A könyv bemutatója


A BékésMátrix az alábbiak szerint számolt be a könyvről:

Szemelvények a Békési Kézilabda Történetéből - ez az új könyv címe, melynek bemutatója a szombati meccs előtt lesz a városi sportcsarnokban.

Dr Baji Mihály, Mezőberény jegyzője, Békés egykori aljegyzője a BFKC rajongói klubjának, az Ultras Azzuri szurkolói csapat egyik oszlopos tagja, vezéregyénisége. Az Ultras Azzuri csoport 2008-ban már 15. éves fennállását ünnepelte, előttük és az egész kézilabda sport előtt is tisztelgés ez a könyv, de fontos szerepe, hogy archíválja az eddigi sikereket, a sport történetét.

3 évvel ezelőtt szánta rá magát, hogy több korabeli újságot, kiadványt és a régi sportolók emlékeit összegyűjtve egy könyvben jelenteti meg a város kézilabda sportjának történetét.

Nagy segítséget nyújtott számára Mester Péter egykori írása, melynek címe a könyv címét is ihlette, illetve Tar Ferenc, a Baráti Kör elnökének magángyűjteménye.

További segítői voltak a régi és jelenlegi klubvezetők, edzők, játékosok (Skoumál György, Gécs Mihály, Kádas László, Krám István, Minya Gábor, Paulcsik János, Szilágyi Attila és Szilágyi Lajos)

A könyv 36 fotót tartalmaz és a 2007/2008-as szeozonnal zárul, gyakorlatilag önköltségi áron készül, kiadásában a BFKC és áttételesen a Város Önkormányzata segített.

(https://bekesmatrix.hu/cikk/3981_dr_baji_mihaly_elkeszult_a_bekesi_kezilabda_atfogo_tortenete)


Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Békés város történelmi vízrajza  a kezdetektől a XIX. század végéig.  17. rész  Folytatjuk vízrajzi kalandozásunkat, a vízügyi igazgatással ismerkedhetünk meg: A vízügyi igazgatás szervezetrendszere: 1788-ban, a Vízi és Építészeti Főigazgatóság megalakulásával új fejezet kezdődött a magyarországi műszaki munkák történetében: létrejöttek azok a szervezeti keretek, amelyek az adott körülmények között korszerű, központosított irányítást lehetővé tették. Az új szerv létrehozását 1787-ben maga az uralkodó kezdeményezte. A Bécsben működő főigazgatóság nem tudta áttekinteni az egész birodalom műszaki ügyeit, ezért szükség volt arra, hogy az egyes tartományokban (Csehország, Morvaország, Ausztria), valamint Magyarországon - a helyi kormányszerveknek alárendelt - építési igazgatóságokat hozzanak létre. Az új szervezet, a Vízi és Építészeti Főigazgatóság, a kamara és a helytartótanács irányítása alatt álló, műszaki ügyekben teljes önállósággal rendelkező hivatal volt. Tevékenysé...
További információk
  Békés város történelmi vízrajza  a kezdetektől a XIX. század végéig.  18. rész  Folytatjuk vízrajzi kalandozásunkat, a vízügyi igazgatáson belül a vízitársulatokkal folytatjuk: A vízitársulatok: Az 1820-as években szerepet kaptak a vízügyi irányításban a vízgazdálkodási feladatok ellátására létrejött társulatok is. Egyre világosabbá vált, hogy a birtokosok és a községek érdekeit szolgáló vízimunkálatokat nem lehet teljes egészében állami támogatásból fedezni, hanem szükség van társadalmi segítségre is. Egy-egy község vagy birtokos a maga területein azonban nem tudott eredményes munkát végezni, ezért egy-egy vízfolyás mellett az érdekeltek összefogásával társulások jöttek létre. Ezek megalakítására az 1807:17.tc. adott lehetőséget. A szervezetek ekkor még önkéntesek voltak, senkit sem lehetett arra kényszeríteni, hogy belépjen. Mivel az általuk végzett munka nem a sóalap költségeit vagy a kamarát terhelte, a főigazgatóság nem sokat törődött tevékenységükkel. Műsza...
További információk
Kép
  Fejezetek Tarhos Község történetéből.  (4. rész): Árvíz A Körösök hegyvidéki vízgyűjtőjén 1980. július 21–27. között különösen sok csapadék hullott, ám július 27-től a Körösök felső és középső szakaszán apadás indult meg. Rendellenes jelenségek nem mutatkoztak, és akkor váratlanul olyan dolog történt, amire a legtapasztaltabb szakemberek sem számítottak: 1980. július 28-án reggel 6 óra 35 perckor minden előzetes jelzés nélkül átszakadt a Kettős-Körös jobb parti töltése.  Helikopter, honvédségi kétéltűek, a lánctalpas úszó gépkocsik vitték a homokzsákok ezreit a hosszúfoki lokalizációs védvonal és a tarhosi körtöltés erősítéséhez. A gátszakadás során kiömlött mintegy 208 millió köbméter víztömeg a Kettős-Körös jobb parti töltésének Doboztól Hosszúfokig terjedő szakasza, a Hosszúfoki-főcsatorna és a Gyepes-csatorna által közbezárt 10 ezer 500 hektáron helyezkedett el. A víz teljesen körülzárta Tarhost (sziget lett Tarhos ….), helyi védelemvezetést szerveztek a tarh...
További információk