2007/2008 

Ismét eggyel feljebb léptünk: 5. hely

Sok kérdőjellel indult a bajnokság, hiszen a Magyar Kézilabda Szövetség eredeti elképzelése szerint a tavalyi bajnokság legjobb nyolc csapata – köztük az Erste – Békési FKC együttese is – Extraligában folytatta volna a küzdelmeket, a többi csapat pedig a feltöltött NB I-ben harcolt volna a bajnoki pontokért.

Ehhez képest két nyolcas csoportban folytatódtak a küzdelmek a Budapest Bank Ligában, oly módon, hogy az NB I/B Keleti – és Nyugati csoportjának első és második helyezettei (Hort –FTC, Mezőkövesd, illetve Balatonfüred, Tatai HAC) automatikusan felkerültek a Ligába, az előző szezon 11. és 12. helyezettei (a Komló és a Nyíregyháza) az NB I/B- s csoportok harmadik helyezetteivel (Kecskemét, és Nagyatád) szemben vívott osztályozón biztosították elsőosztályú tagságukat.

Csapatunk a Veszprém, Dunaferr, Balatonfüred, Gyöngyös, Győr, Komló és Tata csapatával mérkőzött a csoportjában, míg a másik csoportban a Szeged, Debrecen, Elektromos, Százhalombatta, Tatabánya, Nyíregyháza, Hort-FTC, és Mezőkövesd csapatai küzdöttek a bajnoki pontokért.

A versenykiírás szerint a csoportok első négy-négy helyezettje a bajnoki címért, a csoportok 5-8. helyezettjei a kiesés ellen harcolnak.

Átalakuló csapatunknak nehéz kihívásnak kellett megfelelnie, hiszen együttesünk erősebb csoportba került – Bakó Botond edző szerint a másik csoportban a Szegeden kívül mindegyik együttes verhető kategóriába tartozik -, csoportunkban nagyon sokat kellett utazni, illetve a négy felsőházi helyből kettőt már előre oda lehetett adni a Veszprém és a Dunaferr csapatainak.

 

Az elmúlt évi bajnokságban várakozáson felül szereplő csapatunk kissé átalakult, hiszen a jó szereplés felértékelte a játékosok értékét is: Dr. Czina József és Varga Péter Százhalombattára igazolt, Szikora Gábor kapus munkahelyi elfoglaltsága miatt már tovább nem tudta vállalni az elsőosztályú küzdelmeket, Gilan Tibor pedig az NB I/B-s Orosházi FKSE –ben folytatta pályafutását.

 

Álló sor: Jurko, Raffai, Oláh, Pavlovics, Kopcsák, Trivkovics, Kocsis, Gamrat, Bakó Botond edző. Alsó sor: Nagy Cs., Djuricin, Domokos, Nagy L., Ardeleán (kapusok), Hímer, Szatmári.

A távozók helyére minőségi játékosok érkeztek, Tatabányáról jött a szerb balátlövő, Darko Pavlovics (195 cm/ 98 kg), és Nyíregyházáról is több játékos került csapatunkba: a jobbszélső Nagy Csaba (177 cm/ 77 kg), a balátlövő, mindössze 20-éves szlovák Lukas Gamrat (187 cm/ 90 kg), a kapus Nagy Levente (197 cm/ 97 kg). Az irányító Raffai András (189 cm/ 87 kg) pedig Orosházáról került csapatunkhoz.

A csapat magja megmaradt, az új igazolások több variációs lehetőséget jelentettek Bakó Botond edzőnek.

 

Edzői szinten is változás történt: az ifjúsági együttest továbbra is Békési Mihály ügyvezető vezette, a serdülők élére visszatért az utánpótlás vonalon sikeres, és a felnőtt csapatot is már vezető Kádas László edző.

Az ifjúsági együttesünk az alábbi kerettel indult el a bajnokságba: Bereczki Róbert, Bögre Tamás, Elek Dávid, Fodor Imre, Kopányi László, Kovács Dávid, Kudlák Dávid, Ladányi Imre, Lukács Zoltán, Mészáros Ákos, Molnár János, Nagy László Roland, Nagy Richárd, Pákozdi Gábor, Papp Bálint, Porkoláb Attila, Remes Tamás, Révész János, Skaliczki Norbert József, Susán Gergő, Szatmári Csaba, Szatmári Zsolt.

 

A felkészülési mérkőzések nehezen indultak együttesünk számára, hiszen többen hiányoztak igazoltan a mérkőzésekről: Oláh Gábor a magyar A, Nagy Levente és Kocsis Csaba a magyar B válogatottba kapott meghívót, míg Lukas Gamrat a szlovák nemzeti válogatott tagjaként a főiskola világbajnokságon szerepelt.

Azt is meg kell említeni, hogy Hímer Zoltán tagja volt a strandkézilabda Európa Bajnokságon bronzérmet szerzett magyar strandkézilabda válogatottnak, amely 18 csapat közül érdemelte ki a harmadik helyet, kilenc győzelemmel, és egy vereséggel. A bronzéremért a szerbekkel játszottak, és a szétlövésben a békési játékos találata döntött.

 

A felkészülési mérkőzések közül kiemelkedett a kétnapos, Debrecenben megrendezett nemzetközi kézilabdatorna, a Debrecen Nagydíj.

Csapatunk első mérkőzésén a többszörös Afrika-bajnok ellen, az algériai HC Algír ellen győzött 31-30-ra, majd a házigazdák csapatát vertük Nagy Levente védéseinek köszönhetően 36-32-re. Az utolsó találkozón az addig kevesebbet játszók kaptak nagyobb szerepet, akik nem okoztak csalódást, és 35-32-re legyőzték a szlovák Tatran Pressov gárdáját. Így együttesünk százszázalékos teljesítménnyel megnyerte a rangos nemzetközi tornát.

 

A 2007/2008-as év a nagy küzdelmek után kiharcolt sikerekről, valamint a csapat finanszírozásával kapcsolatos pénzügyi nehézségekről szólt.

 

Az első bajnoki találkozó Gyöngyösön várt együttesünkre: csapatunk már idegenben is legyőzte ellenfelét, így bizakodva vártuk az összecsapást, annak ellenére, hogy a gyöngyösiek a nyáron alaposan megerősödtek – leigazolták Nyíregyházáról a tavalyi bajnokságban 202 gólt szerző szlovák Kleist, valamint a szintén szlovák Kopcot -, és új edzővel, Rosta Istvánnal vágtak neki a bajnoki szezonnak.

A mérkőzés elején még érezhető volt, hogy a pontvadászat legelső fordulójánál jártunk, hiszen a csapatok óvatosan játszottak. A találkozó első felében a hazaiak vezettek egy-két góllal, de csapatunk rendre utolérte őket (félidőben: 14-12-re vezettek a gyöngyösiek).

A második félidőben a csapatok hatalmas elánnal kezdtek, úgy harcoltak, mintha a bajnoki cím sorsáról döntött volna a mérkőzés.

Csapatunkat megzavarta a gyöngyösiek nyitott védekezése, a vártnál sokkal nehezebben és ritkábban tudtuk csak áttörni a hazaiak védőfalát. Az sem segítette játékosainkat, hogy a hazaiak sokszor durván kézilabdáztak, igaz, ez a játékvezetők ítéleteiben nem mutatkozott meg. Ehhez képest jól küzdött csapatunk, a 47. percben 22-20-ra, az 56. percben 25-24-re vezettünk, és gyakorlatilag a véghajráig kezünkben volt a találkozó, de a hazai pálya előnyét élvező gyöngyösiek megfordították a mérkőzést és nagy küzdelemben, 27-26-ra megnyerték a találkozót.

Csapatunk legalább egy pontot megérdemelt volna.

