Békés város történelmi vízrajza a kezdetektől a XIX. század végéig.
3. rész
Folytatjuk vízrajzi kalandozásunkat!
Az első részben - https://bekesihelytortenet.blogspot.com/2023/01/bekesvaros-tortenelmi-vizrajza.html - áttekintettük Békés vármegye megalakulásának előzményeit, majd a vármegye földrajzi leírása következett: https://bekesihelytortenet.blogspot.com/2023/01/bekes-varos-tortenelmi-vizrajza.html ....most pedig következzen városunk vízrajzi szemszögű földrajzi leírása:
Békés város földrajzi leírása:
Békésmegyének legrégibb
és hajdankorban kétségen kívül legtekintélyesebb helye Békés, mint a melytől az
egész megye nevét kapta. Keresztül folyta a Fehér- és Fekete-Körös.[1]
Békés a Fehér és Fekete
Körözs összefolyásánál települt. Termékeny földje mellett a halban gazdag
Körözs vize már kezdettől fogva megélhetést biztosított lakóinak.[2]
5. A
két Körös összefolyása a városközpontban.
Szinte ugyanilyen, vagy hasonló leírást olvashatunk
más szerzőktől is:
- Bél Mátyás leírása alapján „Békés ősi mezőváros, hiszen róla nevezhették el az egész vármegyét. Síkságon fekszik, állóvizek és a Körösök egy befolyása következtében földje annyira vizenyős, hogy nem jogosulatlan, ha úgy tartják: a környező vizekben tömegesen tenyésző békák sokaságáról kapta nevét.”[3]
- Békés a Körösvidék déli oldalára települt, ármentes szintre, ott „ahol a Békés-csanádi löszhát lejtősödő keleti területein kialakult mezőségi talajokat fokozatosan az öntéstalajok váltják fel. Eredetileg vizes rétség és mocsárvilág…, a lecsapolások és a folyószabályozások óta tőzeges, szurokföldes és réti talajokkal fedett régi folyómedrek kusza labirintusával beszőtt, nyáron aszályos kultúrmezőség.”[4], írja Becsei József.
- Dóka Klára leírása szerint Békésnél egyesült Fehér- és Fekete-Körös. Az egyes folyószakaszokat nemcsak a középkorban, hanem még a következő évszázadokban is különféleképpen nevezték. A Békés-Köröstarcsa közti szakasz volt a 17-18. században a Kettős-Körös, melyet Egyesült Körösnek is hívtak, sőt a források egy részében a Fekete-Körös folytatásaként is előfordul.[5]
-
A
település képét a Fekete- és Fehér-Körös határozta meg, a korabeli térképeket
tanulmányozva szembetűnik, hogy az erek, fokok, vízfolyások kanyarulatai
hálózták be nemcsak a város határát, külső területeit, hanem magát a város
belső területét is. A város leírása sem mentes a földrajzi adottságoktól: „Ezen
szakasz napkelettől kezdődik mint a Kiskörös a Fekete-Körösbe szakad, és
végződik, amint András foka a Kis Körösből kijő. Délről ütközik, a Medves
folyásával. Napnyugattól kezdődik, ahol ma Medves foka a Fejér Körösből
kiszakad és a Fejér Körös folyásával mégyen a Vicza érig, onnan a Város
Szénáskertek felé az Égető halomig. Északról az Égető Halom mellett megyen
által a Nagy Körösön a Jégvermi Kertek végső árkai mellett ér a Déts erre fokán
Az András Foka eredetéig.”
1784-ben a város
területén 5, illetve 6 városrészt különböztettek meg: „Az első része a
Városnak, mely a Fejér és Fekete Körösök között fekszik, Napkeletre neveztetik
Malom Végnek,
A
Második, melly a Fejér Körös Délről való oldalán fekszik, Újvárosnak,
A Harmadik, melly
azon oldalon, a két Körös egybe szakadása alól, Napnyugatról, a régi földvárig
nyúlik, Ibránnak, és Hatháznak,
A
Negyedik, melly a Fekete Körös Éjszakról való oldalán fekszik Bánhidának.
Végre pedig a város közepén, ahol a Katolikusok Kápolnájok, felkészíttetett, és jövendőre Szép Szent egyház, vagy Templom a két Körös összefolyása között fog építtetni Zugnak mondatik.”[6] – írja Molnár Ambrus.
