen, auß den besten Mappen verfertigt und
gebessert (Magyarország és az egyesített királyságok és tartományok új
földtáblája: a legjobb térképekből készült, javítva) volt. Ez a Nürnbergben
megjelent térkép a 17. századi Magyarországot ábrázolja, amikor az ország jelentős
változásokon ment keresztül az Oszmán Birodalommal vívott harcok miatt.
A térképi ábrázolás érdekessége, hogy Békést Bekeys
néven, de végre jó helyen, a két Körös összefolyásánál jeleníti meg, igaz, Arad
vármegyében. Gyula várán a török félhold, valamint elfoglalásának dátuma is
látható. Sandrart térképén könnyen felismerhető Dévaványa (Wanya), Zsadány
(Zadan), Sarkad (Zarkad), Füzesgyarmat (Gyarmath), a Sarkadi-tó (Zarkad Lacus),
Tamáshida (Tamahida), Simánd (Zymand), Edeles (Edelez), Szentetornya
(Zetetorina).
14. Sandrart térképe Magyarországról.
A belső közigazgatási egységes területeinek határokkal
való elhatárolása csak az 1600-es évek közepén jelenik meg a térképeken, az
ideig csak a vármegyék elnevezései jelezték a megyék körülbelüli területét. A
térképen immár a vámegyék területeinek határozott, széles színszalagú
elhatárolása figyelhető meg. A megyék ilyen típusú bemutatásának korai példája
Witt térképe.[1]
Frederik de Witt (1616-1698) holland rézmetsző majd csak 1688-ban jelentette meg
Magyarország – Erdély nélküli – térképét, amely térkép már a címében felhívja a
figyelmet arra, hogy a Magyar Királyságot megyebeosztással ábrázolja.
Martin Stier: Vermehrte und verbesserte Landkarten des
Kőnigreichs Ungarn (...). Martin Stier térképe a magyar kartográfia első
komolyabb javulását jelenti. Az osztrák hadmérnök által 1664-ben kiadott térkép
is csupán a török uralom vége fele született meg, amikor a körülmények lehetővé
tettek valamiféle katonai célú térképezést.
Magyarország területén belül jelölve vannak a
közigazgatási egységek nevei, de határvonaluk nincs berajzolva. A
domborzatábrázolás, mint minden korabeli térkép esetében, halmos.
15.
Részlet Stier Vermehrte und Verbesserte Landkarten des Königreichs Ungarn
térképéről.
Stier térképén Békés Kikis, Gyula Gyullo néven
szerepel, a települések pedig Arad vármegyéhez (Orodiensis Comit) tartoztak,
Békés vármegye nem szerepel a térképen! A török uralom alatti alföldi részeken
inkább régi térképekből másolt, ezek tehát kevésbé megbízható ábrázolások.
Frederik de Wit: Regnum Hungaria In Omnes Suos
Comitatus. Az Amszterdamban kiadott munka tulajdonképpen Stier térképével
azonos, de nem tulajdonít különösebb jelentőséget a Kárpát-medence közvetlen
környezete ábrázolásának, a teret inkább Magyarország szemléltetésére használja
fel, csökkentve a méretarányt.
De Wit a domborzatábrázolást Stier-hez képest
egyszerűsítette, vízrajza szemmel láthatóan azonos. Az országhatár alakja is
többnyire egyező, a megyék határai itt már be vannak rajzolva.
Nicolaus Visscher: Regnum Hungariæ In Omnes Suos
Comitatus. Visscher térképéből szintén két változat van az Országos Széchényi
Könyvtár birtokában. Ezek sincsenek keltezve, feltehetően 1690 előtt és 1695
körül, inkább utána készülhettek. Érdekesebb azonban, hogy szinte egy az egyben
azonosak a De Wit-féle térképekkel.
Nem csupán az ábrázolt terület nagyságában mutatnak
egyezést, hanem a domborzatábrázolásban, a vízrajzban, a megyebeosztásban, a
települések elhelyezkedésében és megnevezésében is. Sőt, mi több, amint
láthatjuk, még a címük is – egy betű kivételével – egyezik. Ha csak ezt a három
munkát vizsgáljuk, már elmondható, hogy a 17. századi térképezés kevésbé alapul
felmérésekre, helyzetmeghatározásokra, a 17. század kartográfiájának a szervező
elve a másolás volt.
Nicolaus Visscher: Exactissima Tabula Qua Tam Danubii
Fluvii Pars Media (…). Visscher-nek másik térképének célterülete nem kizárólag
Magyarország, hanem a Duna mentén elhelyezkedő országok. Észrevehetjük, hogy
bár vízrajza többé-kevésbé azonos, teljesen más megyebeosztással dolgozik az
előbbiekben bemutatott térképekhez képest, sőt, a megjelenített települések
sora is eltérő.
16.
Részlet Nicolaus Visscher: Exactissima Tabula qua tam Danubii Fluvii Pars
Media (Amsterdam) térképéről.
Békés Kykys néven, messze a két Körös találkozásától.
