Békés város a régi térképeken.  16. rész: 

Békés város közigazgatási területeinek térképezése (2. rész)

1895. augusztusában készítette el Szél István községi mérnök a Békés, II. kerület, Bánhida részét képező Keserű puszta házhelyfelosztási tervét és a házhelyek területének kimutatását, amely az Ótemető utca, Keserű utca, és Köröspart által határolt terület felosztási terve.

A tervet Békés község Elöljárósága 1896. december 15-én hagyta jóvá.

49. Keserű puszta házhelyfelosztási terve.

 

1905-ben készítette el Békés község vásártere új beosztásával készült vázrajzát Bíró Sándor mérnök. A vázrajz tartalmazta a kutakat (már meglévő kutak, tervezett új kút), a cédulaházat, korlátokat, bejárókat, állatfajtánként a békési és idegen állatok, valamint a tulajdonjogot nem igazoló tulajdonosok állatainak elhelyezésére szolgáló területrészt, illetve a beteg állatok részére megállapított területet.

1915-ben, Lőrincz Ferenc készítette el „Békés uj házszámai- és utcaelnevezésének átnézeti térképe” elnevezésű térképet, amely a város belterületét ábrázolja, azon belül a kerületeket, különböző színnel. Korábbi térképeken nem jelentek meg az utcák nevei, hanem az egyes ingatlanoknál a kerület, valamint az ingatlan sorszáma került feltüntetésre: pl. IV. ker 256. Ezen a térképen az utcák pontos nevei, valamint az ingatlanok pontos házszáma is megjelenik.

A térkép érdekessége, hogy megtalálható rajta a vasútállomás, de látszódik rajta az Alföldi Első Gazdasági Vasút (AEGV) nyomvonala is, valamint a vasútállomás mögötti hatalmas vásártér, amely anno a mai sportpálya, ill. Május 1. Park területét is magába foglalta.

A térképen jól látható a Rákóczi utca végén a régi kórház, amelynek épülete ma a szociális otthon részét képezi. A Décseri kert (Dicseri), az Epreskertet is magába foglaló Nagykert, valamint a Vashalom, illetve a Kinizsi utca által körbe ölelt, ún. Tisztviselő telep még nem került beépítésre. Jól felismerhetők és azonosíthatók a régi utcanevek, pl: Vadász utca (ma Móricz Zsigmond), Széles utca (ma Lengyel Lajos), Hosszú utca (ma Bocskai utca).

50. Hatház részlete Lőrincz térképén.

 

1934. szeptember 19-én Petz Gyula mérnök készíti el Békés község átnézeti térképét, amely színezés nélküli, ellenben mutatja a település fejlődését az 1915-ös Lőrincz-féle térképhez képest: felismerhető a vásártér területéből kialakított, a mai sportpálya elődjét jelentő Levente sporttelep, a IV. kerület, Hatház szélét képező Páris elnevezésű cigánytelep, a Berényi úti Vágóhíd épülete, a Rákóczi úti kórház és menház, a Bánvég utcai lőtér.

A belterületi közigazgatási térképeken túl a nagyobb közigazgatási egységek (járás, vármegye) ábrázolásában is megfigyelhető a felmérések fejlődése: Mihálfi József 1881-ben jelentette meg Békés vármegye közigazgatási térképét, amely a vasútvonalakat már ábrázolja, és feltünteti a vármegye nyolc járását, köztük a békésit is.  A lap alján a települések mellé jegyzet szám a tengerszint (Adria) feletti magasságot jelzi, Békésnél 87,8 m. Postaállomást is jelez Békésnél.

Az 1973-as, a Kartográfiai Vállalat által kiadott Békés megye térképe a megye hat járását, köztük a békésit is tartalmazta, szinte azonos területtel, mint az 1881-es Mihálfi térkép.

 

51. A békési járás Mihálfi térképén.

52. A békési járás az 1973-as megyetérképen.

Folytatjuk!