1979 

Győzelem a bajnokságban, irány az NB II!

Skoumál Gyögy visszatérte után néhány idősebb játékos támogatásával az NB II-be jutást célozzák meg; csapatunk neve a fő támogató után: Békési Egyetértés Spartacus.

Riválisaink a Békéscsabai Előre Spartacus, a Békéscsabai Vízmű, Mezőhegyesi SE, Kondorosi TSZSK, Orosházi MTK csapatai voltak.

A békési férfi kézilabdasport első igazi sikere ez az esztendő: a 26 bajnoki mérkőzésből 25-öt megnyertek. Az együttes két meghatározó játékosa Maróti Pál és Benkő Árpád volt, akik NB I-es múlttal rendelkeztek. Mellettük Kovács István és Varga József nevét kell megemlíteni, akiket szintén a Békéscsabai Vízmű csapatából sikerült átigazolni.

 

Miután megnyerte csapatunk a megyei I/A. osztályt, így 1979. november 14-15-én a Csepeli Papír, a Lőrinci Fonó és Budapesti HTG Vasas csapatai ellen küzdhetett Tatán az osztályozón.

A három mérkőzésen csapatunk 105 gólt lőtt, és csak 79 gólt kapott.

Az első mérkőzésen a kézilabdaberkekben az osztályozó győztesének kikiáltott Csepeli Papír volt az ellenfél, akiket 16-11-es félidő után 33-26-ra sikerült legyőzni. A második mérkőzésen nem okozott gondot a Lőrinci Fonó legyőzése, a 41-25-os békési siker azt jelentette, hogy a harmadik mérkőzés eredményétől függetlenül a békési csapat feljutott az NB II-be!

Az utolsó mérkőzésen nehezen indult a játék, de 31-28-ra sikerült legyőzni a HTG Vasas csapatát is.

 

Íme az NB II-be jutott csapatunk:

 


A siker kovácsai: Minya Gábor, Varga Mihály, Kopányi László (kapusok), Benkő Árpád, Czinege Károly, Darvasi János, Gulyás István, Kupás László, Maróti Pál, Ökrös Gábor és László, Szabó Sándor, Varga László (mezőnyjátékosok). Edző: Skoumál György.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Békés város történelmi vízrajza  a kezdetektől a XIX. század végéig.  17. rész  Folytatjuk vízrajzi kalandozásunkat, a vízügyi igazgatással ismerkedhetünk meg: A vízügyi igazgatás szervezetrendszere: 1788-ban, a Vízi és Építészeti Főigazgatóság megalakulásával új fejezet kezdődött a magyarországi műszaki munkák történetében: létrejöttek azok a szervezeti keretek, amelyek az adott körülmények között korszerű, központosított irányítást lehetővé tették. Az új szerv létrehozását 1787-ben maga az uralkodó kezdeményezte. A Bécsben működő főigazgatóság nem tudta áttekinteni az egész birodalom műszaki ügyeit, ezért szükség volt arra, hogy az egyes tartományokban (Csehország, Morvaország, Ausztria), valamint Magyarországon - a helyi kormányszerveknek alárendelt - építési igazgatóságokat hozzanak létre. Az új szervezet, a Vízi és Építészeti Főigazgatóság, a kamara és a helytartótanács irányítása alatt álló, műszaki ügyekben teljes önállósággal rendelkező hivatal volt. Tevékenysé...
További információk
  Békés város történelmi vízrajza  a kezdetektől a XIX. század végéig.  18. rész  Folytatjuk vízrajzi kalandozásunkat, a vízügyi igazgatáson belül a vízitársulatokkal folytatjuk: A vízitársulatok: Az 1820-as években szerepet kaptak a vízügyi irányításban a vízgazdálkodási feladatok ellátására létrejött társulatok is. Egyre világosabbá vált, hogy a birtokosok és a községek érdekeit szolgáló vízimunkálatokat nem lehet teljes egészében állami támogatásból fedezni, hanem szükség van társadalmi segítségre is. Egy-egy község vagy birtokos a maga területein azonban nem tudott eredményes munkát végezni, ezért egy-egy vízfolyás mellett az érdekeltek összefogásával társulások jöttek létre. Ezek megalakítására az 1807:17.tc. adott lehetőséget. A szervezetek ekkor még önkéntesek voltak, senkit sem lehetett arra kényszeríteni, hogy belépjen. Mivel az általuk végzett munka nem a sóalap költségeit vagy a kamarát terhelte, a főigazgatóság nem sokat törődött tevékenységükkel. Műsza...
További információk
Kép
  Fejezetek Tarhos Község történetéből.  (4. rész): Árvíz A Körösök hegyvidéki vízgyűjtőjén 1980. július 21–27. között különösen sok csapadék hullott, ám július 27-től a Körösök felső és középső szakaszán apadás indult meg. Rendellenes jelenségek nem mutatkoztak, és akkor váratlanul olyan dolog történt, amire a legtapasztaltabb szakemberek sem számítottak: 1980. július 28-án reggel 6 óra 35 perckor minden előzetes jelzés nélkül átszakadt a Kettős-Körös jobb parti töltése.  Helikopter, honvédségi kétéltűek, a lánctalpas úszó gépkocsik vitték a homokzsákok ezreit a hosszúfoki lokalizációs védvonal és a tarhosi körtöltés erősítéséhez. A gátszakadás során kiömlött mintegy 208 millió köbméter víztömeg a Kettős-Körös jobb parti töltésének Doboztól Hosszúfokig terjedő szakasza, a Hosszúfoki-főcsatorna és a Gyepes-csatorna által közbezárt 10 ezer 500 hektáron helyezkedett el. A víz teljesen körülzárta Tarhost (sziget lett Tarhos ….), helyi védelemvezetést szerveztek a tarh...
További információk