Gyula (Giula), Sarkad (Zarkad), Körösladány (KerosNadany), Békéscsaba (Czau)
szerepel a térképen, valamennyi Arad vármegyéhez (Orodiensis Comitatus)
sorolva.
Frederik de Wit: Regni Hungariæ et Regionum (...)
Maximæq Partis Danubii Fluminis Noviʃʃima Delineatio. Egy ugyanilyen jellegű
térkép De Wit nevéhez is fűződik, ez is a Duna folyását követi, de a
Balkán-félszigetet is ábrázolja. Az ábrázolt terület nagyságából kifolyólag
lényegesen kevesebb települést jelenít meg, mint azok a térképek, amelyek
Magyarországra koncentrálnak, de az ábrázolt települések jelentős része
megegyezik az eddig tárgyált térképeken ábrázoltakéval. Ezen a térképen
megyebeosztás nincs.
17.
Részlet de Witt Regni Hungariae et Regionum térképéről.
A térképen Békés Kikis néven, a Sarkadi tó déli részén
szerepel. Gyula (Gyulla) esetében szerepel a török ostrom – 1566 – időpontja
is.
De Wit és Visscher térképének vízrajza szinte teljesen
megegyezik. Visscher megnevezi a Gyulát körülölelő tavat (Lacus Zarkat), ezt De
Wit nem teszi meg. Ettől a néhány különbségtől eltekintve a két holland térkép
vízrajzi elemeinek megnevezése minden esetben egyezik. De Wit térképei esetén
gyakorta megjelennek mocsaras területek, ami úgy a megyetérképeken, mint
Visschernél hiányzik, Stier-nél és Coronelli-nél azonban szintén jellemző.
Coronelli alábbi térképén zöld színnel látható a
megyehatár, más kérdés, hogy a területet, mint Csongrád, illetve – a
kicsinyített térképen nem látszik – Arad megyéhez sorolja: C. de Czongrad, de
Orad.
Békést Kykys néven ábrázolja a Sarkadi-, illetve
Gyepes-tó (Zarkad Lac, Giepes L.) dél-keleti részén, messze a két Körös
összefolyásától. A térképen két várat fedezhetünk fel, az 1566-ban elesett
Gyulán félhold, míg a vármegyéhez nem tartozó (!) Szarvas várát kereszt
díszíti…a szarvasinál nagyobb haderő szállásául szolgáló békési, törökkori
palánkvár sehol…
Meg kell jegyezni, hogy az első várábrázolások
oldalnézeti rajzok voltak, amit a XVI. században felváltották a madártávlatú
ábrázolások: úgy kell elképzelni, mint ha egy hegy tetejéről látnánk le a
várra. A várak ábrázolása gyakran egy-egy ostrom megörökítést is szolgáltató,
ezért a vár mellett az ostromló sereg táborát, az ágyúállásokat, ostromárkokat,
valamint a seregeket is feltüntették a térképen.
A térképen beazonosítható Szarvas, Póhalom, Mezőberény
(Bireg), Körösladány (Keres Nadany), Sarkad, Szalonta rossz földrajzi helyen,
Zsadány (Zadana), Tamáshida (Tamayda), Varsány (Varsan), Békéscsaba (Czav),
Edeles (Edelez), Décse (Deliz), Makó.
18.
Részlet Vincenzo Maria Coronelli (1650-1718) Le Royaume de Hongrie Diuise'en
Haute, et Basse, Hongrie auec l'Esclavonie térképéről.
Vincenzo Coronelli Magyarországot ábrázoló műve
négylapos, a lapok között van némi átfedés, ezért egyes területeket többször is
feltüntet a térkép. A domborzatábrázolása, bár halmos, egészen kimunkált,
vízrajza egyezést mutat az eddig tárgyalt térképekkel, a megyebeosztás inkább
Visscher dunamenti országokat ábrázoló térképéhez hasonlít. Amint láthatjuk, az
ismertetett térképek egymás között rengeteg hasonlóságot mutatnak: Stier, De
Wit és Visscher országtérképei megyebeosztásukban, névanyagukban is egyeznek,
és ugyanazt a kezdőmeridiánt is használják. Coronelli országtérképének
kezdőmeridiánja Visscher Duna folyását ábrázoló térképével mutat egyezést,
névanyaguk és az ábrázolt megyebeosztás is sokkal inkább hasonlít egymáséra,
mint a többi munkáéra.
Ahogy a török kiűzésével megnőtt a térképezés
lehetősége Magyarországon, a bejárhatóság növekedésének és a felmérések
megvalósíthatósága következtében, a külföldi térképeket jobb minőségű,
részletesebb helyi térképek váltották fel. A kor magyar kartográfiájában
legerőteljesebben Hevenesi Gábor munkája érvényesült. Az ő nevéhez fűződik az
első Magyarországot ábrázoló atlasz, a Parvus Atlas Hungariæ, amelyben
Coronelli és közvetett módon Visscher dunamenti országokat ábrázoló térképének
ábrázolása köszön vissza.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése