Békés város történelmi vízrajza a kezdetektől a XIX. század végéig. 6. rész
Folytatjuk vízrajzi kalandozásunkat, ebben a részben a hidakra vonatkozó adatokat ismerhetjük meg:
Hidak és szerepük a közlekedésben:
A híd fontos szerepet
játszott a folyókon való átkelésben, noha gyakrabban találkozunk
révátkelőhellyel, mint tényleges híddal. Ennek ellenére számos adatunk van
főleg kisebb hidakra, melyek keskenyebb patakokon, vagy a folyók összeszűkülő
helyein vezettek át. Rendszerint földből készült töltést emeltek a folyó két
partján, majd a magasban faépítménnyel ívelték át a vizet, hogy az árvíz idején
is használható legyen. Kőhídra nincsen adatunk még a török korból se.
Az első hidat a megye
közepe táján, az akkori megyeszékhely, Békés város mellett említik a megmaradt
oklevelek. 1295-ben egy határjárás alkalmával olvashatjuk a Hidus (Hidas) nevet
Békéstől nyugatra, bizonyítván, hogy itt akkor már híd lehetett. A név ismét
előfordul 1525-ben, majd 1610-ben faluként szerepel. emlékét. Békés keleti
határában, a Körös jobb partját a 15. században említik Bánhidát. A
"bán" jelző úgy kerülhetett a "híd" elé, hogy a 15.
században a megye ura Maróti János macsói bán volt, őt fia követte ebben a
rangban, így valamelyik Maróti építhette a hidat, vagy annak a tulajdonában
volt. Innen az elnevezés. 1525-ben a város egyik utcáját nevezték Bánhíd
utcának, ma pedig a város egyik kerületének neve Bánhida. A Békés keleti és
nyugati oldalán felmerülő "híd" nevek a békési átkelőhely fontosságára
hívják fel figyelmünket, s évszázadok múlva a békési hidat a megye
legforgalmasabb hídjának említik az iratok. [1]
Hidas falu neve már
1295-ben előjön Békéstől nyugatra, és a név nyilván attól a hídtól származik,
amely itt vezetett át a Hidas-éren, még a múlt század elején is.[2]
– írja Jankovich. A 12. században elszaporodtak hazánkban a belső vámok
(vásár-, híd-, révvám.). 1295-ben Békéstől nyugatra a Hidas-ér neve fordul elő,
bizonyítván a híd meglétét, hidat találunk itt még a 18. században is.[3]
Békés Város Néprajza szerint a Kis Hidas érnél vezetett át a nagy tanyai út,
valószínűleg híd volt rajta.[4] Már a törökök kiűzés után
említést tesznek a mai Hidas Ér feletti fahídról, sőt egy 1771. évi megyei
összeírás alapján a Békéshez tartozó területen tizennégy különböző méretű
hídról tudunk.[5]
Békésen csak közvetett
adataink vannak hídra: 1567-ben a törökök által készített részletes
összeírásban fordul elő először a Bánhíd ucca elnevezés, valamint a hídvám. Ez
utóbbi ugyanis egyértelműen jelzi, hogy ekkor már biztosan volt épített híd a
Körösön. (A korábbi adatoknál nem dönthető el, hogy hídvámról, vagy vásárvámról
van-e szó.) A Bánhíd azonos a mai napig ezen a néven nevezett Bánhida
városrésszel.
A Kettős-Körös melletti
Békés az egyik legrégibb települése Magyarországnak. Felszíne sík, melyből csak
néhány alacsonyabb halom, valamint a Körösök és a kanálisok gátja, töltése
emelkedik ki. Nagyrészt egykori vízfolyások medrei láthatók, melyeket ereknek,
körözsöknek hívtak. A sok ér, ág, folyás - hogy ne okozzon árvizet - már a
XVIII. század közepe óta közmunkával épített partok közt folyt.
A partok, gátak közé
különböző hidakat, átereszeket, zsilipeket építettek, ezek nélkül nem lehetett
volna közlekedni. A hidak annyira beleépültek életünkbe, hogy lépten-nyomon
találkozhatunk velük földrajzi helyneveink között. Az egyik legismertebb ilyen
név Bánhida, mely nemcsak egy híd nevét őrzi, hanem egy török-kori történetet
is, bizonyítva, hogy már a török időszakban is voltak ilyen építmények. „Békés
Vára 4-ik Béla Király idejében a tatárok által elpusztítatván, és így mint nem
erősség a török uralom alatt vólt legtöbbet egész annak Magyar Országból vég
képenni kiküszöböléséig. A török Budával csatát csatára vesztvén, így történt
itt is, hogy a török a város éjszaki részén tartott csatáját elvesztvén ennek
valódiságát a még most is ember csontokkal tele levő halmok igazolják - a fehér
és fekete Körözsön keresztül menve hídjait felégette, s így a két folyón
keresztül elég biztonságban lenni hitte magát, s táplálta azon remény, hogy a
város keleti és észekkeleti részét biztosan fenntartandja, de a hó olvadással
eljött az árvíz is és az így oda szorult törökök árvíz és a király seregétől
ostromoltatván kénteleníttetett a várost és a környéket feltételek mellett végképp
elhagyni, s a nép rege azt tartja, hogy a török megbánván, hogy miért ment
keresztül a fekete Körözs hídján - innét ezen városrész a Bánhida nevet
őrzi." - írja Pesty Frigyes 1864-es helynévgyűjteményében.[6]
A Békéstől délre fekvő Csatáron állítólag a Fehér-Körösön híd is vezetett
keresztül.[7] Földrajzi érdekesség a
Békés és Dánfok közelében lévő középkori Csatár falu, és annak hídja: a
település szomszédos volt Dánfokkal, „és a Fehér-Körözsön éppen ott, a hol a
dánfoki határ kezdődött, hídja volt.”[8]
„Egyéb adat azonban nem támasztja alá a híd létét a Fehér-Körös ezen a
szakaszán. Sokkal valószínűbb, hogy arról az átkelőhelyről lehet szó, amely a
Körösbe keletről torkolló Dánfok-éren át vezetett, és amelyet több kéziratos
térkép is ábrázol.”[9]
Ugyancsak hídja volt a
töröknek a Békés melletti Csatár falunál is a Fehér-Körösön. A korábban már
említett Hidas-ér melletti Hidas falu 1610-ben is szerepel.[10]
A Hunyadiak korából
ismerjük a szeghalmi, sarkadi, békési, gyulai, szarvasi és károlyi (Szeghalom-Füzesgyarmat-Darvas
határában) réveket.[11]
Különlegesek voltak a
sárréti „bürühidak", mint ahogyan azok voltak kotús útjaik is, „amelyek
kerülgették, oldalogták a mocsarakat és az ártereket szegélyező gátakon
kanyarogtak..." Az utak töltése „az árterek zsombékjaiból,
kotúból..." voltak készítve. A bürühidakat a széles vízállások sekélyes
medrébe építették: a mocsárba vert facölöpök közé nádat fektettek és döngöltek.[12]
21. A Fehér-Körös
főtéri hídja.
A hidak állapotáról,
sorsáról a korabeli haditudósítások is adnak némi útmutatót, pl. 1705
júniusában, Gyula ostromakor „Erre Károlyi elpusztított Gyulán mindent, elrontotta
a hidakat, s aztán a Fehér-Körözs jobb partján Békésre ment, s ott a
Fekete-Körözsön átköltözvén Körözs-Ladány, onnan Túr-felé indult.
1707-ben Károlyi pedig ez
év julius 25-én és 26-án Gyulától nem messze Vészén és Békésen keresztül vonult
vissza Arad ostromától.[13]
Ha 1734-ben valaki a
szarvasi révnél bejött a megyébe, Szarvastól úttalan úton mehetett toronyiránt
Békésnek, onnan a Hidas-ér hídján át Gerlán keresztül Gyulára, onnan Sarkadon
át Várad felé utazhatott.[14]
A közlekedés javítását
célzó rendelkezésekkel már viszonylag korán találkozunk. Alighogy helyreállt
