Kedves Érdeklődő! Történelmet és a földrajzot kedvelő személyként nem meglepő módon szülővárosom, Békés város, és szűk környezetének helytörténete izgatta a fantáziámat, ezért az ezzel kapcsolatos könyveket, fotókat gyűjtöttem. Amatőr helytörténeti kutatóként - amatőr abból a szempontból, hogy nem fizetésért készültek a kiadványok, ellenben a szakmai szabályait betartva,több éves kutatómunka és szakmai (régész, muzeológus, könyvtáros) lektorálás után  - több szakmai anyagom jelent meg a közel múltban.

A lokálpatriotizmusom a helyi sportéletre is kiterjedt, azon belül kiemelkedően a helyi férfi kézilabdára: szurkolóként bejártam hazánkat a csapatért szurkolva.

Mindezek csírájában hordták, hogy első kutatásomat a kézilabda szurkolók szubjektív történetén keresztül a békési férfi kézilabda történetét dolgozzam fel. Többéves gyűjtőmunka után, 2009. évben Izsó Gábor, akkori polgármester ajánlásával, a Békési Férfi Kézilabda Kft. kiadásában 1000 példányban megjelent a "Szemelvények a békési férfi kézilabdasport történetéből" című könyv.

A könyv sikere alapján továbbfolytattam amatőr helytörténeti kutatásaimat: a mai Békés város üdülőterületét képező Dánfok történetéről jelent meg 2022. évben tanulmányom. A "Dánfok - egy középkori falu története az írott források és a régészeti adatok tükrében" című kiadvány rövidített változata a 2022. évi Békési Kalendáriumban, teljes terjedelmében a Körösvidék blogon jelent meg.

Mindezek után szakmai lektorlásán túl van következő anyagom, amely Békés város történelmi vízrajzáról szól a kezdetektől a XIX. század végéig.

Mellette a családfakutatást sem hanyagolom el, valamint a Murony község történetéhez kapcsolódó anyaggyűjtést sem, miközben kisebb cikkeket, érdekes történeteket, fotókat folyamatosan publikálom a legnagyobb közösségi portál "Békés anno", valamint "Békés, nosztalgia" csoportjaiban.

Dr. Baji Mihály


Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Békés város történelmi vízrajza  a kezdetektől a XIX. század végéig.  17. rész  Folytatjuk vízrajzi kalandozásunkat, a vízügyi igazgatással ismerkedhetünk meg: A vízügyi igazgatás szervezetrendszere: 1788-ban, a Vízi és Építészeti Főigazgatóság megalakulásával új fejezet kezdődött a magyarországi műszaki munkák történetében: létrejöttek azok a szervezeti keretek, amelyek az adott körülmények között korszerű, központosított irányítást lehetővé tették. Az új szerv létrehozását 1787-ben maga az uralkodó kezdeményezte. A Bécsben működő főigazgatóság nem tudta áttekinteni az egész birodalom műszaki ügyeit, ezért szükség volt arra, hogy az egyes tartományokban (Csehország, Morvaország, Ausztria), valamint Magyarországon - a helyi kormányszerveknek alárendelt - építési igazgatóságokat hozzanak létre. Az új szervezet, a Vízi és Építészeti Főigazgatóság, a kamara és a helytartótanács irányítása alatt álló, műszaki ügyekben teljes önállósággal rendelkező hivatal volt. Tevékenysé...
További információk
  Békés város történelmi vízrajza  a kezdetektől a XIX. század végéig.  18. rész  Folytatjuk vízrajzi kalandozásunkat, a vízügyi igazgatáson belül a vízitársulatokkal folytatjuk: A vízitársulatok: Az 1820-as években szerepet kaptak a vízügyi irányításban a vízgazdálkodási feladatok ellátására létrejött társulatok is. Egyre világosabbá vált, hogy a birtokosok és a községek érdekeit szolgáló vízimunkálatokat nem lehet teljes egészében állami támogatásból fedezni, hanem szükség van társadalmi segítségre is. Egy-egy község vagy birtokos a maga területein azonban nem tudott eredményes munkát végezni, ezért egy-egy vízfolyás mellett az érdekeltek összefogásával társulások jöttek létre. Ezek megalakítására az 1807:17.tc. adott lehetőséget. A szervezetek ekkor még önkéntesek voltak, senkit sem lehetett arra kényszeríteni, hogy belépjen. Mivel az általuk végzett munka nem a sóalap költségeit vagy a kamarát terhelte, a főigazgatóság nem sokat törődött tevékenységükkel. Műsza...
További információk
Kép
  Fejezetek Tarhos Község történetéből.  (4. rész): Árvíz A Körösök hegyvidéki vízgyűjtőjén 1980. július 21–27. között különösen sok csapadék hullott, ám július 27-től a Körösök felső és középső szakaszán apadás indult meg. Rendellenes jelenségek nem mutatkoztak, és akkor váratlanul olyan dolog történt, amire a legtapasztaltabb szakemberek sem számítottak: 1980. július 28-án reggel 6 óra 35 perckor minden előzetes jelzés nélkül átszakadt a Kettős-Körös jobb parti töltése.  Helikopter, honvédségi kétéltűek, a lánctalpas úszó gépkocsik vitték a homokzsákok ezreit a hosszúfoki lokalizációs védvonal és a tarhosi körtöltés erősítéséhez. A gátszakadás során kiömlött mintegy 208 millió köbméter víztömeg a Kettős-Körös jobb parti töltésének Doboztól Hosszúfokig terjedő szakasza, a Hosszúfoki-főcsatorna és a Gyepes-csatorna által közbezárt 10 ezer 500 hektáron helyezkedett el. A víz teljesen körülzárta Tarhost (sziget lett Tarhos ….), helyi védelemvezetést szerveztek a tarh...
További információk