Fejezetek Tarhos Község történetéből. (5. rész):

Településszerkezet


Tarhos települése több külterületi területből jött létre, amelyek elnevezésére a történetírás az alábbiakat őrizte meg:

Almár: korábban Békés legkeletibb része volt, nádtermő, posványos fenék. Néphagyomány szerint gyékényes, vízjárta terület volt, a jószágokra nem nagyon kellett vigyázni, mert a magasabb füves helyeket, a szigeteket körülfogta a víz. Almárt védőgát választotta el Vizesfástól.[1]

Berke: a fűzfa berkéjéről kapta nevét, az egykori uradalmi major közvetlenül a tarhosi belterület szomszédságában iskolával, gazdasági épületekkel, lakásokkal.[2] Berke árkokkal és fűzfákkal körülvett viztől mentesitett uradalmi föld.[3]

Féltő: félig „emelvényes”, félig lapályos föld [4] a' fásmellett.[5]

Lakótelep: a régi uradalmi majorból meghagyott négy, egykori cselédház tréfás neve. Egy közülük szolgáltató ház (bolt, fodrászat, cukrászda, italbolt) volt.[6]

Szilas: határrész, szántó és erdő, egykori Wenckheim birtok.[7]

Fásmellék: Féltőtől keletre a Békési erdőig nyúló terület.[8] Nevében megőrizte a környék földrajzi jellegét – akárcsak Vizesfás -, de mivel vízjárta volt, valójában erdőről, erdőségről nem beszélhetünk, inkább ligetes, fás-bokros terület, amely faanyaga gyengébb minőségű volt.

Kis és Nagy Tarhos szinte gátakkal mentesitett uradalmi föld, név eredete ismeretlen.[9]

Törsökös vagy Törzsökös: Igen jó föld a Fásmelléken, sok vízkanyar volt itt valaha. Egy része Wenckheim-birtok, másik része tanyás település.[10] A terület nyugati része a Kis-, keleti része a Nagy-Törzsökös. A Törzsökösi erdő déli részében bikaszállás volt valamikor.

Vizesfás: A határ északkeleti területe, ahol egykor náddal, sással volt tele a környék, a majorban régi uradalmi épületek, gazdasági épületek voltak, később kocsma, bolt, művelődési ház, állami gazdaság központja, ma lakóépületek, és magángazdaság központja.[11] Néhány évtizede, a kiterjedt tanyavilág lakóival együtt a hatvanas években hozzávetőlegesen ezren éltek a környéken, régen volt mozi, iskola, és posta is. Vizesfás korábban a rizstermelés központja volt 1960-ig.

 

Tarhos jelenlegi szerkezete 1949-től kezdődően alakult ki, egységes terv alapján jelölték ki a négyzethálós utcaszerkezetet a lakóházak és az intézmények részére, három utcával: Kossuth utca, Petőfi utca, Arany János utca. A fejlődésnek köszönhetően kialakultak a keresztutcák, a 80-as évek elején kialakításra került a negyedik, akkor még Lenin, ma Zöldfa elnevezést viselő utca is. A falu utcaszerkezete szabályos, sakktábla-alaprajzú, szerkesztett, a telkek beépítése egységes.

A belterületen két jelentősen eltérő szerkezeti egység alakult ki: a telepített község négyzethálós lakóterülete, a közigazgatás és szolgáltatás épületeivel, amelynek egységét csak a Petőfi utca északi részén található volt mezőgazdasági iskola épületei bontanak meg, mint gazdasági terület.

 

A település másik meghatározója a Békési út északi oldalán található Wenckheim uradalom, amely nyomokban őrzi az egykori uradalmi gazdaság szerkezeti felépítését. Jellemző rá az egyedi beépítettség, amely az uradalom életének a kiszolgálására alakult ki, egyrészt a lakó funkció (kastélyok), cselédházak, másrészt a gazdálkodáshoz szükséges épületek: magtárak, víztorony.

 

A Kiskastély épülete 2016-ban.

