Békés város történelmi vízrajza  a kezdetektől a XIX. század végéig.  23. rész 


Befejezés…helyett (1. rész):

Magyarország keleti részének és a szomszédos Erdélynek minden vízfolyása a Tiszába igyekszik. A Tisza fogadja be a Körösök által összegyűjtött vizeket is. A vizek levezetése azonban nem ment minden zavaró körülmény nélkül a múltban. A tiszai lapály általában igen kis esésű, 2 cm km-enként, ezért a Körösök nem bírtak maguknak oly mély medret vájni, hogy abban a folyók nagy vízhozama is elférjen. A Körösöket ebben megakadályozta az a körülmény is, hogy a Duna visszaduzzasztó hatással volt a Tiszára egészen Csongrádig, a Tisza nagy vizei pedig Békésig duzzasztanak vissza. Már a szabályozási munkák előtt megfigyelték, hogy a legnagyobb víz bekövetkezése a Tiszán egy hónapig, a középvízig való leapadás 2 hónapig, a kisvízig pedig 5—6 hónapig tartott. Ha időközben nyári áradás is előfordult, akkor a Tisza, ill. Körösök áradása egész éven át tartott, elborítva a Kisjenő-Körösszakál és Tisza közötti lapályos körösi árterületet. Kiszámították, hogy a Tisza és Körös az érkező víztömegeknek csak a felét viszi le, felét árterületen tárolja.[1]



47. Békés nyugati oldala a Habsburg harmadik katonai felmérési térképén.

A Körösök vidékén szinte állandó volt a vízzel való küzdelem. A 19. század végét megelőzően a természetes táj képét a kanyargó folyó határozta meg. A lassú vízfolyás hatalmas kanyarulatokat írt le (morotva) zugokat hozva létre. Békésen a Szecsen-, Kallós-, Székes-zug, Bika-, Békés-, Bodzás-zug, a Fekete-Körösnél az Itató-, Medvés-, Pete-, Takács-zug, a Határ-, Ludadi-, Povád- zug.[2]

Békésen szelíd, csendes nép lakik, mely az árvizektől sokat szenvedett, de a szabályozások befejezése és főleg a száraz esztendők bekövetkezte óta anyagilag kissé már megint összeszedte magát. Az árvizek elleni védelem okozta, hogy e derék magyar város 80%-os községi pótadóval van megróva és ha vasszorgalmú és takarékos lakossággal nem dicsekednék, már rég tönkre ment volna, míg most küzdelemmel és lassan ugyan, de tényleg mégis halad előre.[3]


48. Békés keleti oldala a Habsburg harmadik katonai felmérési térképén.


Folytatjuk!

 

 

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Békés város történelmi vízrajza  a kezdetektől a XIX. század végéig.  17. rész  Folytatjuk vízrajzi kalandozásunkat, a vízügyi igazgatással ismerkedhetünk meg: A vízügyi igazgatás szervezetrendszere: 1788-ban, a Vízi és Építészeti Főigazgatóság megalakulásával új fejezet kezdődött a magyarországi műszaki munkák történetében: létrejöttek azok a szervezeti keretek, amelyek az adott körülmények között korszerű, központosított irányítást lehetővé tették. Az új szerv létrehozását 1787-ben maga az uralkodó kezdeményezte. A Bécsben működő főigazgatóság nem tudta áttekinteni az egész birodalom műszaki ügyeit, ezért szükség volt arra, hogy az egyes tartományokban (Csehország, Morvaország, Ausztria), valamint Magyarországon - a helyi kormányszerveknek alárendelt - építési igazgatóságokat hozzanak létre. Az új szervezet, a Vízi és Építészeti Főigazgatóság, a kamara és a helytartótanács irányítása alatt álló, műszaki ügyekben teljes önállósággal rendelkező hivatal volt. Tevékenysé...
További információk
  Békés város történelmi vízrajza  a kezdetektől a XIX. század végéig.  18. rész  Folytatjuk vízrajzi kalandozásunkat, a vízügyi igazgatáson belül a vízitársulatokkal folytatjuk: A vízitársulatok: Az 1820-as években szerepet kaptak a vízügyi irányításban a vízgazdálkodási feladatok ellátására létrejött társulatok is. Egyre világosabbá vált, hogy a birtokosok és a községek érdekeit szolgáló vízimunkálatokat nem lehet teljes egészében állami támogatásból fedezni, hanem szükség van társadalmi segítségre is. Egy-egy község vagy birtokos a maga területein azonban nem tudott eredményes munkát végezni, ezért egy-egy vízfolyás mellett az érdekeltek összefogásával társulások jöttek létre. Ezek megalakítására az 1807:17.tc. adott lehetőséget. A szervezetek ekkor még önkéntesek voltak, senkit sem lehetett arra kényszeríteni, hogy belépjen. Mivel az általuk végzett munka nem a sóalap költségeit vagy a kamarát terhelte, a főigazgatóság nem sokat törődött tevékenységükkel. Műsza...
További információk
Kép
  Fejezetek Tarhos Község történetéből.  (4. rész): Árvíz A Körösök hegyvidéki vízgyűjtőjén 1980. július 21–27. között különösen sok csapadék hullott, ám július 27-től a Körösök felső és középső szakaszán apadás indult meg. Rendellenes jelenségek nem mutatkoztak, és akkor váratlanul olyan dolog történt, amire a legtapasztaltabb szakemberek sem számítottak: 1980. július 28-án reggel 6 óra 35 perckor minden előzetes jelzés nélkül átszakadt a Kettős-Körös jobb parti töltése.  Helikopter, honvédségi kétéltűek, a lánctalpas úszó gépkocsik vitték a homokzsákok ezreit a hosszúfoki lokalizációs védvonal és a tarhosi körtöltés erősítéséhez. A gátszakadás során kiömlött mintegy 208 millió köbméter víztömeg a Kettős-Körös jobb parti töltésének Doboztól Hosszúfokig terjedő szakasza, a Hosszúfoki-főcsatorna és a Gyepes-csatorna által közbezárt 10 ezer 500 hektáron helyezkedett el. A víz teljesen körülzárta Tarhost (sziget lett Tarhos ….), helyi védelemvezetést szerveztek a tarh...
További információk