Fejezetek Tarhos Község történetéből. (6. rész):

Vasúti érdekességek (1. rész)[1]

Az utókor talán nem is tudja, hogy a vasút milyen fontos szerepet játszott Tarhos életében, fejlődésében, és azt sem, hogy Tarhos keskenyvágányú vasútállomása a Békés – Ludad – Vizesfási vonalon, közvetlenül az országút és a gépállomás mellett feküdt. Gazdasági szerepük, súlyuk miatt érdemes megemlékezni a keskeny nyomtávú kisvasutakról is. Megépítésüket az uradalmak szükségletei hívták életre, mivel lovas kocsikkal lehetetlen volt a termények elszállítása a sáros utakon. E vonalak rugalmasságát a hordozható vágányrendszer biztosította. A hordozható (vagy repülő) vágányokat a kisvasút szállította a betakarítás helyére. Itt egy keretet (mezei váltót) helyeztek a meglévő vágányra, amely a járműveket a néhány perc alatt lefektetett repülővágányra terelte. Ezáltal a vonat a terményt a betakarítás helyétől közvetlenül a magtárba, vagy az átrakodó állomásra tudta szállítani.

Olcsó, egyszerű, mozgékony kisvasútként indult. Tarifáiban a vidék anyagi erejéhez, menetrendjében pedig a nagy vasutak csatlakozásaihoz igazodott.

Az Alföldi kisvasút (régebbi nevén Alföldi Első Gazdasági Vasút, AEGV) egy kisvasúti hálózat volt Békés megyében. 1894 és 1971 között üzemelt, a hálózat központja Békéscsaba volt.

Vizesfásról Ludad irányába közlekedő személyvonat Tarhoson. (Békés Városi Püski Sándor Könyvtár, B-T 2000.140.1)

 

Az 1903. szeptember 10-én megnyílt a vonal Békéscsaba–Békés közti szakasza, melyet 1904. április 9-én meghosszabbítottak Vésztőig. Az ügy előzményeként az Alföldi Első Gazdasági Vasút (AEGV) 1901-ben kért engedélyt a Kereskedelemügyi Minisztériumtól (KM) a Békés-Csaba közraktár-Vésztő vonalú keskeny nyomtávolságú vasútvonal megépítéséhez. Ezzel kapcsolatban 1902. szeptember 2.-án közigazgatási pótbejárást tartottak, ekkor lett elsőként papírra vetve a minket érintő vonal tervezete:

„A Békés-vésztői vonal 196/198 szelvényei közt balra Ludad puszta felé, jobbra Tarhos puszta felé egy-egy vontató vágány terveztetik.”

„A Ludad pusztai vágány Békés község földterületén és gróf Wenckheim Frigyes (1842-1912) birtokán halad, s a Ludad majort védő körgátig vezetendő. A vonalon kitérő, műtárgy nincs.”

„A Tarhosi vonal végig gróf Wenckheim Frigyes földjein és útjain vezettetik és Tarhos puszta mellett elvonulva gróf Wenckheim Frigyes kendergyárába vezet. A 63/64 szelvények közt csatlakozik a gróf Wenckheim Frigyesné (született gróf Wenckheim Krisztina 1849-1924) uradalmának vizes fásmelléki majorjába vezető gőzüzemű gazdasági vasúthoz.

A vonal 41/43 szelvényeiből balra csonka vágány ágazik ki a magtárhoz. A vonalon műtárgy nincs.”

 

1903-ban megkezdődött az építkezés. A Ludad majorba vezető vonal 1.7 km hosszúságú, míg a Tarhos pusztai szárny 6.5 km hosszúságú lett. A csak teherforgalom számára megnyitott vonalak pályájába Diósgyőrben hengerelt acélsíneket fektettek.

A vontatóvágányokat az AEGV Békés-Vésztő vonalával egy napon, 1904. március 15. adták át a forgalomnak.

 

1910. március 10.-én adja ki a KM a Ludad-Tarhosmajori vontatóvágány 3/5 szelvényei között építendő rakodóvágány építési engedélyét 14765 iratszámmal. A csak ideiglenes rakodóvágányba helyezett vágányhídmérleg gróf Wenckheim Frigyes tulajdonát képezi. 1911-ben épül meg az 1 km hosszúságú Tarhos major-Berkei dohánypajták szárnyvonal.

