Békés város a régi térképeken.  24. rész: 

FÜGGELÉK

I.                   A régi térképeken leggyakrabban használt mértékegységek:

 

bécsi hüvely                                                         0,0263 m

bécsi láb (12 hüvelyk)                                         0,3160 m

bécsi rőf (29 hüvelyk)                                          0,7775 m

bécsi öl (6 láb)                                                     1,8964 m

osztrák postai mérföld (4000 öl)                   7585,9400 m

budai öl                                                                2,9790 m

pozsonyi öl                                                          1,9010 m

selmeci öl                                                             2,0220 m

bányaöl                                                                2,0258 m

magyar mérföld                                             8353,6000 m

magyar földrajzi mérföld                               9276,0000 m

magyar kis földrajzi mérföld                         1855,0000 m

angol mérföld                                                1609,0000 m

francia mérföld                                              4452,0000 m

német földrajzi mérföld                                 7420,0000 m[1]

 

II.                Békést más vármegyei településekkel összekötő utak hossza:

 

Falvakat, városokat összekötő országutak hossza (Bodoky Károly 1850-es kimutatása, illetve a Nagyváradi helytartósági osztály szerint (1853-1860)):

Orosháza – Békés (Szentmiklós pusztán át): 44,68 km, ill. 45,51 km,

Békés – Körösladány: 23,66 km, ill. 21,77 km,

Gyula – Békés: 21,46 km, ILL. 21,77 km,

Békés – Mezőberény: 10,99 km, ill. 9,48 km.[2]

 

Békést más vármegyei településekkel összekötő utak hossza 1850-es és 1980-as adatok összehasonlításában (km-ben):

Békés – Körösladány: 21,7 km, ill. 27,8 km,

Békés – Mezőberény: 9,4 km, ill. 10,3 km,

Békés – Kondoros – Szarvas: 50,2 km, ill. 50,0 km,

Csaba – Békés: 10,3 km, ill. 10,4 km,

Csaba – Békés – Mezőberény: 19,8 km, ill. 20,7 km.[3]

 

III.             Giba Antal mérnök

 

Giba Antal földmérő-mérnök Békésen született, 1797-ben. Az Institutum Geometricumban végezte tanulmányait. 1819-ben részt vett Pest város első szintezésében. Föld- és vízmérői oklevelét 1824. július 22-én adták ki, Pesten.

Magánélete rendezetlen: Szabó Mihály esküdt volt feleségével, Varga Katalinnal élettársi viszonyt tartott fenn. A szegedi belvárosi református egyház által vezetett családi lapon fel van tüntetve: „Giba Antal megyei mérnökkel élt éveken át, gyermekek attól származtak." Hét gyermekük született:

Antal             1825. október 14.

Rozália          1827. október 29.

Julianna         1829. szeptember 12.

Ferenc           1832. február 6.

László           1833. november 8.-1834. február 15.

Mária             1837. február 27. -1837. november 10.

László           1839. március 5.-1839. december 21.

A gyerekek anyjuk nevét kapták, születési anyakönyvben az apa neve kihúzva, bejegyezve: házasságon kívül, törvénytelen ágyból, fattyú. Varga Katalin negyvenéves korában, 1839. szeptember 21-én meghalt, a gyermekekről a továbbiakban Giba Antal gondoskodott. A családi lapon lévő bejegyzés: „Az apa kincstári mérnökké lett kinevezve; a gyermekeket magával vitte Bánátba."

Giba Antal Makón dolgozott: 1819–1820 között a makói tanyaföldeket mérte fel. 1819–1825 között a csanádi püspökség makói uradalmában dolgozott. 1821 — 1827 között keletkezett 14 mappáját ismerjük, ellenőrizte a töltéseket, a veszélyes szakaszokat kijavíttatta. Vesződött a vízimalmosokkal, akik rongálták a folyó partoldalát és a töltéseket. Megtervezte a marosi sarkantyúkat, gondoskodott a megépítésükhöz szükséges anyagok beszerzéséről, irányította a kivitelezésüket. Házakra és személyekre lebontva megszervezte a töltésépítést. Figyelemmel kísérte a megye hídjainak állapotát, bonyolította a kijavításukat, Makón épületeket tervezett, pl: megyeház, püspöki fogadó.

A Csanád vármegyei munkáka után földmérői vállalkozásba fogott: 1833-ben elnyeri Szeged teljes határa új felmérésének és főkönyve megszerkesztésének összes feladatát (a munkát 1837 tavaszán kezdte meg). Közben Maroslelét és a földeáki rétségeket méri, Püspökladány árvízmentesítését tervezi, 1838-ban Cegléd városrendezését is elvállalja, és egy év alatt befejezi Hódmezővásárhely határ mérését.

Szegedi nagy vállalkozása után a Torontál megyei csákovai birtok földmérője lesz, életének további szakaszát homály fedi. 1836–1844 között mintegy 500 térképen volt olvasható névaláírása……

1846. augusztus 10. után, Nagyszénáson hunyt el.

72. Giba Antal aláírása.

Az ötven évet alig megélt Giba Antal mérnöki munkája kiterjedt a térképészet, folyószabályozás, vízrendezés, városrendezés és a középítészet (magasépítés) területére is.
Hét gyermeket nevelt, s felfedezte a szakmának Herrich Károlyt, aki később a vízügyek országos legfőbb vezetője lett.[4]

---

[1] Dr. Papp-Váry Árpád – Hrenkó Pál: Magyarország régi térképeken. Budapest, 1989. 11. oldal

[2] Domokosné Megyesi Éva – Domokos Tamás: Adatok Békés megye térképtörténetéhez a XVI. század elejétől 1918-ig. Békéscsaba, 1988. 58. oldal

[3] Domokosné Megyesi Éva – Domokos Tamás: Adatok Békés megye térképtörténetéhez a XVI. század elejétől 1918-ig. Békéscsaba, 1988. 56. oldal

[4] Ágoston István: A nemzet inzsellérei II. Vízmérnökök élete és munkássága XVIII–XX. sz. Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged, 2002., 54. oldal