1991/1992 

Újjászületés

Közel négyéves kihagyás után alakult meg újra a kézilabdasport a BSE keretén belül.

A férficsapatot elsősorban a diákolimpiákon sikeresen szerepelt fiatalok alkották, akikhez csatlakozott a Békés környéki csapatokban (Mezőberény, Köröstarcsa) játszó békési kötődésű játékosok, kiegészülve néhány, a régi békési csapatban játszó „öreg” játékossal: Püski Zsolt, Varga Péter, Ruzsinszki József (kapusok), a Szilágyi testvérek, Kelemen István, az Ökrös testvérek, Szatmári László, Gombkötő Zoltán, Sódar Attila, Kádas László, Kimpián János.

A csapat edzője: Gécs Mihály, majd később megbízott edző Annus Vince, míg a bajnokság utolsó mérkőzésén már Varga László az edző.

A csapat a megyei I. osztályban indul el, a célkitűzés a tisztes helytállás, s tervszerű utánpótlás neveléssel kívánják a biztosítani a kézilabdázás hosszabb távú jövőjét.

Az induláshoz szükséges feltételeket a város lakossága, de elsősorban az ipartestület tagjai, kiskereskedők, vállalkozók teremtették meg. Közülük is kiemelkedő támogatást nyújtott Békési Zoltán, a Minya testvérek, Okányi Mihály, Szilágyi Attila.

Jelentős szerepet vállalt az újjászervezésben Pocsai Ferenc önkormányzati képviselő is.

A csapat alapfelszerelését a COLORS-COOP  Kft. biztosította.

 

A megyei I. osztályban 12 csapat indult (Kondoros, Köröstarcsa, Mezőhegyes, a nem Békés megyei Martfű, Gyomaendrőd, Szeghalom, Előre KSE II., Békéscsabai Mirelite SE II., OMTK II., Gyula, Murony, Békés), a Murony visszalépése után 11 fejezte azt be.

Csapatunk a gyenge őszi kezdést követően – az őszi szezont a 8. helyen zárta – erőteljesebb tavaszi játékának köszönhetően 9 győzelemmel, 2 döntetlennel és 10 vereséggel a 7. helyet szerezte meg. A bajnok a Kondoros csapata lett.

 

Néhány érdekesebb békési eredmény:

Békés - OMTK II. 36-23

Köröstarcsa (a bajnokság ezüstérmese) - Békés 19-15

Békés - Mirelite SE 20-21

Békés - Kondoros (a bajnokság győztese) 22-24

Mirelite SE - Békés 18-20

Békés - Köröstarcsa 24-26

 

Az 1992 májusában játszott Békéscsabai Előre KSE II. elleni, Békéscsabán megvívott mérkőzés 7-6-os csabai vezetésnél félbeszakadt, mert a hazai csapat egy bírói döntést vitatva levonult a pályáról.

 

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Békés város történelmi vízrajza  a kezdetektől a XIX. század végéig.  17. rész  Folytatjuk vízrajzi kalandozásunkat, a vízügyi igazgatással ismerkedhetünk meg: A vízügyi igazgatás szervezetrendszere: 1788-ban, a Vízi és Építészeti Főigazgatóság megalakulásával új fejezet kezdődött a magyarországi műszaki munkák történetében: létrejöttek azok a szervezeti keretek, amelyek az adott körülmények között korszerű, központosított irányítást lehetővé tették. Az új szerv létrehozását 1787-ben maga az uralkodó kezdeményezte. A Bécsben működő főigazgatóság nem tudta áttekinteni az egész birodalom műszaki ügyeit, ezért szükség volt arra, hogy az egyes tartományokban (Csehország, Morvaország, Ausztria), valamint Magyarországon - a helyi kormányszerveknek alárendelt - építési igazgatóságokat hozzanak létre. Az új szervezet, a Vízi és Építészeti Főigazgatóság, a kamara és a helytartótanács irányítása alatt álló, műszaki ügyekben teljes önállósággal rendelkező hivatal volt. Tevékenysé...
További információk
  Békés város történelmi vízrajza  a kezdetektől a XIX. század végéig.  18. rész  Folytatjuk vízrajzi kalandozásunkat, a vízügyi igazgatáson belül a vízitársulatokkal folytatjuk: A vízitársulatok: Az 1820-as években szerepet kaptak a vízügyi irányításban a vízgazdálkodási feladatok ellátására létrejött társulatok is. Egyre világosabbá vált, hogy a birtokosok és a községek érdekeit szolgáló vízimunkálatokat nem lehet teljes egészében állami támogatásból fedezni, hanem szükség van társadalmi segítségre is. Egy-egy község vagy birtokos a maga területein azonban nem tudott eredményes munkát végezni, ezért egy-egy vízfolyás mellett az érdekeltek összefogásával társulások jöttek létre. Ezek megalakítására az 1807:17.tc. adott lehetőséget. A szervezetek ekkor még önkéntesek voltak, senkit sem lehetett arra kényszeríteni, hogy belépjen. Mivel az általuk végzett munka nem a sóalap költségeit vagy a kamarát terhelte, a főigazgatóság nem sokat törődött tevékenységükkel. Műsza...
További információk
Kép
  Fejezetek Tarhos Község történetéből.  (4. rész): Árvíz A Körösök hegyvidéki vízgyűjtőjén 1980. július 21–27. között különösen sok csapadék hullott, ám július 27-től a Körösök felső és középső szakaszán apadás indult meg. Rendellenes jelenségek nem mutatkoztak, és akkor váratlanul olyan dolog történt, amire a legtapasztaltabb szakemberek sem számítottak: 1980. július 28-án reggel 6 óra 35 perckor minden előzetes jelzés nélkül átszakadt a Kettős-Körös jobb parti töltése.  Helikopter, honvédségi kétéltűek, a lánctalpas úszó gépkocsik vitték a homokzsákok ezreit a hosszúfoki lokalizációs védvonal és a tarhosi körtöltés erősítéséhez. A gátszakadás során kiömlött mintegy 208 millió köbméter víztömeg a Kettős-Körös jobb parti töltésének Doboztól Hosszúfokig terjedő szakasza, a Hosszúfoki-főcsatorna és a Gyepes-csatorna által közbezárt 10 ezer 500 hektáron helyezkedett el. A víz teljesen körülzárta Tarhost (sziget lett Tarhos ….), helyi védelemvezetést szerveztek a tarh...
További információk