 

A további fejlődés iránya Sarkad, ahol is a cukorgyár miatt építették a Sarkadi Gazdasági Vasutat, amely 1912-ben kapta meg az üzemengedélyt, amikorra elkészült a Sarkadi Cukorgyár–Fűszeg–Tarhos közötti szakasza.^[2] 1912. évben Tarhoson becsatlakozik az AEGV pályájába az Alföldi Czukorgyár Rt. Sarkadi gyárának gőzüzemű iparvasútja, ennek folytatásaként a Wenckheim birtokon újabb lóüzemű szárnyvonal épül, így 1915-re már 5 kilométernyi grófi kisvasút üzemel.

 

1923. április 9.-én az AEGV a vontatóvágányokat gróf Wenckheim László (1880-1956) tulajdonába adja át. Ezt kihasználva a Sarkadi Cukorgyár újabb csatlakozó szárny és összekötő vonalakat épít mintegy 19 km hosszúságban. A vonalak:

1, - Tarhos-Hosszúfoki csatorna I.

A 3,3 kilométeres Tarhoson, a gróf Wenckheim Frigyes féle lóvasút meghosszabbításaként épült, állt egy 2 km fő és ennek 4/5 szelvényközéből kiágazó 1.3 km mellékvonalból.

2, - Vizesfás-Vadasmegyer

A 6,5 kilométeres vonal gróf Nádasdy Tamásné tulajdonát képező Tarhos-Vizesfás vonalból ágazott ki, Vizesfáson rakodóállomás vágányhídmérleggel épült.

3, - Hosszúfoki csatorna II.

A 2,3 kilométer hosszú vonal az AEGV Ludad-Tarhos vonalából ágazott ki, kitérő nem épült.

4, - Bodzástanyai vonal

A 3,65 kilométeres vonal az AEGV Ludad-Tarhos vonalának ludadi végpontjának folytatásaként épült Ludadmajor-Csárdatanya-Bodzástanya vonalon 3.4 km hosszan, ill. a 16/17 szelvényközből egy 250 vfm csonkát kiágaztatva Csárdamajorba.

 

1925-ben az AEGV és a cukorgyár per ment a tarhosi csomópont miatt: az ok az egymást akadályozó tehervonatok voltak. A bíróság az AEGV-nek adott igazat és a cukorgyár őrház építésére lett kötelezve, melyben AEGV alkalmazott lát el szolgálatot.

1925. december végén a két Körös folyó által okozott árvíz a MÁV vasútvonalát Gyula és sarkad állomások között tönkretette. A szükség forgalmat az AEGV-nek kellett lebonyolítania.

 

1927-ben épül meg a Vizesfás majort a Sarkad-Delta vonalszakasszal összekötő új pálya és ezzel az AEGV-t kikerülő hálózat kialakulása befejezést nyer.

 

1933. október 10.-én gróf Wenckheim László tulajdonából az Alföldi Cukorgyár Rt.-hez kerül a Ludad-Déló-Hosszúfoki csatorna melléki, a Ludad-Csárda-Bodzástanya, valamint Tarhos-Vizesfás lóüzemű összekötő vonal.

 

A II. Világháború elmúltával 1945. december 1.-én az AEGV hálózata a MÁV tulajdonába kerül, így a Ludad-Tarhos vonalszakasz is a MÁV Alföldi Kisvasút (MÁV AK) része lesz. A sok nehézség ellenére 1948. február 28.-án az arra illetékesek a Ludad-Vizesfás vonal közforgalomra való megnyitásáról döntenek.

