Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: január, 2023
Kép
  Békés város történelmi vízrajza  a kezdetektől a XIX. század végéig.  3. rész Folytatjuk vízrajzi kalandozásunkat!  Az első részben -  https://bekesihelytortenet.blogspot.com/2023/01/bekesvaros-tortenelmi-vizrajza.html   - áttekintettük Békés vármegye megalakulásának előzményeit, majd a vármegye földrajzi leírása következett:  https://bekesihelytortenet.blogspot.com/2023/01/bekes-varos-tortenelmi-vizrajza.html  ....most pedig következzen városunk vízrajzi szemszögű földrajzi leírása: Békés város földrajzi leírása: Békésmegyének legrégibb és hajdankorban kétségen kívül legtekintélyesebb helye Békés, mint a melytől az egész megye nevét kapta. Keresztül folyta a Fehér- és Fekete-Körös. [1] Békés a Fehér és Fekete Körözs összefolyásánál települt. Termékeny földje mellett a halban gazdag Körözs vize már kezdettől fogva megélhetést biztosított lakóinak. [2] 5. A két Körös összefolyása a városközpontban...
Kép
  Békés város történelmi vízrajza  a kezdetektől a XIX. század végéig.  2.rész Folytatjuk vízrajzi kalandozásunkat!  Az első részben -  https://bekesihelytortenet.blogspot.com/2023/01/bekesvaros-tortenelmi-vizrajza.html   - áttekintettük Békés vármegye megalakulásának előzményeit. Most a vármegye földrajzi leírása következik: A vármegye földrajzi leírása: Jól tudjuk, hogy a mai Békés vármegye lényegesen nagyobb kiterjedésű, mint volt hajdanán, hiszen Bihar, Heves, illetve Külső-Szolnok, Arad, Zaránd, Csanád megyéből is kerültek át hozzánk területek az évszázadok folyamán, legnagyobbrészt az 1950. évi megyerendezéskor. Karácsonyi János neves történészünk szerint Békés megye 1279 előtti eredeti határai a következők voltak: Északkeleten a Zsáka és Darvas közötti Oros pusztánál (régen: Orod néven), innen nyugat-északnyugat felé, a bucsai pusztánál délnyugat felé fordulva, mindenütt a Berettyó régi medrén haladva, a Mezőtúr alatti Sárkány-fokig tartott a határ. ...