Békés város a régi térképeken.  23. rész: 

Utak és hidak térképi ábrázolása (2. rész):


Hermann Moll 1732 körül Londonban adta ki Magyarország és Erdély színezett térképét. Herman Moll (kb. 1654-1732) az egyik legjelentősebb londoni térképkészítő volt a tizennyolcadik század első felében, valószínűleg a németországi Brémában született 1654 körül. Pályafutása során földrajzi atlaszok tucatjai jelentette meg, nem is beszélve számos laptérképről. Leghíresebb munkája az Atlas Geographus havi folyóirat, amely 1708-tól 1717-ig jelent meg.


66. Utak ábrázolása Moll térképén.

Moll térképén könnyen beazonosíthatóak a települések, még ha kicsit angolosak is az elnevezések (Nagyvárad – Great Waradin), ellenben kiválóan bemutatja a kor közlekedési útvonalait, a Szeged (Szegedin), Nagyvárad és Kolozsvár (Clausenburg) közötti, Szolnok illetve Nagyszeben felé tartó utakat.

1781-ben Párizsban jelent meg De l’Isle Magyarországról és Erdélyről készült térképe, amely a korábbi térképek hibáit ismétli meg: nincs Békés vármegye, Torontál vármegye nem jó helyen van, Békés két névvel, két helyen szerepel, Bighes néven majdnem jó helyen, és Kűkűs néven.

A nevek franciás átiratban – pl: Arad vármegye – Comté d’Arad, Jenő/Kisjenő – Petit Jeno – szerepelnek.

Amiért mégis érdekes a térkép, hogy megjeleníti a vármegye közlekedési kapcsolatait – út – Arad, Nagyvárad, Szeged és Szolnok irányába.


67. De l’Isle Magyarországról és Erdélyről készült térképe.


1854-ben született a színezett, pauszpapírra készült, német és magyar nyelvű vázlat, amely azon Békés megyei utakról készült, amelyen fizetős, vámszedésre jogosult hidak vannak.


68. Fizetős hidak Békés és környékén.


1884-ben Kepke Oszkár mérnök elkészítette Békés város tégla és palló járdáinak átnézeti térképét, amely tartalmazza a hidakat, vasútat, vasútállomást, illetve az utcahálót utcanevek nélkül.


69. Békés város tégla és palló járdáinak átnézeti térképe.

 

Dobay János Békés Vármegye térképe (1904 után) a vasútvonalak fejlődését mutatja. A jelmagyarázatok megegyezése azt valószínűsíti, hogy felhasználták a Gönczy-féle atlasz Békés megyei lapját.

Békés vármegye közúti és kőbánya térképe 1918-ból származik, és a Kereskedelemügyi magyar királyi minisztérium volt a kiadó: a térkép a megye úthálózatát rangja szerint piros, kék, zöld színnel ábrázolja. A kiépített állami közutakat piros vonal jelöli a térképen. Ilyen út a vármegyét átszelő I. és III. Alföldi tranzverzális út (II-es út nem érintette a vármegyét): a III. Alföldi tranzverzális út a Berettyóújfalu – Füzes-Gyarmat – Szeghalom – Körös-Ladány – Körös-Tarcsa – Mező-Berény – Békés – Békéscsaba – Orosháza – Makó útvonal.


70. Közlekedési vonalak Dobay Gyula térképén.



71. Békés vármegye közúti és kőbánya térképe.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Békés város történelmi vízrajza  a kezdetektől a XIX. század végéig.  17. rész  Folytatjuk vízrajzi kalandozásunkat, a vízügyi igazgatással ismerkedhetünk meg: A vízügyi igazgatás szervezetrendszere: 1788-ban, a Vízi és Építészeti Főigazgatóság megalakulásával új fejezet kezdődött a magyarországi műszaki munkák történetében: létrejöttek azok a szervezeti keretek, amelyek az adott körülmények között korszerű, központosított irányítást lehetővé tették. Az új szerv létrehozását 1787-ben maga az uralkodó kezdeményezte. A Bécsben működő főigazgatóság nem tudta áttekinteni az egész birodalom műszaki ügyeit, ezért szükség volt arra, hogy az egyes tartományokban (Csehország, Morvaország, Ausztria), valamint Magyarországon - a helyi kormányszerveknek alárendelt - építési igazgatóságokat hozzanak létre. Az új szervezet, a Vízi és Építészeti Főigazgatóság, a kamara és a helytartótanács irányítása alatt álló, műszaki ügyekben teljes önállósággal rendelkező hivatal volt. Tevékenysé...
További információk
  Békés város történelmi vízrajza  a kezdetektől a XIX. század végéig.  18. rész  Folytatjuk vízrajzi kalandozásunkat, a vízügyi igazgatáson belül a vízitársulatokkal folytatjuk: A vízitársulatok: Az 1820-as években szerepet kaptak a vízügyi irányításban a vízgazdálkodási feladatok ellátására létrejött társulatok is. Egyre világosabbá vált, hogy a birtokosok és a községek érdekeit szolgáló vízimunkálatokat nem lehet teljes egészében állami támogatásból fedezni, hanem szükség van társadalmi segítségre is. Egy-egy község vagy birtokos a maga területein azonban nem tudott eredményes munkát végezni, ezért egy-egy vízfolyás mellett az érdekeltek összefogásával társulások jöttek létre. Ezek megalakítására az 1807:17.tc. adott lehetőséget. A szervezetek ekkor még önkéntesek voltak, senkit sem lehetett arra kényszeríteni, hogy belépjen. Mivel az általuk végzett munka nem a sóalap költségeit vagy a kamarát terhelte, a főigazgatóság nem sokat törődött tevékenységükkel. Műsza...
További információk
Kép
  Fejezetek Tarhos Község történetéből.  (4. rész): Árvíz A Körösök hegyvidéki vízgyűjtőjén 1980. július 21–27. között különösen sok csapadék hullott, ám július 27-től a Körösök felső és középső szakaszán apadás indult meg. Rendellenes jelenségek nem mutatkoztak, és akkor váratlanul olyan dolog történt, amire a legtapasztaltabb szakemberek sem számítottak: 1980. július 28-án reggel 6 óra 35 perckor minden előzetes jelzés nélkül átszakadt a Kettős-Körös jobb parti töltése.  Helikopter, honvédségi kétéltűek, a lánctalpas úszó gépkocsik vitték a homokzsákok ezreit a hosszúfoki lokalizációs védvonal és a tarhosi körtöltés erősítéséhez. A gátszakadás során kiömlött mintegy 208 millió köbméter víztömeg a Kettős-Körös jobb parti töltésének Doboztól Hosszúfokig terjedő szakasza, a Hosszúfoki-főcsatorna és a Gyepes-csatorna által közbezárt 10 ezer 500 hektáron helyezkedett el. A víz teljesen körülzárta Tarhost (sziget lett Tarhos ….), helyi védelemvezetést szerveztek a tarh...
További információk