-
„A
Fekete-Körös mentén fekszik Pikesch (Békés) 2 mérföldnyire innen, mintegy 200
ház állt, de most minden romos”[7] – írta Lindner Ferdinánd
Keresztély, a török kivonulása után a budai kamara által kinevezett tiszttartó
1696-ban. [Megjegyzés: nem kell meglepődni ezen a névelíráson, találkozhatunk
olyan térképpel, ahol Békés neve Kíkisnek van írva. A török megszállást követően
a német térképészek annyira nem ismerték hazánkat, hogy Torontál megyének helyét
a Túr folyónál keresték, a nevéből fakadóan: Torontál – Túron túl!]
-
Implom
József szerinti település leírás: Néhány mai Békés megyei helység leírása
1783-ból: Békés város. 2. A templom, magazin és a magtár téglafalúak. - 3. A
Fejér-Göres (Fehér-Körös) és a Fekete-Göres ezen a helyen folyik egybe, mind a
kettő csendes folyású, omlott partú, 29 öl széles, 2-3 (láb) mély, partjaik
könnyen leomlanak.
5. Ezt a vidéket a Körösök tavasszal többnyire elöntik, úgyhogy a körülötte
fekvő helységekhez csak hajón lehet eljutni, - 6. Az utak és országutak (csak)
száraz időben használhatók.[8]
-
„Az
első Része a' Városnak, melly a' fejér, és fekete körösök között fekszik,
Napkeletre
neveztetik Malom
végnek.
A' Második, melly
a' fejér körös Délről való oldalán fekszik, Uj-Városnak.
A' harmadik, melly
azon oldalon a' két körös egybe szakadásán alól, Napnyugatról a' régi
föld-Várig nyúlik, Ibránnak, és Hatháznak.
A' negyedik, melly
a' fekete Körös' Éjszakról való oldalán fekszik, Bánhidának.
Végre pedig a' Város közepén, a'hol a, Katolikusok' Kápolnájok, felkészittetett, és jövendöre Szép Szent Egyház, a'vagy Templom a' két Körös össze-folyása között fog-épittetni, Zugnak mondatik.”[9]
- Fényes Elek leírásában: Békés: „Szinte találtatik itt egy patika, ’s mind a’ két Körösön egy egy erős tölgyfa hid, ’s nagy vendégfogadó. Határa lapályos; legelőjét a’ viz gyakran elönti, de szántóföldjeik, mellyek a’ napnyugoti részen vannak, árvizeknek nincsenek kitéve.”[10]
- Következzék néhány néhány idézet Vályi András 1799. évi országleírásából, így látta a nagy utazó a Körös- és Berettyó-vidéki falvakat és mezővárosokat a 18. század végén: „Békés: Sík helyen, tavak közt, és a Körös vizeknek öszvefolyásainál épült, széjjel terjedett közönséges épületeivel. Némellyek a békáknak sokaságától gondolyák első elneveztetését, mellyek elég bőven tenyésződnek körül lévő vizeiben, vagy talán békés helyről neveztetett Békésnek... Veteményei kiváltképen jók, kivévén az ollyan helyeit, mellyeket a víz el szokott néha önteni... Legelője, ha a víz nem bántya, minden marhainak elég, réttyei jók, malma nádassá elég, szölös kertyei is vannak. Némellyek a Körös vizén lápokkal járnak.[11]
- Blazovich László közlése szerint Gyulától észak-nyugatra a Fehér- és Fekete-Körös összefolyásánál továbbá a Csíkos-ér, a Vica és más kisebb vízfolyás mellett alakult ki Békés, amely nemcsak névadója volt megyéjének, hanem az egész középkor során jelentős települése. [Néphagyomány szerint a Vica ér nevét azért kapta, mert sok hal „vickándozott” benne.] Másik tanulmánya a település belső felépítéséről ad képet: a „város utcáiról csak a 16. századból maradtak ránk adatok. A gyulai uradalom 1525. évi Szent György napi adójegyzékéből értesülünk három utcájának: Forrószeg – 38 adózó -, Malomszeg – 52 adózó - és Bánhid utca – 19 adózó - nevéről. 1527-ben említik először a Szent Pál malmot, adatok utalnak az intenzív halászatra, bortermelésre, állattenyésztésre.