Gyöngyös: Kenyeres – KLEIS 8 (1), Patocskai 3, Stéhli 1, Kiss I. 1, Papics 3 (1), Dimitrovski 1, csere: Vass (kapus), Nagy 1, Bajorhegyi, Somogyi 3, Nigrinyi 5, Kopco 1. Edző: Rosta István.

Erste – Békés: Ardeleán – Kopcsák 1, PAVLOVICS 5, HÍMER 3, Oláh 8 (4), Djuricin 3, KOCSIS 4, csere: Nagy L. (kapus), Raffai, Nagy Cs. 1, Trivkovics, Jurko 1. Edző: Bakó Botond.

Hétméteresek: 3/2, ill. 4/4. Kiállítások: 10, ill. 12 perc.

 

A következő fordulóban a Győr csapatát fogadtuk hazai pályán és az újonc játékosoknak is köszönhetően, izgalommentes győzelmet arattunk.

A vendégek együttese meggyengült a tavalyihoz képest – távozott Szalafai, Schuch, Majeri, Dénes -, ez meg is látszott a teljesítményükön, hiszen csak a találkozó elején vezettek, onnantól kezdve csak békési vezetést regisztrált az eredményjelző.

Az első félidőben már öt góllal (15-10) is vezetett csapatunk, a félidőben 16-13-ra volt a békési előny. Kiválóan játszottak az újonc játékosok, Pavlovics hét góllal mutatkozott be a békési közönség előtt, a szélső Nagy Csaba is villámgyors elrohanásokból szerzett gólokat. A finisben bemutatkozott a fiatal, utánpótláskorú Lukas Gamrat, akiben nagyon kemény játékost ismerhetett meg a békési publikum. Jól védett a hosszúra nyúlt Nagy Levente is, számtalan nagy lövést és ziccert hárított. 

A fordulás után kicsit visszafogottabban játszott csapatok, - csak átmeneti időre -, ugyanis szinte észrevétlenül hét gól lett a különbség (51. perc: 29-22). Ezután pihenőt kaptak a kezdőcsapat játékosai, ám így is magabiztosan nyertünk: Erste – Békési FKC – Győri ETO KC 32-27.

 

A harmadik fordulóban a Dunaferr gárdája érkezett Békésre, amely az elmúlt szezonban alaposan, 39-24-re elpáholta együttesünket hazai pályán.

Mindenki bízott, hogy olyan nagy különbség nem lesz a két csapat közt, de arra senk isem számított, hogy csapatunk a tisztességesnél is jobb eredményt ér el, és a vendégeknek izgulniuk kell a győzelmükért.

Együttesünk kezdetben sok hibával, de nagy lelkesedéssel játszott az egész találkozón (a 17. percben a vendégek vezettek 10-9-re), és a közönség is űzte-hajtotta őket. Sokáig fej.fej mellett haladtak a csapatok, az első félidő végére a vendégek a két Zubai testvér remek játékának köszönhetően 17-12-re vezettek.

A fordulás után is volt tartása csapatunknak, akkor sem estek össze, amikor már a vendégek hat góllal vezettek, hiszen Hímer remekül irányított, Pavlovics pedig remek napot fogott ki, lövései rendre utat találtak az egyébként jól védő Stochl kapujába.

Az 51. percben a vendégek 26-20-ra vezettek, de együttesünk nem adta fel és mindössze két góllal, 29-27-re nyertek Békésen. Megnyugodhattak az újvárosiak, hogy lefújták a mérkőzést, mert ha 4-5 percig tovább tartott volna, nem biztos, hogy „pontosan” térnek haza.

Csapatunk kiválóan, nagy lelkesedéssel és akarással játszott, és ha nem hagyunk ki két büntetőt, illetve a játékvezetők nem olyan toleránsak az újvárosi Kemény – Rosta védőpáros sokszor durva, anti-kézilabdájával szemben, a bajnokság bombameglepetése történhetett volna Békésen.

A vendégek edzőjét, Kiss Szilárdot - csapata – talán a Békésen is nyújtott – gyenge teljesítményéért -, később felmentették az edzői feladatok ellátása alól.

Erste – Békés: Ardeleán – Nagy Cs., PAVLOVICS 7, Trivkovics 2, KOCSIS 4, Kopcsák, HÍMER 8 (4), csere: Nagy L. (kapus), Jurko 1, Raffai 1, Szatmári, Djuricin, Oláh 4 (1). Edző: Bakó Botond.

Dunaferr: STOCHL 1 – Djukics 3, Szalafai 3, ZUBAI G. 9, ZUBAI SZ. 5, Nagy k. 4, Törő 4, csere: Mikler (kapus), Kemény, Rosta, Tutics, Sándor. Edző: Kiss Szilárd.

Hétméteresek: 7/5, ill. 2/0. Kiállítások: 6, ill. 12 perc.

 

 

Csoportunk nagyágyújához, az MKB Veszprémhez utazott csapatunk a sérült Pavlovics és Raffai hiányában. Ennek ellenére jól kezdett együttesünk, a 9. percben 6-6-ra álltunk a házigazdákkal. Jól és agresszíven védekeztünk, és időnként gyors támadásokat vezettünk.

Ezután szétesett csapatunk, Oláh Gábort „kivették” a játékból, és Iváncsikék szétfutották együttesünket. A Bajnokok Ligájában szereplő veszprémiek a szünetre tizennégygólos előnyt (24-10) harcoltak ki. A szünet után továbbra is küzdött, harcolt együttesünk, bár ez az eredményen nem látszódott meg. Átlövőjáték hiányában a magas védőfallal nem tudtunk mit kezdeni, így a veszprémiek megérdemelten nyerték meg a találkozót 46-24-re.

 

2007. szeptember végén a nyáron jelentősen megerősödött – a válogatott Szatmári János kapust, a Veszprémből kölcsönkapott Tombort és Vilovskit, Százhalombattáról Salamont és Kolepet, valamint Kotormánt igazolták le – Balatoni KC-t fogadtuk, rossz előjelekkel, ugyanis a mérkőzés előtt cikk jelent meg a csapat finanszírozhatatlanságával kapcsolatban.

A fentiek hatására is ideges hangulatban kezdődött a találkozó, mindkét csapat többször eladta a labdát. Fej-fej mellett haladtak a csapatok, előbb 3-1-re vezettünk, majd öt perc múlva már a vendégek vittek 6-5-re.

Ezt követően is hasonlóképpen zajlott a mérkőzés, hol mi, hol a vendégek vezettek, a félidőben 15-15-ös döntetlen állást mutatott az eredményjelző.

A fordulás után Oláh Gábort nem tudták semlegesíteni a vendégek, az első félidőben szerzett két gólját a szünet után kilenccel fejelte meg, őrületbe kergetve a vendégek kapusait.

Az 51. percben a vendégek legjobbja, Kotormán elveszítette a fejét, súlyos szabálytalanságot követett el, amit piros lappal jutalmaztak a bírók. Ezzel gyakorlatilag megpecsételte saját csapatának sorsát, ugyanis innentől kezdve együttesünk szép játékot bemutatva fokozatosan elhúzott (57. perc:31-26), és bár még a vendégek még egyszer összekapták magukat, de csak a különbséget tudták csökkenteni: Erste – Békési FKC – Balatoni KC 31-29.

Erste – Békés: Ardeleán – DJURICIN 6, OLÁH 11 (2), Hímer 3, KOCSIS 3, Pavlovics 2, Kopcsák 1, csere: Nagy L. (kapus), Jurko, Raffai, Szatmári 2, Nagy Cs., TRIVKOVICS 3, Gamrat. Edző: Bakó Botond.

Balatoni KC: Szatmári – TOMBOR 9 (2), Lelkes 2, Vilovski 2, Pál 2, Bene 1, SALAMON 4, csere: Kovács S. (kapus), Kolep 1, Maros, Kányai, KOTORMÁN 5 (1), Struhár 1, Gelley 2. Edző: Velky Mihály.