Ez utóbbi építmények a településkép szempontjából meghatározó építészeti értékek: az 1852-ben épült Kiskastély, amely a háború utáni átalakítások után stílusértékét teljesen elvesztette. Eredetileg földszintes, inkább udvarháznak nevezhető épület volt, berendezését 1944-ben széthordták. A kastélypark szélén álló kúria a Wenckheim família idején „vendégkastélyként” szolgált a látogató vendégek számára.

 

Govrik László békési mérnök 1921-ben kapta meg azt a feladatot gr. Weinckheim Lászlótól, hogy tervezze meg és építse fel a most tarhosi Nagykastélyként ismert épületet. Az eredeti tervek szerint egy magasföldszintes épület készült, ami alatt egy alagsor húzódott. A II. világháború után a Békés-tarhosi Énekiskola vette birtokba, de mivel állandó helyhiánnyal küszködtek, szükségessé vált a bővítés. Még egy szintet kapott, ezáltal elvesztette az eredeti stílusát: itt volt a líceumi leány tanulók internátusa, de itt kaptak helyett az igazgatói és a felügyelőtanári lakások, valamint az irodák, a konyha és az ebédlő is.

 

 


Az eredeti, és az átépített Nagykastély.

 

A Zenepavilon a tarhosi Kastélypark „gyöngyszeme”, tervezője Kaufmann Oszkár. 1952 -1953-ig épült, építését a tanárok és diákok segítették. 1953-ban Kodály Zoltán avatta fel. A Zenepavilont eredetileg Gulyás György tervei szerint követte volna még irodalmi, természettudományos és sport pavilon is.

A Zenepavilon háromszintes, kastélyszerű tömb hatoszlopos portikuszával, díszes kovácsoltvas kandelábereivel, faragott ajtóival igényes épületté vált.

 

A Zenepavilon.

 

Az egykori kastélypark – épületeivel együtt - sokáig az enyészetnek átadva várta sorsát, kihasználatlan, egyúttal üres, nem látogatható állapotban. 2013-ban magánkézbe került és a Megújuló Tarhosért Alapítvány, mely kuratóriumi elnöke Matyi István, megkezdte az épületek felújítását. Parkja helyileg védett, értékes faállománnyal, valamint gazdag madárvilággal rendelkezik.

 

Az ipartörténeti emlék, a víztorony a XIX század végén - XX. század elején épülhetett, vasbeton szerkezetű, zárt torony. Az uradalom vízellátását szolgálta, mellette egy kifolyón még ma is csordogál az ártézi víz.

A víztorony.


A történeti falumagban volt található a nagybirtok gazdálkodását kisegítő, és a védett építészeti örökség közé tartozott magtár, amely sajnálatos módon évekkel ezelőtt, 2019. évben leégett, megsemmisült.

 

Uradalmi magtár.

A másik, a telepített faluban, Berkében levő, földszintjén iskola funkciót is ellátott épület jó állapotban van, emeleti faszerkezete szép.

 

Magtár és iskola Berkében.                                    


A magtár emeleti ácsolt szerkezete.


[2] Békés város néprajza. Szerkesztette: Dankó Imre. Békés, 1983., 141. oldal.

[4] Békés város néprajza. Szerkesztette: Dankó Imre. Békés, 1983., 148. oldal.

[5] Jankovich B. Dénes: Békés megye Pesty Frigyes helynévgyűjtésében. Pesty Frigyes helységnévtárából - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 11. (Békéscsaba, 1983) 5. Békés város ’s határ helyiségeinek részletes elnevezéseiről szólló jelentése Békés várostanácsának, 26. oldal.

[6] Békés város néprajza. Szerkesztette: Dankó Imre. Békés, 1983., 158. oldal.

[9] Jankovich B. Dénes: Békés megye Pesty Frigyes helynévgyűjtésében. Pesty Frigyes helységnévtárából - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 11. (Békéscsaba, 1983) 5. Békés város ’s határ helyiségeinek részletes elnevezéseiről szólló jelentése Békés várostanácsának, 26. oldal.