1948. október 22.-én megelőző egyesített közigazgatási és műtanrendőri bejárást tartanak, ekkor történt meg a leendő megállóhelyek és rakodóállomások kitűzése, valamint az elvégzendő al- és felépítményi munkák összeírása:

„A vonal a Békéscsaba-Vésztő vonal 199+53.3 szelvénypontján ágazik ki egy jobbos váltóval és a ludadi vontatóvágányba annak 1+53.8 szelvénypontján csatlakozik be egy balos váltóval. Ezután a vasútvonal Ludad majortól a Tordacra vezető vezető községi dűlőút bal oldalán halad kb. a 26-os szelvényig. Ezután egy közel derékszögű ívvel a Vésztő-Békés-Tarhosi törvényhatósági közút bal oldala mellé kanyarodik és itt halad tovább Tarhos majoron át kb. a 63-as szelvényig. Itt egy bal ívvel a Gyula-Szeghalom-Püspökladány törvényhatósági közút bal oldala mellé kanyarodik és ott halad kb. a 68-as szelvényig. Ezután a 68/69 szelvényben keresztezve a közutat, áthalad a közút Gyepes-csatorna hídján és a volt Feketekörösi Ármentesítő, Vízrendező és Öntöző Társulat csatornája mellett halad kb. a 87 szelvényig. Itt egy jobb ívvel a Vizesfás majorba vezető községi dűlőút bal oldalához kanyarodik és emellett az út mellett haladva ér be Vizesfás majorba, ahol a kiképezendő végállomáson a 112+30 szelvényponton a tervezett közforgalmú vasút véget ér.”

1949. január 1.-jén, bár még semmilyen komoly munka nem történt a vonalon, azt megnyitják a közforgalomnak, igaz egyelőre csak a teherfuvarozás számára. Az első menetrendje vonalunknak:

Ludad-Vizesfás szolgálati menetrend, MÁV 106 sz. vonal

9677 sz. tehervonat	9661 sz. tehervonat		9672 sz. tehervonat	9662 sz. tehervonat
11:32	18:16	Ludad	6:00	12:10
10:36	17:20	Tarhos	7:06	13:26
9:56	15:30	Vizesfás	8:36	14:56

1949. január 12.-én újabb vonalbejárás, a személyforgalom mégsem indulhat meg, ugyanis a MÁV AK minden erejét a már személyforgalmat ellátó vonalak felújítása és új vonalak építése köti le. Ősszel emiatt panasszal is fordul a MÁV-hoz az érintett települések vezetése, hogy induljon már meg végre a személyforgalom, tekintettel a vonal környéki tanyavilágból Békésre, Békéscsabára igyekvő dolgozókra, diákokra, valamint a Vizesfási Állami Gazdaságba eljutni akaró dolgozókra.

1950. április 15.-én 0:00-kor a Ludad-Vizesfás vonal átadatott a személyforgalom részére. A forgalom lebonyolításához Vizesfásra került kihelyezésre a MÁV 399,013 psz. gőzmozdony, 2 db kéttengelyes C kocsi, 8 db nyitott és 2 db fedett teherkocsi. A 9639 számú vonattal megindult a forgalom, íme az első menetrend:

Békés-Ludad-Vizesfás      x=feltételes megállás          Valamennyi vonat vegyesvonat!

9632 vv.	9636 vv.	9638 vv.		9639 vv.	9635 vv.	9631 vv.
		20:00	Békés MÁV állomás			19:31
		20:05	Békés Széchenyi tér			19:27
		20:13x	Békés Köröspart			19:18x
9:15	15:36	20:40	Ludad	5:36	14:04	19:06
9:28x	15:49x	20:53x	Tordac	5:23x	13:51x	18:38x
9:37	15:58	21:02	Tarhos	5:16	13:44	18:31
9:51x	16:12x	21:16x	Szilas	5:02x	13:30x	18:17x
10:07x	16:28x	21:32x	Nyékes	4:43x	13:11x	17:58x
10:13	16:34	21:38	Vizesfás	4:38	13:06	17:53

 

A mozdony és vonat személyzet váltása Békés állomáson történt, ahová Békéscsabáról a 9328 számú vonattal érkezett a váltás, a leadó szolgálat pedig a 9321 számú vonattal tért haza. Tarhos állomás váltóinak kulcsait Ludad állomáson őrizték.

A későbbiekben a személyszállító vonatok száma napi négyre nőtt.

Folytatjuk!

---

[1] Felek Ferenc gyűjtése alapján.

[2] Leszkó Róbert: Békés megye gazdaság- és ipartörténetének sajátosságai, eredményei a 19. század végétől a 20. század második feléig. Budapest, 2008., 20. oldal.