Hétméteresek: 2/2, ill. 4/3. Kiállítások: 14, ill. 14 perc.

 

A következő fordulóban Komlóra utaztunk, ahol már sikerült bajnoki pontokat begyűjtenünk, ezért bizakodva utazhattunk. Az eredményben nem kellett csalatkoznunk, rendkívül értékes bajnoki pontokat szereztünk remek hajránknak köszönhetően a forró hangulatú komlói csarnokban.

Az első játékrészben jól védekezett csapatunk, Ardeleán kiválóan védett, még azt is elbírtuk, hogy a bírók túl szigorúan piros lappal kiállították Trivkovicsot. Oláh Gábort jól fogták a hazaiak, akiknél a volt békési Cifra jól játszott (a találkozón összesen 9 gólt lőtt), ennek ellenére félidőben 17-16-ra vezettünk.

A szünet után a hazaiak átvették a játék irányítását és a vezetést is, egészen a hajráig. Ekkor csapatunk három lerohanásból gólt lőtt, így az 58. percben 28-28 volt az állás. A véghajrát jobban bírta idegekkel csapatunk, és két gólt lőve, 30-28-ra nyertünk az egyik vetélytárs otthonában. Csapatunk elviselte, hogy Trivkovicsot hamar kiállították, hogy Oláh csak három gólt szerzett a mérkőzésen, mivel Nagy Levente jól védett, Djuricin és Kocsis sok fontos gólt szerzett, de Hímer és Pavlovics jó átlagot produkált.

Győzelmével csapatunk a csoportjában a 4. helyet foglalta el.

 

Október közepén hazai pályán a nyeretlen, nulla pontos, amatőrökből álló, szimpatikus Tatai HAC csapatát fogadtuk, nem is lehetett más a cél, mint a két bajnoki pont begyűjtése.

A vendégek a jegyzőkönyvben tizennégy játékost tüntettek fel, végül csupán kilencen léptek pályára, ráadásul több idősebb korú játékossal. Mindenki könnyed győzelmet várt, ehhez képest huszonöt perc játékot, harmincöt perc kínlódást láthatott a nagyérdemű.

Az első játékrészben jól muzsikált csapatunk Oláh és Kocsis vezérletével, a félidőben 22-14-re vezettünk. A fordulás után hat percig jól játszott csapatunk, tíz góllal, 25-15-re vezettünk. Mindenki nagyarányú győzelmet várt, de a békési fieszta elmaradt: leállt csapatunk, a cserék sem segítettek, miközben a vendégek szívósan zakatoltak tovább, és négy gólra csökkentették hátrányukat. Rosszul játszott, rossz felfogásban csapatunk, de a győzelem nem volt veszélyben: Erste – Békési FKC – Tatai HAC 33-28.

Ezért a győzelemért is két pont dukált.

 

Zajlott tovább a sűrű bajnoki szezon, 2007. október 20-án már a visszavágók kezdődtek, hazai pályán a Gyöngyos csapatát fogadtuk, akik ellen az első fordulóban egygólos vereséget szenvedtünk, így legalább két góllal kellett itthon nyernünk ellenük.

A végeredmény ismeretében alighanem előre kiegyezett volna a hazai szurkolótábor, de mégis kicsit keserű maradt a szánk íze, mégpedig azért, mert az iszonyú nagy elánnal, ezer fokon égő hazai gárda tizennégygólos előnyt engedett ki a kezei közül.

Csodálatosan indult a találkozó, a 15. percben 9-2-re, a félidőben 19-10-re vezetett együttesünk az egyik nagy riválisunkkal szemben. Kiválóan védekeztünk, és kiválóan támadtunk, sőt emberhátrányból is gólt lőttünk, volt, amikor két perc alatt kettőt.

A szünet után gyökeres fordulat állt be, most a vendégek hasonlítottak az első félidei békési csapatra, fokozatosan közelítették meg csapatunkat: a 36. percben 20-12 volt a javunkra, a 47. percben már 22-22 volt az állás. Csapatunknak semmi sem sikerült, rendre a kapufát találtuk el, volt rá példa, hogy egy támadásban kétszer találták el a békési játékosok a kapufát.

Aztán mégegyszer felszívta magát együttesünk, és háromgólos előnyre tett szert, amelyet a találkozó végéig megőrzött: Erste – Békési FKC – Gyöngyösi FKSE 33-30.

Erste – Békés: ARDELEÁN – Djuricin 3, Pavlovics 5 (1), TRIVKOVICS 3, KOCSIS 5, Kopcsák 1, Hímer 4 (2), csere: Nagy L., Domokos (kapusok), Raffai 1, Szatmári 1, OLÁH 10 (3). Edző: Bakó Botond.

Gyöngyös: VASS – Papics 4, Kiss I. 2, Stéhli 3, KOPCO 4, PATOCSKAI 12 (5), Nagy I., csere: Lencsés (kapus), Bajorhegyi, Somogyi 1, Kleis 4. Edző: Rosta István.

Hétméteresek: 9/6, ill. 5/5. Kiállítások: 8, ill. 10 perc.

 

Együttesünk nagyon fontos két bajnoki pontot szerzett az egyik nagy riválissal szemben, és a háromgólos győzelem azt jelentette – miután Gyöngyösön csak egy góllal kaptunk ki -, hogy az egymás elleni összevetésben jobban állt csapatunk a Gyöngyösnél.

Csapatunk nyolc mérkőzésből szerzett öt győzelmével, három vereségével, 236 lőtt, 244 kapott góllal, 10 megszerzett pontjával csoportjában a 16 pontos Veszprém, és a 14 pontos Dunaferr mögött a harmadik helyet foglalta el, három ponttal megelőzve a Komló és Gyöngyös csapatait.

 

 

A bajnoki szezon közepette jótékonysági bál megszervezésére került sor a békési Dübögő Szálló és Étteremben, amelynek célja a kézilabdacsapat jobb megismertetése a közönséggel, és a lehetséges szponzorokkal. A jótékonysági bál 2007. október 26-án került megrendezésre, főszervezője az új menedzsment (Kuffer László, ifj. Jenei Sándor és Ökrös Zoltán) volt, akik fő feladata a csapat gazdálkodásának megerősítése, lehetséges új szponzorok bekapcsolása a csapat finanszírozásába, a szponzori kör bővítése.

Ennek első lépése volt a jótékonysági bál megszervezése, valamint a csapat hivatalos weboldalának (www.bfkc.hu) elkészítése.

 

 

A következő fordulóban csapatunk súlyos vereséget szenvedett Győrben, ahol a helyi csapat 31-24-re győzött, kihasználva, hogy csapatunk meghatározó játékosai nagyon gyengén teljesítettek, egyedül Hímer és Kocsis Csaba volt dicsérhető.

 

A következő idegenbeli mérkőzésünket is elveszítettük, a hazai, dunaújvárosi csapatot fűtötte a bosszú, mivel a Békésen megrendezett bajnoki találkozón csak nagy nehezen, kisebb bírói segédlettel tudtak nyerni 29-27-re.

A péntek esti mérkőzésen a hazaiak a Győrből igazolt Szalafait, míg csapatunk Ardeleán Pétert, valamint a beteg Bakó Botond edzőt nélkülözték. A találkozó elején felváltva estek a gólok (10. perc: 5-4 a hazaiak a javára), a folytatásban együttesünk több ziccert hibázott, amit gyors kontratámadások után gólokkal büntetett a Dunaferr, és a félidő hajrájáig tovább növelték előnyüket (21-14).

A fordulás után is a több válogatottat felvonultató újvárosiak irányították a játékot, csapatunk becsülettel küzdött, de a lefújásig tizenkét gólra növelték az előnyüket a vendéglátók: Duneferr SE – Erste – Békési FKC 39-27.