Ugyanezek az utcák
szerepelnek az 1567-es defterben, amelynek elején utcanév említése nélkül
szerepel az adózók egy része. 1579-ben az utcák száma a Kastélyzuggal
szaporodott.
A 16. században a magyar
összeírásokban szerepel még a Hosszúaszó utca.
A 16. századi város öt
utcájának a neve maradt tehát ránk, és közülük háromnak, a Malomzugnak, a
Kastélyzugnak és Bánhidnak a helye a belterület fő részeinek és utcáinak
neveként máig fennmaradt. A Hosszúaszó utca a vízfolyásokkal rendkívül
tagolt település egyik kiszáradt patakjának egyik vagy mindkét partján állt, a
Forrószeg utca pedig talán a Fehér-Körös bal partján. Békés két malmával (az
egyik 6 majd 8 kövű, a másik két kövű), vásárával, piacával és híd vámjával,
amelyek külön tételként szerepelnek a defterben, a 14-16. században
mozgalmas, lüktető életű város volt.”[12]
Az 1525. évi gyulai
uradalom Szent György-napi adójegyzéke utcák szerint sorolja fel az adózókat:
„Békésen a Forrózugban lakott Varga Orbán és még 37 ember. A Malomszeg-utcában
Gelyén Péter és még 51 ember, a Bánhíd-utcában Bujdosó Orbán és még 18 ember.”[13]:
„Bekes: Forrozeegh. Relicta Urbani Warga ... et alii 37. Malomzegwcza. Petrus
Gelyen juratus . . . et alii 51. Banhydwcza. Urbánus Budoso . . . et alii 18.”[14]
Ugyanezek az utcák
szerepelnek az 1567-es defterben, amelynek elején utcanév említése nélkül
szerepel az adózók egy része. 1579-ben az utcák száma Kastélyzuggal
szaporodott. A 16. században a magyar összeírásokban szerepel még a Hosszúaszó
utca. A 16. századi város öt utcájának a neve maradt tehát ránk, és közülük
háromnak, a Malomzugnak, a Kastélyzugnak és Bánhidának a helye a belterület fő
részeinek és utcáinak neveként máig fennmaradt.
A Hosszúaszó utca a vízfolyásokkal rendkívül tagolt település egyik kiszáradt
patakjának egyik vagy mindkét partján állt, a Forrószeg utca pedig talán a
Fehér-Körös bal partján. Békés két malmával (az egyik 6 majd 8 kövű a másik 2
kövű), vásárával, piacával és hídvámjával, amelyek külön tételként szerepelnek
a defterben, a 14-16. században mozgalmas, lüktető életű város volt.[15]
„1527-ben Hosszúaszót nem
számítva, a másik három részen 112 család lakott, még pedig a Malomzugban 53,
Forrózugban 39 és Bánhidán 20; ha egy családra átlagosan öt lelket számítunk,
akkor a lakosság száma 1527-ben 560 lélek. De ebbe a számba a zsellérek bajosan
vannak beleszámítva: 1563-ban a várost 515 család lakja, tehát a lakosság 2575
lélek.”[16]
A város neve Évszám
Utcák száma Lakosság száma
Békés 1567 5 2555
1579
4 2280[17]
Érdekes történetű a
jelenlegi város Bánhída nevű településrészének története: A 15. században ..a
Maróthyak túl a Körösön egy új falut telepítettek, amelyet minden bizonnyal az
általuk építtetett és a két települést összekötő hídról Bánhidának neveztek.
Nem tudjuk meghatározni a falu telepítésének pontos idejét, de az bizonyos –
már csak a nevéről ítélve is -, hogy a Maróthyak földesurasága alatt
települt. Később Bánhida beolvadt Békés
városába. 1525-ben már mint Békés egyik utcája, Bánhyd utza néven szerepelt, és
lakosainak száma az egész város lakóinak egyharmadát közelítette meg.[18]
Bánhida a 15. században
közvetlenül Békés mellett a Fekete-Körös túlsó oldalán, a Maróthyak által
létesült városrész. Eleinte kétségtelen, hogy külön helység volt. A 15.
században kelt okmányokból legalább is ez állapítható meg. 1479-ben például az
egyik idevaló embert így nevezik meg: Nicolaus Naghy jobbagiones…de Banhyda.