[10] Békés város néprajza. Szerkesztette: Dankó Imre. Békés, 1983., 170. oldal.

[11] Békés város néprajza. Szerkesztette: Dankó Imre. Békés, 1983., 173. oldal.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Békés város történelmi vízrajza  a kezdetektől a XIX. század végéig.  17. rész  Folytatjuk vízrajzi kalandozásunkat, a vízügyi igazgatással ismerkedhetünk meg: A vízügyi igazgatás szervezetrendszere: 1788-ban, a Vízi és Építészeti Főigazgatóság megalakulásával új fejezet kezdődött a magyarországi műszaki munkák történetében: létrejöttek azok a szervezeti keretek, amelyek az adott körülmények között korszerű, központosított irányítást lehetővé tették. Az új szerv létrehozását 1787-ben maga az uralkodó kezdeményezte. A Bécsben működő főigazgatóság nem tudta áttekinteni az egész birodalom műszaki ügyeit, ezért szükség volt arra, hogy az egyes tartományokban (Csehország, Morvaország, Ausztria), valamint Magyarországon - a helyi kormányszerveknek alárendelt - építési igazgatóságokat hozzanak létre. Az új szervezet, a Vízi és Építészeti Főigazgatóság, a kamara és a helytartótanács irányítása alatt álló, műszaki ügyekben teljes önállósággal rendelkező hivatal volt. Tevékenysé...
További információk
  Békés város történelmi vízrajza  a kezdetektől a XIX. század végéig.  18. rész  Folytatjuk vízrajzi kalandozásunkat, a vízügyi igazgatáson belül a vízitársulatokkal folytatjuk: A vízitársulatok: Az 1820-as években szerepet kaptak a vízügyi irányításban a vízgazdálkodási feladatok ellátására létrejött társulatok is. Egyre világosabbá vált, hogy a birtokosok és a községek érdekeit szolgáló vízimunkálatokat nem lehet teljes egészében állami támogatásból fedezni, hanem szükség van társadalmi segítségre is. Egy-egy község vagy birtokos a maga területein azonban nem tudott eredményes munkát végezni, ezért egy-egy vízfolyás mellett az érdekeltek összefogásával társulások jöttek létre. Ezek megalakítására az 1807:17.tc. adott lehetőséget. A szervezetek ekkor még önkéntesek voltak, senkit sem lehetett arra kényszeríteni, hogy belépjen. Mivel az általuk végzett munka nem a sóalap költségeit vagy a kamarát terhelte, a főigazgatóság nem sokat törődött tevékenységükkel. Műsza...
További információk
Kép
  Fejezetek Tarhos Község történetéből.  (4. rész): Árvíz A Körösök hegyvidéki vízgyűjtőjén 1980. július 21–27. között különösen sok csapadék hullott, ám július 27-től a Körösök felső és középső szakaszán apadás indult meg. Rendellenes jelenségek nem mutatkoztak, és akkor váratlanul olyan dolog történt, amire a legtapasztaltabb szakemberek sem számítottak: 1980. július 28-án reggel 6 óra 35 perckor minden előzetes jelzés nélkül átszakadt a Kettős-Körös jobb parti töltése.  Helikopter, honvédségi kétéltűek, a lánctalpas úszó gépkocsik vitték a homokzsákok ezreit a hosszúfoki lokalizációs védvonal és a tarhosi körtöltés erősítéséhez. A gátszakadás során kiömlött mintegy 208 millió köbméter víztömeg a Kettős-Körös jobb parti töltésének Doboztól Hosszúfokig terjedő szakasza, a Hosszúfoki-főcsatorna és a Gyepes-csatorna által közbezárt 10 ezer 500 hektáron helyezkedett el. A víz teljesen körülzárta Tarhost (sziget lett Tarhos ….), helyi védelemvezetést szerveztek a tarh...
További információk