Miután a fordulóban a Gyöngyös 23-23-as döntetlent ért el a Komló ellen hazai pályán, és ugyanúgy 10 pontja volt, mint együttesünknek, így csapatunk csoportjában a negyedik helyre csúszott vissza, két ponttal megelőzve a 8-8 pontos Győr és Komló együtteseit.

 

Örömteli hír volt, hogy csapatunk edzője, Bakó Botond bekerült az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Patrónus-programjába, amely állami támogatást nyújt az egyesületekben dolgozó edzők részére.

 

A 11. fordulóban a Veszprém csapata érkezett városunkba, és kedvenceink megmutatták, hogy itthon mindenkire veszélyesek lehetnek.

Csapatunknak továbbra is nélkülöznie kellett Ardeleán Péter kapust, aki az egyik edzésen megsérült és műteni kellett, illetve Trivkovics sem állt a meggyógyult Bakó Botond edző rendelkezésére, bár leült a kispadra, játékára nem került sor.

Nagy tempót diktált mindkét csapat, s elsősorban a góllövésre koncentráltak, a védekezésre kevésbé. A vendégeknél Vujin és Ilyés, a békésieknél Oláh Gábor és Kocsis Csaba gyújtotta be a rakétákat. Együttesünk jól játszott, Pericset le is kellett cserélni,  a 11. percben 8-8 volt az állás, a 26. percben 18-18, a félidőben a vendégek vezettek 23-20-ra.

A szünet után folytatódott a lüktető, közönségszórakoztató játék, a békési csapat szívvel-lélekkel harcolt, és ha hosszabb a kispadunk, s nincsenek sérültjeink, valamint nem hagyunk ki két büntetőt, szorosabb lehetett volna az eredmény: Erste – Békési FKC – MKB Veszprém 33-40.

A békési csapat teljesítményét és akaratát a helyi közönségen kívül Mocsai Lajos, a vendégek mestere is elismeréssel jutalmazta.

Erste – Békés: Nagy L. – Djuricin 1, OLÁH 7, Hímer 4, KOCSIS 9, PAVLOVICS 6 (1), Kopcsák 1, csere: Domokos (kapus), Jurko, Raffai, Szatmári, Nagy Cs. 3, Gamrat 2 (1). Edző: Bakó Botond.

Veszprém: Perics – Gulyás 4, GÁL 4, Ilyés 5, Lusnyikov, Sesum 3, IVÁNCSIK G. 10 (3), csere: Tatai (kapus), Cosma, IVÁNCSIK T. 4, VUJIN 9, Markovics, Eklemovics 1. Edző: Mocsai Lajos.

Hétméteresek: 4/2, ill. 3/3. Kiállítások: 6, ill. 8 perc.

 

 

 

Együttesünk úgy indult neki az utolsó három fordulónak, hogy már a nagycsapatok elleni mérkőzéseket letudta, a felsőházba jutáshoz a sorsa saját kezében volt.

A következő mérkőzést idegenben vívtuk Balatonfüreden, a Veszprém fiókcsapataként működő Balatoni KC ellen. Aktuális ellenfelünket már Békésen két góllal legyőztük, és bíztunk az idegenben eddig kevés sikert elért csapatunk pontszerzésében.

Az első félidőben végig kemény játék folyt a pályán, sok volt a kiállítás és a hétméteres. Csapatunk gyengén, ötlettelenül játszott, de a hazaiak így is csak 11-9-re vezettek a szünetben.

A fordulás után is fej-fej mellett haladtak a csapatok (45.perc: 18-17 a hazaiaknak), átlövőink nehezen tudták átlőni a hazaiak védőfalát, miközben védekezésünk szétesett, több esetben ziccerben lőttek gólokat a vendéglátók a teljesen kiszolgáltatott békési kapusok mellett. Az 54. percben a balatonfürediek négygólos előnyre tettek szert (23-19), csapatunk nem adta fel, és az 59. percben egy gólra (25-24) feljöttünk, és támadhattunk az egyenlítésért.

Tíz másodperccel a vége előtt a ziccerben lévő Djuricin ellen szabálytalankodtak a hazaiak, s míg korábban ilyen esetekben hétméterest ítéltek a játékvezetők, ezúttal néma maradt a sípjuk, így fontos bajnoki pontot vesztettünk: Balatoni KC – Erste –Békési FKC 25-24.

 

Két fordulóval a bajnoki alapszakasz befejezését megelőzően a csoportot a Veszprém vezette 24 ponttal, a második helyen a Dunaferr állt 20 ponttal, így mindkét csapat már bejutott a felsőházba.

A harmadik helyen a 13 pontos Gyöngyös állt, megelőzve a negyedik – még felsőházba jutó helyen álló – 12 pontos Komlót, valamint 10 pontos csapatunkat.

A Gyöngyös még a hátralévő fordulókban a Dunaferr és Veszprém csapatával játszott, nagyon sok pontot már nem szerezhetett, a Komló először Békésre utazott, majd a Balatonfüred csapatát fogadta otthon, míg együttesünk a Komló vendéglátása után az utolsó, nullapontos Tatához utazott.

 

Miután a Gyöngyös ellen összesítésben jobban álltunk – ott egy góllal kikaptunk, míg otthon hárommal nyertünk -, így három pont begyűjtése elég volt a felsőházba jutáshoz.

Miután Komlón már nyert csapatunk 30-28-ra, a feladat adott volt az utolsó előtti alapszakaszbeli találkozón: nem volt szabad kikapni.

A mérkőzés első perceiben nem látszott csapatunk játékán, hogy nyomasztaná a tét őket, a 8. percben 6-3-ra vezettünk. Ám a folytatásban lövéseink pontatlanná váltak, Pavlovics többször durrantott a komlói kapu fölé, a húzóembereink gyengén muzsikáltak, így a 23. percben már a vendégek vezettek 13-11-re.

Dicsérhető volt viszont Kopcsák József, aki nemcsak jól védekezett, hanem eredményes is volt és Oláh Gábor is kezdte megtalálni a fonalat. Sokat jelentetett, hogy beállt a békési kapuba Domokos Dusán, aki nemcsak remekült védett, hanem igyekezett tűzbe hozni társait is. Hullámzó volt a mérkőzés, a komlóiak nagyon kapaszkodtak, sőt a félidőben 16-16-os döntetlen volt az állás.

Szünet után hasonlóképpen folyt a játék, csapatunk védekezésére, akarására nem lehetett panasz, de továbbra is sok hibával játszottunk, amit a vendégek kihasználtak. A finisre 26-23-as békési vezetéssel fordultunk, de az 59. percben már a vendégek vezettek 30-29-re.

Már elúszni látszott a felsőházba jutás, amikor a lefújás előtti utolsó támadás a miénk volt: Bakó Botond edző a kapus helyére egy játékost cserélt be, illetve a vendégektől szövegért egy játékost kiállítottak, így kettős emberelőnyben támadhattunk, és a lefújás előtt, egy szabaddobás variáció után az addig gyengén muzsikáló Pavlovics bevette a vendégek kapuját, kiegyenlített, életben tartva a felsőházba jutási reményeinket: Erste – Békési FKC – Komlói BSK 30-30.

Erste – Békés: Nagy L. – Djuricin 2, Pavlovics 5, Trivkovics 1, Kocsis 2,  KOPCSÁK 4, Hímer 5 (1), csere: DOMOKOS (kapus), Jurko, Raffai, Szatmári, Nagy Cs., OLÁH 11 (4). Edző: Bakó Botond.

Komló: Pókos – Oszlár 2, Kékesi 1, SZAPPANOS 9 (2), HORVÁTH 2, Cifra 5 (1), Péter-Szabó, csere: Szabó T. (kapus), Csorba 2, Kaplonyi 3, Molnár, KILVINGER 6. Edző: Farkas József.

Hétméteresek: 6/5, ill. 5/3. Kiállítások: 10, ill. 10 perc.

