Békés város történelmi vízrajza  a kezdetektől a XIX. század végéig.  29. rész 

Békési képeslapok (1. rész):

A vízhez köthető, elsősorban Véver Oszkár nevéhez fűződő, 1900-as évekből származó képeslapok következnek.

Véver Oszkárról keveset tudunk, miközben jelentős könyvkereskedő volt: kereskedését 1897. szeptember 29-én nyitotta Békésen, tanulmányait Pozsonyban folytatta, így vélelmezhetően felvidéki származású volt. Véver az 1920-as évekig dolgozott Békésen, majd Budapestre ment. Tevékenységének színvonalát jelzi, hogy Nürnbergben bronzérmet nyert a könyvszakmában kifejtett munkásságáért.

71 évesen, 1936. január 9-én, Szentendrén hunyt el.

Fontos kortörténeti dokumentumok az általa kiadott képes levelezőlapok, amelyeken felfedezhetjük az akkoriban jellemző montázstechnika alkalmazását, kiadványai élénkítésére. Ami feltűnő: a túlnyomórészt parasztok által lakott mezőváros egy-egy részletét mutató ilyen típusú képekről hiányoznak a földművelők. Helyettük például a békési Főteret az 1900-as évek elején keménykalapot, sétapálcát, kifogástalanul szabott öltönyt viselő férfiakkal, velük beszélgető napernyős nőkkel (minden bizonnyal feleségekkel), illedelmesen viselkedő gyermekkel népesítette be a montázs készítője. Egy másik, a Kettős-Körös hídját ábrázoló 1917-es lapon a folyó vizére csónakban evező férfiakat „varázsolt” a fényképész, s a velük lévő két nő közül az egyik arca már ismerős az előbb tárgyalt lapról.

De minden bizonnyal a kispolgárság ízlésére szolgált azok is, amelyeken békési részletet láthatunk éjszaka. A hold minden képen ugyanolyan, tulajdonképpen nem is az égitest látható, hanem egy szabályos kör alakú világosabb folt. A felvételek minden bizonnyal nappal készültek, és utólag sötétítették be azokat. Mindkettő vízpart melletti tájat ábrázol, éjszakaivá alakításukra azért volt szükség, mert így romantikusabb, és ezzel együtt vonzóbb színben lehetett feltüntetni a települést.[1]


Véver üzletét 1908. április 1. napjával Végh Lajos vette át – néhány képeslap tőle is látható -, aki Békésen, a Petőfi utca 8. szám alatt lakott. Az üzlet a főtéren, a mai OTP helyén volt.

 Végh Lajos 1949. október 2-án hunyt el.

 


 

És akkor következzenek a képeslapok:


Vashíd a Körös (Kettős-Körös) csatornával.


Békés: Fehér-Kőrözs partrészlet. 1914. A mai Élővíz-csatorna, bal oldalt szemben a Csónakázó Egylet csónakháza, ma a Bagoly Vendéglő van a helyén.

 

Üdvözlet Békésről: Kőrös-szél.


Üdvözlet Békésről: Varga-hosszai szivattyú telep.

 

 

Békés: Fehér Kőrös partrészlet a Konsitzky-féle gőzmalommal. 1905 előtt.


Üdvözlet Békésről: Nagy híd. 1905 előtt.

Üdvözlet Békésről: Görög keleti templom és környéke. 1900. Jobbról szem magaságban a háttérben a Babilon soron lévő gát látszódik.


Üdvözlet Békésről: A holt Fekete-Körös éjszaka 1899-ben. Háttérben a Református templom.


Üdvözlet Békésről: Kőröshát utca a sétatérrel. 1901. A Köröshát utca a mai Jantyik utca, a sétatér pedig az Erzsébet Liget.

 

Folytatjuk!


Dr. Baji Mihály


[1] Kocsor János: Képeslapok a volt gyulai és békési járásból a Munkácsy Mihály Múzeumban (1899-1945). Békés Megyei Múzeumok Közleményei - 33. sz. (2009.) 139-140. oldal

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Békés város történelmi vízrajza  a kezdetektől a XIX. század végéig.  17. rész  Folytatjuk vízrajzi kalandozásunkat, a vízügyi igazgatással ismerkedhetünk meg: A vízügyi igazgatás szervezetrendszere: 1788-ban, a Vízi és Építészeti Főigazgatóság megalakulásával új fejezet kezdődött a magyarországi műszaki munkák történetében: létrejöttek azok a szervezeti keretek, amelyek az adott körülmények között korszerű, központosított irányítást lehetővé tették. Az új szerv létrehozását 1787-ben maga az uralkodó kezdeményezte. A Bécsben működő főigazgatóság nem tudta áttekinteni az egész birodalom műszaki ügyeit, ezért szükség volt arra, hogy az egyes tartományokban (Csehország, Morvaország, Ausztria), valamint Magyarországon - a helyi kormányszerveknek alárendelt - építési igazgatóságokat hozzanak létre. Az új szervezet, a Vízi és Építészeti Főigazgatóság, a kamara és a helytartótanács irányítása alatt álló, műszaki ügyekben teljes önállósággal rendelkező hivatal volt. Tevékenysé...
További információk
  Békés város történelmi vízrajza  a kezdetektől a XIX. század végéig.  18. rész  Folytatjuk vízrajzi kalandozásunkat, a vízügyi igazgatáson belül a vízitársulatokkal folytatjuk: A vízitársulatok: Az 1820-as években szerepet kaptak a vízügyi irányításban a vízgazdálkodási feladatok ellátására létrejött társulatok is. Egyre világosabbá vált, hogy a birtokosok és a községek érdekeit szolgáló vízimunkálatokat nem lehet teljes egészében állami támogatásból fedezni, hanem szükség van társadalmi segítségre is. Egy-egy község vagy birtokos a maga területein azonban nem tudott eredményes munkát végezni, ezért egy-egy vízfolyás mellett az érdekeltek összefogásával társulások jöttek létre. Ezek megalakítására az 1807:17.tc. adott lehetőséget. A szervezetek ekkor még önkéntesek voltak, senkit sem lehetett arra kényszeríteni, hogy belépjen. Mivel az általuk végzett munka nem a sóalap költségeit vagy a kamarát terhelte, a főigazgatóság nem sokat törődött tevékenységükkel. Műsza...
További információk
Kép
  Fejezetek Tarhos Község történetéből.  (4. rész): Árvíz A Körösök hegyvidéki vízgyűjtőjén 1980. július 21–27. között különösen sok csapadék hullott, ám július 27-től a Körösök felső és középső szakaszán apadás indult meg. Rendellenes jelenségek nem mutatkoztak, és akkor váratlanul olyan dolog történt, amire a legtapasztaltabb szakemberek sem számítottak: 1980. július 28-án reggel 6 óra 35 perckor minden előzetes jelzés nélkül átszakadt a Kettős-Körös jobb parti töltése.  Helikopter, honvédségi kétéltűek, a lánctalpas úszó gépkocsik vitték a homokzsákok ezreit a hosszúfoki lokalizációs védvonal és a tarhosi körtöltés erősítéséhez. A gátszakadás során kiömlött mintegy 208 millió köbméter víztömeg a Kettős-Körös jobb parti töltésének Doboztól Hosszúfokig terjedő szakasza, a Hosszúfoki-főcsatorna és a Gyepes-csatorna által közbezárt 10 ezer 500 hektáron helyezkedett el. A víz teljesen körülzárta Tarhost (sziget lett Tarhos ….), helyi védelemvezetést szerveztek a tarh...
További információk