Békés város a régi térképeken.  11. rész:


I.                   A harmadik (Ferenc József-i) katonai felmérés

A második felmérést még nem fejezték be teljesen, amikor a korszerűbb felmérési eszközállomány és az 1862-ben kezdett új egységes háromszögelési hálózat lehetővé tette, a kiegyezés utáni fejlődés pedig megkövetelte az új 1:25 000 méretarányú felmérés megindítását. A Katonai Földrajzi Intézet által végzett térképezéshez korszerű alapot biztosítottak a nagypontosságú csillagászati helymeghatározások, a teodolittal mért háromszögelési pontok és a meginduló szintezések. Síkrajzi alapként a kataszteri térképek szolgáltak, 1871-től áttértek a méterrendszerre.


37. Békés város nyugati oldala a harmadik Habsburg katonai felmérésen.

A térképek vetületéül a Lichtenstern porosz katonatiszt nevéhez fűződő poliéder-vetületet választották. Ez a vetület a nagyobb területeknek – pl. országoknak – egyetlen síkon való ábrázolásakor keletkező tekintélyes torzulásait úgy csökkenti a megengedett mértékűre, hogy a Föld felületét a szélességi és hosszúsági körök alkotta fokhálózat szerint kisebb egységekre (foktrapézokra) bontja. A foktrapézok oldalméreteivel külön-külön egy-egy síktrapézt állítanak elő. A felosztáshoz választott foktrapéz-méret a térképmű méretarányától, illetve a kívánt pontosságtól függött, így pl. az 1:200 000-es térképszelvények oldalai egy-egy földrajzi foknak megfelelő méretűek voltak: innen kapták foktérkép elnevezésüket.

1875-ben az Osztrák-Magyar Monarchia magassági nullszintjét Triesztben, a Molo Sartorión elhelyezett mareográf házacskáján, a mért középvízértéknél 3,352 méterrel magasabban fekvő magassági jelre rögzítették. Hazánkban a kiinduló magassági főalappont, a Velencei-hegységben, Nadap község határában fekvő ún. ősjel értékét 173,838 m adriai tengerszint feletti magasságban határozták meg.


38. Békés város északi oldala a harmadik Habsburg katonai felmérésen.


39. Békés város keleti oldala a harmadik Habsburg katonai felmérésen.

A Monarchia III. katonai felmérése két évvel a kiegyezés után, 1869-ben indult meg és lényegében ezek a munkálatok képezték az első világháborúig kiadott topográfiai térképek alapját.

A harmadik katonai felmérést igen nagy körültekintéssel és pontossággal végezték: a felmérési lapokon a vizet kék színnel, az erdőket szürkés, a szőlőket sárgavörös, a rét-, legelőterületet, erdőt zöld színnel ábrázolták.


40. Békés város déli oldala a harmadik Habsburg katonai felmérésen.

 

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Békés város történelmi vízrajza  a kezdetektől a XIX. század végéig.  17. rész  Folytatjuk vízrajzi kalandozásunkat, a vízügyi igazgatással ismerkedhetünk meg: A vízügyi igazgatás szervezetrendszere: 1788-ban, a Vízi és Építészeti Főigazgatóság megalakulásával új fejezet kezdődött a magyarországi műszaki munkák történetében: létrejöttek azok a szervezeti keretek, amelyek az adott körülmények között korszerű, központosított irányítást lehetővé tették. Az új szerv létrehozását 1787-ben maga az uralkodó kezdeményezte. A Bécsben működő főigazgatóság nem tudta áttekinteni az egész birodalom műszaki ügyeit, ezért szükség volt arra, hogy az egyes tartományokban (Csehország, Morvaország, Ausztria), valamint Magyarországon - a helyi kormányszerveknek alárendelt - építési igazgatóságokat hozzanak létre. Az új szervezet, a Vízi és Építészeti Főigazgatóság, a kamara és a helytartótanács irányítása alatt álló, műszaki ügyekben teljes önállósággal rendelkező hivatal volt. Tevékenysé...
További információk
  Békés város történelmi vízrajza  a kezdetektől a XIX. század végéig.  18. rész  Folytatjuk vízrajzi kalandozásunkat, a vízügyi igazgatáson belül a vízitársulatokkal folytatjuk: A vízitársulatok: Az 1820-as években szerepet kaptak a vízügyi irányításban a vízgazdálkodási feladatok ellátására létrejött társulatok is. Egyre világosabbá vált, hogy a birtokosok és a községek érdekeit szolgáló vízimunkálatokat nem lehet teljes egészében állami támogatásból fedezni, hanem szükség van társadalmi segítségre is. Egy-egy község vagy birtokos a maga területein azonban nem tudott eredményes munkát végezni, ezért egy-egy vízfolyás mellett az érdekeltek összefogásával társulások jöttek létre. Ezek megalakítására az 1807:17.tc. adott lehetőséget. A szervezetek ekkor még önkéntesek voltak, senkit sem lehetett arra kényszeríteni, hogy belépjen. Mivel az általuk végzett munka nem a sóalap költségeit vagy a kamarát terhelte, a főigazgatóság nem sokat törődött tevékenységükkel. Műsza...
További információk
Kép
  Fejezetek Tarhos Község történetéből.  (4. rész): Árvíz A Körösök hegyvidéki vízgyűjtőjén 1980. július 21–27. között különösen sok csapadék hullott, ám július 27-től a Körösök felső és középső szakaszán apadás indult meg. Rendellenes jelenségek nem mutatkoztak, és akkor váratlanul olyan dolog történt, amire a legtapasztaltabb szakemberek sem számítottak: 1980. július 28-án reggel 6 óra 35 perckor minden előzetes jelzés nélkül átszakadt a Kettős-Körös jobb parti töltése.  Helikopter, honvédségi kétéltűek, a lánctalpas úszó gépkocsik vitték a homokzsákok ezreit a hosszúfoki lokalizációs védvonal és a tarhosi körtöltés erősítéséhez. A gátszakadás során kiömlött mintegy 208 millió köbméter víztömeg a Kettős-Körös jobb parti töltésének Doboztól Hosszúfokig terjedő szakasza, a Hosszúfoki-főcsatorna és a Gyepes-csatorna által közbezárt 10 ezer 500 hektáron helyezkedett el. A víz teljesen körülzárta Tarhost (sziget lett Tarhos ….), helyi védelemvezetést szerveztek a tarh...
További információk