Miután a Gyöngyös a Dunaferr csapatától otthon vereséget szenvedett, így nekik és a Komló csapatának 13-13 pontja volt, míg együttesünknek 11.

 

2007. december 5-én ismét a Veszprémet fogadhattuk Békésen, Magyar Kupa mérkőzésen, miután október végén Dabason arattunk megnyugtató, 13 gólos győzelmet a helyi, másodosztályú Dabas Diego KC ellen. Azon a mérkőzésen Nagy Csaba emelkedett ki a csapatból, hiszen 8 gólt lőtt a hazaiaknak.

A Veszprém ellen Bakó Botond edző pihentette kulcsembereit a fontos Tata elleni mérkőzésre, a korábban kevesebb lehetőséghez jutók játszottak többet. Ennek megfelelően nem is lehetett kétséges a kiíráshoz képest késéssel kezdődő találkozó, a vendégek a félidőben már 22-9-re vezettek. A fordulás után folytatódott a veszprémiek dominanciája a rossz hangulatú, csak kötelező nyűgként szereplő mérkőzésen, amelyen arra vigyázott mindenki, hogy senki se sérüljön meg. Csapatunkból Kocsis és Domokos játszott jól, míg a vendégeknél a két Iváncsik testvér és Sesum.

Végeredmény: Erste- Békési FKC – MKB Veszprém 21-35.

 

2007. december 9-én, vasárnap úgy utazott csapatunk Tatabányára, a Tatai Honvéd AC elleni mérkőzésre, hogy tudták, a Gyöngyös elveszítette utolsó mérkőzést a Veszprém ellen idegenben, így 13 pontot gyűjtött az alapszakaszban, és békési győzelem esetén felsőházba juthatunk.

Ellenfelünk a teljesen amatőr játékosokból álló, nulla pontos, szimpatikus Tata volt, akiknek különösebben nem volt tétje a találkozónak.

Szép számú békési szurkoló kísérte el csapatunkat, és szinte hazai pálya hangulatát teremtette meg kedvenceink számára. Csapatunk gyors lerohanásokból szerezte góljait, célunk az volt, hogy a több idősebb, nehézkes játékosokból álló hazaiakat sok futásra késztessük. Együttesünk a kezdés után magához ragadta a kezdeményezést, a vendéglátók becsülettel küzdöttek, amikor kicsit közelebb kerültek hozzánk, rendre gólt kaptak. A sokfutásos taktika bevált, csapatunk a félidő közepétől fokozatosan elhúzott, és megnyugtató, hatgólos előnnyel (21-15 ide) zártuk az első félidőt.

Fordulás után csapatunk tovább fokozta a tempót, nyitott védekezéssel zavartuk a becsülettel küzdő hazaiak támadásait. Lerohanásból és gyors indításokból könnyed gólokat szereztünk, így gólzáporos mérkőzésen könnyedén nyertünk 41-33-ra.

Bakó Botond: „Szurkolóink óriási segítséget nyújtottak, csapatunk tagjai dicséretet érdemelnek, megérdemelten jutottunk a legjobb nyolc csapat közzé.”

Tata: Czérna – Kuzma 4, Becker 2, BODNÁR 5, Krancz 4, ZECK K. 14 (2), Kiss I., csere: Nagy P. (kapus), Zeck M., Bognár 1, Lengyel 3, Kőhalmi, Nagy Z. Edző: Basky Péter.

Erste – Békés: Nagy L. – DJURICIN 7, OLÁH 10 (2), HÍMER 5 (1), Kocsis 4, Pavlovics 3, Szatmári 2, csere: Domokos (kapus), TRIVKOVICS 8, Raffai, JURKO 1, Nagy Cs. 1, Gamrat. Edző: Bakó Botond.

Hétméteresek: 5/2, ill. 4/3. Kiállítások: 8, ill. 14 perc.

 

Miután a Komló hazai pályán döntetlent ért el a Balatoni KC ellen, 14 ponttal a csoport harmadik helyét szerezte meg, csapatunk győzelmével, 13 ponttal a negyedik, felsőházba jutást jelentő helyen végzett, míg a szintén 13 pontos, de csapatunkkal az egymás elleni mérlegben gyengébb Gyöngyös az alsóházban folytathatta a küzdelmeket.

Az alapszakaszban hat győzelmet, egy döntetlent, és hét vereséget ért el együttesünk, 415 gólt lőtt, és 442 gólt kapott. Az alapszakasz –és később a bajnokságé is – gólkirálya Oláh Gábor lett 103 góllal – eggyel megelőzve a dunaújvárosi Törő Szabolcsot -, a többi békési gól az alábbiak szerint oszlottak el a békési játékosok közt: Pavlovics – Hímer 59-59, Kocsis 55, Djuricin 38, Trivkovics 35, Nagy Csaba 20, Kopcsák 18, Gamrat 9, Szatmári 8, Jurko 7, Raffai 4.

 

A továbbjutók, a csoportjukból szintén a felsőházba jutott csapatok elleni eredményüket tovább vitték a rájátszásba, így az az érdekesség történt, hogy míg az alapszakaszban a Komló megelőzte csapatunkat, addig a rájátszásban csapatunk előzött, mivel egymás elleni találkozónkon együttesünk 3, addig a Komló csak 1 pontot gyűjtött.

 

Ifjúsági együttesünk nem szerepelt ilyen fényesen: 14 mérkőzéséből mindösszesen egy mérkőzésen tudta győztesen elhagyni a pályát, a közvetlen rivális Komló csapatát sikerült itthon legyőzni 29-26-ra. Így a 8. helyen végeztek, hiába szerzett Szatmári Csaba 78, Pákozdi Gábor 60 gólt az alapszakaszban, a rájátszásban a 9-16. helyért mérkőzhettek a folytatásban.

 

A felsőház tabellája a rájátszás kezdetekor:

1. MKB Veszprém         12 pont
2. Pick-Szeged               10 pont
3. Dunaferr SE                 8 pont
4. Debrecen KSE             6 pont
5. PLER                           5 pont
6. Békési FKC                  3 pont
7. Százhalombatta            3 pont
8. Komlói BSK                 1 pont          

 

A rájátszás első mérkőzését még decemberben lejátszotta együttesünk a bajnoki címre törő Szeged otthonában. Az álmosan kezdő hazaiak mellett huszárosan kezdett csapatunk, a 6. percben 5-1-re vezettünk. Ezután felébredt az esélyesebb hazai együttes, az eredményjelző a 10. percben már 6-6-os döntetlent jelzett.

Lendületbe jöttek a szegediek, védekezést váltottak, és tíz perc alatt nyolc góllal elhúztak: félidőben 20-12 a Szeged javára.

A második félidőben jól játszott a Békés, felvette a hazaiak által diktált ritmust, de hiába játszottunk ötven percen át jól, a tíz perces kihagyás eldöntötte a mérkőzés sorsát: Pick-Szeged – Békési FKC 36-27.

 

Ezután a jól megérdemelt bajnoki szünet következett, kivéve Oláh Gábornak, aki a magyar válogatottal Szlovákiában vett részt a hagyományos, a visegrádi országok csapatai közt hetedszerre megrendezett Karácsony Kupán. És ha már ott járt, jó játékkal hívta fel magára a figyelmet: a csehek elleni 27-23-as győzelemből kilenc góllal vette ki részét. A kupát a magyar válogatott nyerte két győzelemmel és egy vereséggel.

 

Az ünnepek után, január közepén került megrendezésre a Békés Kupa nemzetközi torna, amelyen a román Székelyudvarhely, Nagyvárad, valamint a kecskeméti Delfin és a Békési FKC együttesei vettek részt. Csapatunk a Székelyudvarhely gárdájával csapott össze az első mérkőzésen, és sok hibával játszva 34-34-es döntetlent ért el. Annyi a találkozó előzményeihez tartozik, hogy a mérkőzés előtti héten betegség miatt rendszeresen hat-hét játékos hiányzott az edzésekről, így a békési szurkolók nem várhattak el sziporkázó játékot kedvenceiktől.