1525-ben a Gerla és Békés közötti határ megállapításánál Nobilis Valantinus
Gyeorfy de Banhyda vallomását is figyelembe vették.
1525-1528-ban a gyulai
uradalom censusjegyzékében Banhydwcza, az 1567. évi és az 1579. évi török
defterben Banhid mahalle (városrész) formálisan fordul elő, mint Békés
városának egy része.[19]
6. Békés a 16.
században (rajzolta Kratochwill Mátyás)[20]
További érdekesség a
következő esemény: Szatmár, 1564 június 14. -én a gyulai királyi biztosok Miksa
királynak a következőt írják: „A békési polgárok kérése, hogy a hosszúaszói
utcát a városhoz csatolják s azáltal várszolgálatukat is jobban teljesíthessék:
A békésiek könyörögnek, hogy azt az útcát, quousque Rectoratus ille
reformabitur oppido incorporare kegyeskedjék, hogy Gyula vára iránti
szolgálatukat könnyebben teljesíthessék: et quo levius oneribus miseri coloni
sufficere queant.”[21]
Pesty
Frigyes szerint a város belső felépítése a következő: „A város 5 részre
(tizedre) van felosztva, u.m. Malomvég, Bánhida, Ibrány, Hatház és Újvárosa.
Malomvég a fehér és fekete Kőrőzs közt nyúlik el, s csakis ezek összefolyásánál
végződik, és igy ezen város rész félszigetben van — nevét nyerte hajdan ezen város
rész végén levő vizimalomtól.
Bánhida a fekete Kőrőzs jobb partján s Malomvéggel hid által van össze kötve. Ezen város részben van Bánát és
Katonaváros.
Ibrány
a fehér Körős balpartján. Ezen város rész legemeltebb helyen fekszik, s a tőrök
uralom alatt a város nagy részét csak is e tette. Nevét nyerte Ibrány passáról
ki az egész város népe felett korlátlan uralmat gyakorolt. - Ezen város részben
van Kastély, hói Ibrány passának lakása volt.
Hatház Kezdetben ezen városrésznek emelvényesb helyein elszórva csak hat ház
létezett.
Itt van Párizs és Babilon - az első nevét nyerte hideget, meleget és dolgot
kerülő czigány lakóiról az utóbbik pedig onnan, hogy ezt külömbféle ajkú és
vallású egyének szálották meg.
Újváros a fehér Kőrőzs bal partján, s mivel ezen tér lapaj fekvése miatt csak
nem minden évben vizzel bonttatott el, a négy város-rész már régen fenállott,
ennek dombosabb része egyedül temetkezésre használtatott; s csak is ezen
oldalnak gátak általi megmentése után osztatott ki házhelyeknek, s mint
legújabb városrész Újvárosnak neveztetett.”[22]
Békés
lakosságát a XVI. század közepén 2000-2200 főre tehetjük. A Fehér- és
Fekete-Körös összefolyásánál fekvő mezőváros nemcsak védelmi szempontból volt
kedvező fekvésű, de a Délnyugati járás igen sűrű betelepültsége miatt jelentős
vonzáskörzettel is rendelkezett. Lakosságának összetételére jellemző, hogy
forrásaink szerint igen nagy volt a szegények száma. Az 1560-as évek elején az
adó alól mentesült, kereszténypénzt fizető családfők száma 3-4-szeresét tette
ki az adóköteles családok számának. 1562-ben 94 családnak volt vetése, 318-nak
viszont nem.[23]
Békéstől
nyugatra ért véget a Körös-Maros hordalékkúpja, amely a viszonylagos magas
fekvése miatt nem volt vízjárta területe, szemben a város keleti oldalán
levőkkel, amely rendszeresen elöntött terület volt.
Becsei
József az alábbiak szerint foglalta össze a település földrajzi helyzetét: „Morfológiai
szempontból Békés mai területe jórészt a „hajdani mocsarak mélyfekvésű”
síkjához tartozik…”[24]
A
településre pedig a legelső megtelepedéstől kezdve döntő befolyást gyakorolt a
víz, Békés számos adottságát a víz határozza meg: szántó csak a határ nyugati
oldalán volt, jórészt csak a Békés-csanádi löszhát területére terjedt ki a
szabályozás előtt, a mélyebb fekvésű területeket részben időszakosan, részben
állandóan víz borította. A határt erek, folyóágak kusza labirintusa szőtte át,
helyenként nyílt „tófelületté” terebélyesedve.[25]
A
Körösök, valamint árterük három oldalról biztosított természetes védelmet az
itt megtelepülő lakosságnak, csak a nyugati, ármentes, magasabban fekvő lőszhát
felől volt könnyebben megközelíthető. Mint védelmi erősség és mint átkelőhely
fontos utak csomópontjává vált, itt találkoztak nyugat felől érkező szárazföldi
utak, valamint az Erdély felé is kapcsolatot jelentő viziutak.[26]
Hamarosan folytatjuk Békés történelmi vízrajzával...
