Békés város a régi térképeken.  15. rész: 

Békés város közigazgatási területeinek térképezése (1. rész)


A XIX. század fontos időszaka volt a birtokviszonyok adatainak, valamint a település közigazgatási területeinek – és esetleges fejlődési lehetőségeinek, új területkiosztásoknak –térképen történő megjelenítésének….ez Békésre is igaz volt: ebben az időszakban születtek az akkor még község belterületi részeinek (tizedeinek, vagy mai szóhasználattal kerületeinek) vagy kertjeinek térképei, amelyek színezett formátumban, papíralapon tartalmazták az adott településrészre jellemzőket: az útviszonyokat, a hidakat, vízrajzot, az utcahálót utcanevekkel, az épületeket sematikus ábrázolással.

A század elején készült színes formában Békés mezőváros belterületének térképe, amely latin nyelvű, és az utcahálózatot tartalmazza utcanevek nélkül. A térkép jelzi a békési kastély helyét, a temetőket, a halmokat – pl: Bódisné halma, Vashalom.


46. Békés mezőváros belterülete.

 

Elkészült Békés község Malomvég nevű tizedének utcahálózati térképe, 1830-ban latin nyelven a Nagykert és Jégvermi kert térképe, amely tartalmazza a névadó jégverem helyét. Ugyanebből az évből származik Békés mezőváros határában fekvő Malom-kert és Asszony-kert szőlőparcelláinak térképe, amely tartalmazza az ekkor még két külön kert - a mai Malomasszonykert – dűlőútjait is.

Szintén ebből az évből származik Békés mezőváros határában fekvő Csatári- és Kászmányi-kert birtoktérképe, amely topográfiája tartalmazza Csatári-kert, Kászmány-kert, Kőgyesi-kert rajzát is, szintén latin nyelven.


47. Békés község Malomvég nevű tizedének utcahálózati térképe.

A század végén elkészült Békés Hatház nevű tizedének utcahálózati térképe, illetve ekkor már a külterületről is készültek felmérések: magyar nyelven, de színezés nélkül elkészült a település nyugati oldalán elhelyezkedő hidasháti határrészének vázlatos térképe is, amely tartalmazza a területen lévő hidat, utakat, dűlőutakat.


48. Nagykert és Jégvermi kert térképe.

 

1883-ban Scultéty László, Melchiory Károly, Tabery Ármin, Rainer Zsigmond, Gerzábek, Pillmann József, Müller, Klose József, és Eberhardt közreműködésével megszületett Békés község felvételi előrajzai elnevezésű, 552 db szelvényű (!!), papíralapú tervdokumentáció, amely a település birtokviszonyait mutatja be. A tervdokumentáció a település, és a közigazgatásilag hozzátartozó településrészek (a mai Bélmegyer, Tarhos, Murony, Kamut) földrajzi és birtokviszonyait, gyakorlatilag valamennyi ingatlan azonosítóit, tulajdonosának nevét, valamint az ingatlanon található épületek rajzát tartalmazza.

A hatalmas terjedelmű dokumentációt Csonka János bíró, Bondár Gábor és Samu István esküdtek hitelesítették, terjedelme miatt csak elérhetőségét jelöljük meg:  https://maps.hungaricana.hu/hu/MOLTerkeptar/20730/

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Békés város történelmi vízrajza  a kezdetektől a XIX. század végéig.  17. rész  Folytatjuk vízrajzi kalandozásunkat, a vízügyi igazgatással ismerkedhetünk meg: A vízügyi igazgatás szervezetrendszere: 1788-ban, a Vízi és Építészeti Főigazgatóság megalakulásával új fejezet kezdődött a magyarországi műszaki munkák történetében: létrejöttek azok a szervezeti keretek, amelyek az adott körülmények között korszerű, központosított irányítást lehetővé tették. Az új szerv létrehozását 1787-ben maga az uralkodó kezdeményezte. A Bécsben működő főigazgatóság nem tudta áttekinteni az egész birodalom műszaki ügyeit, ezért szükség volt arra, hogy az egyes tartományokban (Csehország, Morvaország, Ausztria), valamint Magyarországon - a helyi kormányszerveknek alárendelt - építési igazgatóságokat hozzanak létre. Az új szervezet, a Vízi és Építészeti Főigazgatóság, a kamara és a helytartótanács irányítása alatt álló, műszaki ügyekben teljes önállósággal rendelkező hivatal volt. Tevékenysé...
További információk
  Békés város történelmi vízrajza  a kezdetektől a XIX. század végéig.  18. rész  Folytatjuk vízrajzi kalandozásunkat, a vízügyi igazgatáson belül a vízitársulatokkal folytatjuk: A vízitársulatok: Az 1820-as években szerepet kaptak a vízügyi irányításban a vízgazdálkodási feladatok ellátására létrejött társulatok is. Egyre világosabbá vált, hogy a birtokosok és a községek érdekeit szolgáló vízimunkálatokat nem lehet teljes egészében állami támogatásból fedezni, hanem szükség van társadalmi segítségre is. Egy-egy község vagy birtokos a maga területein azonban nem tudott eredményes munkát végezni, ezért egy-egy vízfolyás mellett az érdekeltek összefogásával társulások jöttek létre. Ezek megalakítására az 1807:17.tc. adott lehetőséget. A szervezetek ekkor még önkéntesek voltak, senkit sem lehetett arra kényszeríteni, hogy belépjen. Mivel az általuk végzett munka nem a sóalap költségeit vagy a kamarát terhelte, a főigazgatóság nem sokat törődött tevékenységükkel. Műsza...
További információk
Kép
  Fejezetek Tarhos Község történetéből.  (4. rész): Árvíz A Körösök hegyvidéki vízgyűjtőjén 1980. július 21–27. között különösen sok csapadék hullott, ám július 27-től a Körösök felső és középső szakaszán apadás indult meg. Rendellenes jelenségek nem mutatkoztak, és akkor váratlanul olyan dolog történt, amire a legtapasztaltabb szakemberek sem számítottak: 1980. július 28-án reggel 6 óra 35 perckor minden előzetes jelzés nélkül átszakadt a Kettős-Körös jobb parti töltése.  Helikopter, honvédségi kétéltűek, a lánctalpas úszó gépkocsik vitték a homokzsákok ezreit a hosszúfoki lokalizációs védvonal és a tarhosi körtöltés erősítéséhez. A gátszakadás során kiömlött mintegy 208 millió köbméter víztömeg a Kettős-Körös jobb parti töltésének Doboztól Hosszúfokig terjedő szakasza, a Hosszúfoki-főcsatorna és a Gyepes-csatorna által közbezárt 10 ezer 500 hektáron helyezkedett el. A víz teljesen körülzárta Tarhost (sziget lett Tarhos ….), helyi védelemvezetést szerveztek a tarh...
További információk