A következő napon megfogyatkozott a mezőny, ugyanis az első napon a Kecskemét ellen vereséget szenvedő nagyváradi csapat hazautazott, ezért a szervezők úgy döntöttek, hogy a három együttes egymás közt dönti el a kupa sorsát.

Csapatunkra az NB I/B éllovas Delfin KC várt, akiket javuló játékkal 40-29-re megvertünk, majd a sérült Hímer és Pavlovics nélkül a Székelyudvarhely csapatával csaptunk össze.

A mérkőzést a vendégek kezdték jobban, a 18. percben 10-5-re vezettek, de ekkor Bakó Botond időt kért, rendeztük sorainkat, és a félidőben már mi vezettünk 18-13-ra. A fordulás után nem változott a játék képe, így 30-27-re nyertünk, és megnyertük a Békés Kupát.

A torna legjobb kapusa a Békésen is játszó Szabó Levente (Székelyudvarhely) lett, míg a gólkirályi címet Oláh Gábor nyerte meg 22 lőtt góllal.

 

A 2008-sa évet február elején, hazai pályán kezdtük, a vendég az alaposan megfiatalodott, dinamikus és gyors játékot játszó Pestszentlőrinc-Elektromos csapata volt. Bakó Botond edző a kézközépcsont törést szenvedett Pavlovicsra, a beteg Domokos kapusra nem számíthatott.

A szurkolók bíztak a győzelemben a hazai pályán, és abban, hogy már többször borsot törtünk a vendégek orra alá, de miután csapatunk katasztrófálisan játszott az első félidőben (3-0-ás hazai vezetés után a félidőben 19-12-ra a fővárosiak vezettek), a vendégek gyors, és pontosabb játékuknak köszönhetően 31-26-ra megnyerték a találkozót, hiába szerzett a hazai csapatban Oláh Gábor egymaga 13 gólt.

 

Százhalombattára utazott együttesünk, ahol Pavlovics és Hímer nem lépett sérülés miatt pályára, ettől függetlenül csapatunk jól védekezett, a két lövőnk, Oláh és Gamrat jó napot fogott ki, így a félidőben 18-13-ra vezettünk. A második félidőben sem változott a játék képe, a lefújás előtt két perccel még 5 góllal vezetett a békési csapat, ám ezután kiengedtek, igaz, a győzelem nem forgott veszélyben: Százhalombatta – Békési FKC 29-30.

Együttesünkből Oláh 9, Gamrat 6, Raffai és Kopcsák 3-3 gólt szerzett.

A lefújás után a békési csapat tagjai nem igazán tudtak örülni, hiszen együttesünk nehéz anyagi helyzetbe került, így néhány játékostól el kellett búcsúzni, és meggyengült kerettel kellett folytatni a felsőházi pontvadászatot.

2008. február 14-én jelent meg a Békés Megyei Hírlapban, hogy az együttes anyagi gondjai miatt két kézilabdázóval közös megegyezéssel szerződést bontott a Békési FKC: az irányító Hímer Zoltán Gyöngyösre szerződött, míg a másik távozó játékos a sérüléssel bajlódó Darko Pavlovics volt.

 

Megfogyatkozva, de nem megtörve folytatta csapatunk az első osztályú bajnokságot, a következő fordulóban a szomszédvár, Debrecen együttese érkezett városunkba, az ellenük folytatott összecsapások néhány év alatt rangadókká nőtték ki magukat.

Ezen a mérkőzésen avatták fel a Sportcsarnok új eredményjelzőjét, amelyet a Békésről elszármazott vállalkozó, Dr. Püski László adományozott a városnak. Az ünnepélyes kezdés megzavarhatta kedvenceinket, rengeteg hiba csúszott játékukba, és az új eredményjelzőn a 10. percben ez állt: Békés – Debrecen 1-7.

A 12. percig kellett várni az első hazai akciógólra, majd Nagy Levente állt a kapuba, és lassan felébredt csapatunk. A védelem feljavult, Oláh Gábor beindította a gólgyártást, a békési csapat zsinórban hét gólt szerzett, a 19. percben már mi vezettünk 8-7-re, mely előnyt a félidő végéig megőriztük (12-11).

A második félidőben nem változott a játék képe, Oláh mellé Gamrat is feljavult, zsinórban lőtt négy góljának köszönhetően ismét visszavettük a vezetést a durván játszó vendégek ellen.

Csapatunkat a bírók ténykedése sem tudta kizökkenteni játékából – a Dobrovits, Tájok kettős 40 percnyi büntetést osztottak ki a mérkőzés hatvan perce alatt -, az 58. percben már öt góllal vezettünk, és győzelmünkkel nagy pofont adtunk az első négybe tartó vendégeknek: Békési FKC – DKSE 30-27.

Erste – Békés: Ardeleán. – Djuricin, GAMRAT 7 (4), Trivkovics 3, Kocsis 1, Kopcsák 2, Raffai 2, csere: NAGY L. (kapus), JURKO 1, Varga A. 1, Nagy Cs. 3, OLÁH 10 (2). Edző: Bakó Botond.

DKSE: DJORDJEVICS – Gúnya 4, Rédei 4, FREY 10 (2), Roman 2, Kelecsevics 3, Ambrus 1, csere: Pereverzia (kapus), Tarnavölgyi, Juhász 1, Habuczki, Noris 2. Edző: Kovács Mihály.

Hétméteresek: 10/6, ill. 3/2. Kiállítások: 22, ill. 18 perc.

 

 

Nem volt megállás, a következő fordulóban a Bajnokok Ligájában vitézkedő Szeged gárdája érkezett Békésre.

Csendben folydogált a találkozó, a vendégek a papírformának megfelelően fokozatosan elhúztak (18. percben 10-5-re vezettek), és teljes nyugalom honolt a pályán egészen addig, amíg a békési csapat ritmust nem váltott, és Nagy Levente fantasztikus védéseinek is köszönhetően a félidőben csak 16-14-re vezettek a Tisza-partiak.

A fordulás után a hazai csapat tagjai még tovább fokozták az iramot, gyorsaságban is felvették a harcot a szegediekkel, Kocsis és Nagy Csaba őrületbe kergette a szegedi védelmet, miközben a békési védelem Patrik Jurko vezetésével még tovább javult. A vendégek nem akartak a szemüknek hinni, amikor a 35. percben átvette a vezetést a Békési FKC, amelyet az 52. percig meg is őrzött. A csupaszív békési csapat bravúros játékának köszönhetően alaposan megizzasztotta nagynevű ellenfelét, aki csak hosszabb cserepadjának köszönhette a bajnoki győzelmet: Békési FKC – Pick-Szeged 27-29.

Együttesünkben Nagy Levente, Lukas Gamrat, Kocsis Csaba, Patrik Jurko játszott kiválóan, míg a vendégeknél Krivokapics, Andjelkovics és Petrea.

 

Budapestre utazott csapatunk a következő fordulóban, ahol majdnem meglepetést okozott, hiszen a hazai Elektromos gárdája nagy nehézségek árán nyerte meg a találkozót 24-23-ra. A mérkőzés krónikájához tartozik, hogy az addig is indiszponáltan fújó játékvezetők a 35. percben piros lappal kiállították csapatunk edzőjét, Bakó Botondot.

Vereségével csapatunk a felsőház 6. helyén állt hét ponttal.

 

A kiállításnak az lett következménye, hogy edzőnk a közvetlen rivális, a Százhalombatta elleni hazai találkozón nem dirigálhatta a játékosokat a kispadról.