[1] id.
Somlyai Gábor: Emlék Irat Békés Városának a legelső megülésétől kezdve az
1893-ik esztendő végéig. Békés, 1894. 29. oldal
[2] Dr. Banner
János: Adatok Békésmegye településföldrajzához. 107. oldal
[3] Bél Mátyás:
Békés vármegye leírása – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 18.
(Gyula, 1993) 25. oldal
[4] Dr. Becsei
József: Békés funkcionális településföldrajza. Földrajzi Értesítő 1963/4. 463-464.
oldal
[5] Dr. Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer
szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye
és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997.) 22. oldal
[6] Molnár
Ambrus: Békés pusztulása és újjászületése. (Egy református mezőváros a 15-18.
században) Budapest, 1999. 145. oldal
[7] S.
Turcsányi – Seres – Mucsi – Szojka: Fejezetek Békés Város történetéből. Békés,
2019. 75. oldal
[8] Implom
József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a
Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971.) 36. oldal
[9] Petik
Ambrus: Békés megye leírása. 1784. Gyula, 1961. 9-10. oldal
[10] Fényes
Elek: Magyar országnak, ’s a’ hozzákapcsolt tartományoknak mostani állapotja
statistikai és geographiaia tekintetben. Negyedik kötet. Pest, 1839. 13. oldal
[11] Dr. Dóka
Klára: A Körös- és Berettyó-völgy gazdálkodása az ármentesítés előtt és után -
Közlemények Békés megye és környéke történetéből 10. (Gyula, 2006) 81. oldal
[12]Dr. Blazovich
László: Városok az Alföldön a 14-16. században. Szeged, 2002. 76. oldal,
Dél-Alföldi évszázadok 17.
[13] Dr.
Vitéz Durkó Antal: Békés Nagyközség története. Békés, 1939. 34. oldal
[14] Dr. Veress
Endre: Gyula város oklevéltára. 1313-1800. (Budapest, 1938.) 91-92. oldal
[15] Dr. Blazovich
László: Városok az Alföldön a 14-16. században. Szeged, 2002. Dél-Alföldi
évszázadok 17. 76. oldal
[16] Dr.
Vitéz Durkó Antal: Békés Nagyközség története. Békés, 1939. 37. oldal
[17] Dr. Blazovich
László: Városok az Alföldön a 14-16. században. Szeged, 2002. Dél-Alföldi
évszázadok 17. 82. oldal
[18] Molnár Ambrus: Békés pusztulása és
újjászületése. (Egy református mezőváros a 15-18. században) Budapest, 1999. 7.
oldal
[19] Molnár
Ambrus: Békés pusztulása és újjászületése. (Egy református mezőváros a 15-18.
században) Budapest, 1999. 78. oldal
[20] Dr.
Blazovich László: Városok az Alföldön a 14-16. században. Szeged, 2002. 78.
oldal, Dél-Alföldi évszázadok 17.
[21] Dr. Veress
Endre: Gyula város oklevéltára. 1313-1800. (Budapest, 1938.) 389. oldal
[22] Jankovich
B. Dénes: Békés megye Pesty Frigyes helynévgyűjtésében. Pesty Frigyes
helységnévtárából. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 11.
(Békéscsaba, 1983.) 21-22. oldal
[23] Csipes
Antal: Békés megye élete a XVI. században - Forráskiadványok a Békés Megyei
Levéltárból 7. (Békéscsaba, 1976) 16. oldal
[24] Dr.
Becsei József: Békés, az átalakuló agrárváros. Békés, 1972. 7. oldal
[26] Dr.
Becsei József: Békés, az átalakuló agrárváros. Békés, 1972. 14. oldal


Megjegyzések
Megjegyzés küldése