A mérkőzésen a vendégek összpontosítottak jobban, csapatunk végig csak loholt az eredmény után, egyedül Oláh nyújtotta megszokott formáját – 15 gólt lőtt a hatvan perc alatt -, így a vendégek megérdemelten nyertek 30-29-re és pontszámban beérték együttesünket a felsőházi tabellán.

 

A helyosztók előtti utolsó mérkőzésnek már csapatunk számára nem volt különösebb tétje, nem úgy a házigazda debrecenieknek, akik a legjobb négy közzé igyekeztek.

A tétnélküliség meg is látszott együttesünk játékán, az sem rázta fel kedvenceinket, hogy a SPORT TV élő, egyenes adásban közvetítette a találkozót.

A hazaiak céljaiknak megfelelően hamar előnyre tettek szert, határozottan védekeztek, és a vezetésüket megtartották a mérkőzés végéig.  Ami csapatunkat illeti, hosszú ideig csak Gamrat volt dicsérhető – 11 gólt szerzett a találkozón -, amikor pedig ő is elfáradt, Oláh próbálkozott a gólszerzésben, de az egységesebb, gyorsabban és határozottabban játszó debreceniek megérdemelten nyertek 34-25-re, igaz, hogy ez sem volt nekik elég a négy közzé jutáshoz.

 

Rövid pihenő után folytatódott a finisébe érkezett bajnokság, csapatunk az 5-8. helyért küzdhetett meg. A négyesbe a bajnoki eredmények alapján a következő sorrendbe érkeztek az együttesek: Debrecen, Százhalombatta, Békés, Komló. A szabályok értelmében az egyik fél két győzeleméig tartó összecsapásokra a bajnoki tabellán előrébb végzett együttesek otthonában került sor, így az 5-8. helyért folyó rájátszásban Százhalombatta – Békés, Debrecen – Komló találkozókat rendezték meg. A páros csata győztesei az 5. helyért, míg a vesztesek a 7. helyért csatázhattak tovább.

 

Az összecsapásra nem jó előjelekkel utazott csapatunk, hiszen Patrik Jurko részleges izomszakadást szenvedett, Lukas Gamrat talpát műteni kellett, de Kopcsák sem volt egészséges.

A csapatunkat sújtó átok tovább folytatódott a mérkőzésen: a 9. percben, 3-3-as állásnál Raffai András sérült meg, és már nem is térhetett vissza a pályára.

A találkozót a hazaiak irányították végig, csapatunk az egész találkozón hibát hibára halmozott, a félidőben a battaiak vezettek 14-8-ra. A folytatásban sem változott a játék képe, a hazai csapat fokozta a tempót, miközben kedvenceink támadásban több ziccert hibáztak, így nem is lehetett más az eredmény, mint a vereség: Százhalombatta – Békési FKC 35-22.

1-0 a Százhalombatta javára.

 

A másik találkozón óriási meglepetés született: 16-15-ös félidei vezetés után 31-31-es döntetlen eredmény született Debrecenben. A szabályok szerint büntetődobásokra került sor, amelyek során a komlói kapus egyet hárított, így a vendég Komló 36-35-re megnyerte a debreceni összecsapást.

 

A visszavágón mindenféleképpen nyerni kellett hazai pályán, ezért a hétközi játéknapon nem a szépség, hanem az eredményesség volt a döntő. Sérültjeink folyamatosan gyógyultak, és bíztunk abban is, hogy az idegenben elszenvedett nagyarányú vereség kicsit elaltatja a vendégeket.

Remek napjaira emlékeztetően kezdett a Békési FKC, hamar ötgólos előnyre tettek szert (6-1). A folytatásban magukra találtak a vendégek, és folyamatosan lőtték a gólokat, miközben a hazaiak kicsit lefékeztek, így a 18. percben 8-8-as állást mutatott az eredményjelző. A csapat védekezése jó volt, de a támadásokba hiba csúszott, a vendégek pedig egygólos (12-11) előnyre tettek szert a félidő végére.

A fordulás után minden megváltozott, újra a régi Békést láthattuk a pályán, felgyorsították a tempót, köszönhetően az apróbb embereknek – Nagy Csaba, Varga Attila -, akik mindig megtalálták a rést a vendégek védőfalán. Oláh Gábor is magára talált, amikor belőtte tizedik gólját, ami a bajnokságban kétszázadik találatát is jelentette.

A szívós vendégek nem adták fel, a 49. percre kiegyenlítettek (24-24), de az óriási szívvel, harcosan játszó hazaiak nem adták ki kezükből az irányítást, és megérdemelten nyertek 31-29-re, ezzel 1-1-re alakítva a párharc állását.

Bakó Botond edző: „Nagyon nagy küzdelem folyt a pályán és az óriási szív sok mindent pótolt ezen a mérkőzésen.”

Erste – Békés: Nagy L. – Djuricin 2, OLÁH 13 (5), Raffai 1, Trivkovics, Gamrat 6 (1), Kopcsák 1, csere: ARDELEÁN (kapus), Jurko, Szatmári 1, VARGA A. 4, Nagy Cs. 2, Kocsis. Edző: Bakó Botond.

Százhalombatta: PERGER – Papp, Nikolicza 1, Dénes 3, dr. Czina 3, Kertész 7 (4), Nagy M. 3, csere: Vitális (kapus), Balázs 3, Varga P. 2, Milicsevics 1, Jakab, HORVÁTH 4, Juhász 2. Edző: Sótonyi László.

Hétméteresek: 7/6, ill. 6/4. Kiállítások: 14, ill. 12 perc.

 

A másik találkozón a Komló hazai pályán 27-26-ra legyőzte a Debrecent, így a Komló 2-0-ra megnyerte a párharcot, és készülhetett az 5. helyért folyó helyosztóra.

 

A harmadik, mindent eldöntő találkozóra Százhalombattán került sor, 2008. április 12-én. Patrik Jurko továbbra is sérült volt – de később vállalta a játékot -, illetve a csapat többsége már aláírt más klubokhoz, együttesünk célja továbbra is a tavalyi hatodik hely elérése volt.

A mérkőzés elején a battaiak jobban összpontosítottak, kihasználták a békési védelem hibáit, és két-három góllal vezettek. Miután továbbra is sok hibát vétettünk védekezésben, Jakab vezérletével tovább növelték előnyüket a hazaiak, az első félidő végén 14-8-ra vezettek.

A szünet után egy harcosabb békési csapat lépett a pályára, remek védekezésünknek köszönhetőn a 38. percben már csak egy góllal (15-14) vezettek a hazaiak, akik egyre görcsösebben, és egyre több hibával játszottak. Ardeleán parádézott a békési kapuban, Oláh és Raffai jó játékának köszönhetően a 47. percben már 18-17-es békési vezetést mutatott az eredményjelző. A hajrában felváltva estek a gólok, az sem törte meg csapatunkat, hogy Gamratot a 48. percben piros lappal kiállították. A találkozó lefújásakor időntúli szabaddobáshoz jutottunk, de Oláhnak nem sikerült bedobnia a labdát, így 23-23-as döntetlen volt a mérkőzés állása, így következhettek a büntetők:

Nagy Csaba - gól, (23-24),

Dénes János - gól (24-24),

Varga Attila - gól (24-25),

Juhász Károly - gól (25-25),

Patrik Jurko - gól (25-26),

Balázs Tibor - kimaradt,

Djuricin Goran - gól (25-27),

Jakab László - gól (26-27,

és végül Oláh Gábor - gól (26-28).

 

Ezzel csapatunk az ötödik helyért játszhatott, játékosaink emberi és sportemberi nagyságukról tettek tanúbizonyságot.

 

A végső helyezést eldöntő mérkőzések előtt, 2008. április 23-án „Vajon hol folytatja a Békési FKC gárdája?” címmel cikk jelent meg a csapat sorsával kapcsolatban a Békés Megyei Hírlapban. Az újságcikk szerint a csapat befejezi a bajnokságot, de az ismert anyagi nehézségek miatt ezután a játékosok elbúcsúznak a békési szurkolóktól, a sikerek helyszínétől, és más csapatokban folytatják sportpályafutásukat: Oláh Gábor az időközben az első osztályba feljutott Csurgó csapatához igazolt – ahol a Komló színeiben sok évet játszó, volt békési, Cifra Tibor lett csapattársa -, Goran Djuricin és Darko Trivkovics Kolozsvárra igazolt.

Külön békési szekció alakult ki Gyöngyösön: az évközben odaszerződött Hímer Zoltánt Kocsis Csaba, valamint a volt békési játékos, Dr. Czina József követte, és Nagy Levente is előrehaladott tárgyalásokat folytatott a gyöngyösi vezetőkkel.

Lukas Gamrat és Raffai András a Székelyudvarhely, míg Kopcsák József és Patrik Jurko a Kecskemét együttesével folytatott tárgyalásokat – később Kopcsák és Nagy Csaba a román Szatmárnémeti csapatához igazolt -, Varga Attilát pedig a Debrecennel hozták hírbe, de aztán Százhalombattára szerződött.

A sikercsapat sikeredzője, Bakó Botond is távozott a bajnoki szezon befejeztét követően, az első osztályú Debrecen női csapatának vezetését vállalta el.

A Békési FKC tulajdonosa, a békési önkormányzat az újságcikk megjelenésekor még nem döntött arról, hogy hol folytatja a csapat az új bajnokságban, Izsó Gábor polgármester közlése szerint erről a döntést a képviselő-testület április 30.-i ülésén hozta volna meg.

 

A fentiek, valamint a csapat önkormányzati támogatásáról hónapok óta húzódó egyeztetések eredménytelensége kiverte a biztosítékot nemcsak a B-közép, a Baráti Kör tagjai, hanem az egyszeri szurkolók körében is, akik véleményüknek a Komló elleni hazai mérkőzésen hangot is adtak.

A találkozó ünnepi megemlékezéssel kezdődött, a szurkolók nevében a Baráti Kör valamennyi békési játékosnak és vezetőnek egy-egy ajándékkosarat adott át, majd a B-közép feszítette ki a nagyon sok békési szurkoló lelkiállapotát kifejező, „Eladtátok csapatunkat, oda a becsületetek” kiírást tartalmazó transzparenst, amellyel a döntéshozóknak üzentek.

Ilyen előzmények után, némi tapogatózó játékot követően a békési csapat villámgyorsan ötgólos előnyre tett szert (9. perc: 7-2).

Ezután feléledtek a vendégek, kapusuk sok lövést hárított, így a 23. percben már csak 11-10-es hazai vezetést mutatott az eredményjelző, míg félidőben 16-14-et.

A fordulás után sokáig felváltva estek a gólok, de végig a békési csapat vezetett, a vendégek erejéből csak az egyenlítésre futotta (46. perc: 22-22). Csapatunkban Ardeleán kiválóan védett, és az átlagosnál kicsit szürkébben játszó Oláh szerepét Gamrat vette át, aki hét akciógólt szerzett a hatvan perc alatt. Egyre keményebb lett a találkozó, néha már a durvaság határát súrolta a játék, mindkét oldalon sokat kellett ápolni a játékosokat.

A finisbe 27-27-tel értek el a csapatok, de ekkor beindult a hazai gépezet: öt perc alatt hatgólos előnyre (58. perc: 33-27) tett szert a Békési FKC, melyből a végéig öt gólt meg is tartott: Békési FKC – Komlói BSK 33-28.

 

A mérkőzés végén nem távoztak el a szurkolók, előbb elénekelték a Himnuszt, majd percekig éltették a csapatot – sok könnyes tekintetet lehetett ekkor a békési Sportcsarnokban látni -, majd óriási pfújolással és füttyszóval adtak véleményüknek hangot a döntéshozók jelenlévő képviselői részére.

 

1-0 a Békési FKC javára.

A látott mérkőzés alapján a szurkolók számolgattak, vajon két vagy három mérkőzés alapján dől el a bajnoki 5. hely sorsa. A jó játék alapján sokan gondolták, hogy két mérkőzés is elég lesz, de minden bizonnyal ők sem bánták volna, ha még egyszer láthatták volna kedvenceiket hazai környezetben.

 

 

A visszavágóra 2008. május 1-jén került sor: a tét rányomta bélyegét az ünnepnapon megtartott találkozóra, a csapatok idegesen, kapkodva kezdtek. A folytatásban csapatunk átvette az irányítást, gyors lerohanások után lőttük góljainkat, és Ardeleán védéseinek is köszönhetően egy-két gólos előnyre tettünk szert, ami a félidő végére a hazaiak ledolgoztak: félidőben 13-13.

Szünet után felváltva estek a gólok, majd többször is együttesünk átvette a vezetést, de a hazaiak nem adták fel, és a 42. percben ismét döntetlen állást, 20-20-at mutatott az eredményjelző.

Mindkét csapat védekezést váltott, együttesünk fegyelmezetten és szerencsésen is játszott, két 3-0-s sorozattal megtörték a hazaiak lendületét, és 28-26-ra megnyerték a találkozót, és összesítésben 2-0-al a bajnoki tabella 5. helyét.

Komló: Pókos – Csorba, KAPLONYI 5, Kékesi 5, Molnár Z. 4., SZAPPANOS 6 (2), Péter-Szabó, csere: Szabó T. (kapus), Újvári 3, Oszlár 2, Müll, Kilvinger 1. Edző: Farkas József.

Erste – Békés: ARDELEÁN – Nagy Cs. 2, OLÁH 7 (3), Raffai 1, TRIVKOVICS 3, Gamrat 3, KOPCSÁK 2, csere: Nagy L. (kapus), KOCSIS 6, Szatmári, Jurko, VARGA A. 4, Djuricin. Edző: Bakó Botond.

Hétméteresek: 4/2, ill. 6/3. Kiállítások: 12, ill. 14 perc.

Bakó Botond:„Örülök és büszke vagyok, hogy ilyen sportemberekkel dolgozhattam együtt. Köszönöm a vezetők és szurkolók hatalmas támogatását.”

 

 

A Békési FKC férfi kézilabda-csapata a megye egyik legeredményesebb csapatsportága volt.

A 2007/2008-as bajnokságban a város egyetlen ismert „jegye” fennállása legjobb eredményét érte el, hiszen a tavalyi hatodik helyet eggyel megjavítva az ötödiken kötött ki az NB I-ben. A békési csapat sikerével kiharcolta az EHF nemzetközi kupában való szereplés jogát.

A bajnokság gólkirálya 228 lőtt góllal Oláh Gábor lett.

Ennél nagyobb fegyvertényt aligha érhet el egy nem túl gazdag, de a szívekben állandóan tettre kész gárda, amely az új idényben az NB I-ben sem indul, nem hogy az egyik legnagyobb nemzetközi sorozatban, az EHF-kupában.

 

A bajnokság befejeztével, mandátuma lejártával a Békési FKC vezetősége is lemondott, a játékosok közül Ardeleán Péter és Domokos Dusán kapusok, valamint Szatmári László balszélső maradt, még az Orosházán kölcsönben játszó Molnár Sándor is eligazolt az NB I/B-s Kiskunfélegyháza együtteséhez.

Az új ügyvezető az együttes régi játékosa, Polgár Zoltán lett, míg az NB I/B-be nevezett együttest a korábbi edző, Gávai Ferenc készíti fel a bajnokság küzdelmeire.

 

Ifjúsági együttesünk az utolsó, 16. helyen végzett, két győzelemmel, egy döntetlennel, 11 vereséggel, hiába szerzett a rájátszásban Szatmári Csaba 105, Pákozdi Gábor 83 gólt.