1715ben a megyei közigazgatás (3 főből állt), 1720-ban már út- és hídjavítási
határozatokról olvashatunk a megyei közgyűlés jegyzőkönyveiben. Természetes,
hogy elsősorban hídjavítási határozatok szerepelnek, hiszen az utak toronyiránt
haladtak, egymás mellett több nyomon is, s az utasok maguk választották meg a
járható utakat, csupán a vizeken való átkelést kellett biztosítani. 1730ban a
büngösdi és a dobozi, 1732-ben a tarcsai, berényi, gyomai, endrődi, 1741-ben a
körösladányi híd, 1741ben a gellai (gerlai) híd javítását említik a
jegyzőkönyvek.[15]
1734-ben a Harruckern János György uradalmában
építendő, javítandó és fenntartandó hidakról és töltésekről az alábbi kimutatás
maradt fenn:
Újból építése Javítása
Éves fenntart. kerül körülbelül
(tallérban)
Békés felé
Külső-Hidason
52 öl hosszú, 2 öl
széles 30 5
Belső-Hidasnak
nevezett 75 öl hosszú,
2 öl széles
töltés, középen 3 öl hosszú,
2 öl széles híd,
javításra szorul 30 6
Békés város körül keletre folyik
a Fekete-Körös,
amelyen van egy
ódonságától
megviselt, 40 öl hosszú,
2 öl széles fahíd,
újjáépítésre kerül 751 15
Békéstől Gyula
felé a Medves-éren
2 öl hosszú, 2 öl
széles fahíd,
újonnan építendő 331
15
A község régebbi
részén
a Fekete-Körösbe
folyó éren
„vesszőből font híd", itt keményfából
17 öles új híd
építendő 210
10
a híd mindkét végén szükséges
57 öl hosszú
töltés 60
5[16]
Békés és határa Kerekivel együtt 8 híd 245 öl, a Büngösd hídja Kerekinél 127
ölnyi hosszú. A békési Fekete- és Fehér-Körös hídjai, 45 ill. 40 öl hosszúak. A
Körösnek minden hídja meghaladja a 10 ölet. A többi vízfolyás közül érdemes
megemlíteni a békési határban a Medves-ér 21 öles hídját. Különös a békési
Fekete-Körösbe futó ér "vesszőből font" hídja: a környéken csak egy
ilyen hidat találunk, de a korban általános hídépítés lehetett: "a Fehér-
és Fekete-Körös között levő ereken, fokokon voltak itt-ott hidak, de minő
karban! Hídlábakat és gerendákat kaptak ugyan, de pallójuk már nem volt, s így
a keresztgerendákat gallyakból font sövénnyel kötötték össze.[17]
A Fehér- és Fekete-Körös
közti ereken, fokokon voltak itt-ott hidak, hídlábak és gerendák palló nélkül,
melyet gallyakból font sövénnyel pótoltak. Több helyen a sekély ereken át
töltések készítését indítványozta a szolgabíró, mert ezeken minden kis áradás
alkalmával vízben kellett átgázolni. A gyulai, békési és szarvasi hidat a
földesúr építette, azért 1743-ban Mária Terézia szabadalom-levelet adott neki,
hogy itt hídvámot szedhessen.[18]
A Fehér- és Fekete-Körös
között levő ereken, fokokon voltak itt-ott hidak, hídlábakat és gerendákat
kaptak ugyan, de pallójuk már nem volt, s így a keresztgerendákat sövénnyel
kötötték össze. A legfontosabb híd, melynek fenntartása a vármegye kötelessége
volt, s így az első megyei hídnak is nevezhető, a büngösdi a békés-ladányi
úton. Ezt már 1744-ben a megye javíttatta ki, persze közmunkaerővel.
22. XVIII. századi békési hidak, korabeli állapotot bemutató térképen. (Ferenczi Sándor közlése alapján, jelmagyarázat a 23-as, következő térképnél.)
Békés megye hídjai
és átkelőhelyei az 1771. évi összeírás alapján, Békés és környéke
(A +jellel jelölt hidak már az 1734-i összeírásban is szerepelnek):
Kölgyes-ér töltés kis híddal 116 öl,
+Medves-fok kis híd 13 öl,
Toka-fok kis híd 27 öl,
+Fehér-Körös töltés kis híddal 100 öl,
Csíkos-ér kis híd 15 öl,
+Belső-Hidas kis híd 200 öl,
Seres-ér kis híd 21 öl,
+Külső-Hidas kis híd 70 öl,
Nagy-Hidas töltés híddal 16 1/ 2, töltéssel 26 öl,
+Fekete-Körös töltés híddal 47 öl,
+Décs-ér töltés híddal 90 öl.[19]
23. XVIII.
századi békési hidak: 1. Külső-Hidas, 2. Belső-Hidas, 3. Décs-Ér hídja, 4. Fejér-Körös
hídja a város közepén, 5. Fekete-Körös híd a Rákóczi útnál, 6. Toka-foki híd,
7. Vicza-éri híd, 8. Medves-éri híd, 9. Kölgyes-éri híd, 10. Seres-éri híd.
Érdekesség „a
Décs-éri
hídról, amely a város északi végén, (ma a város területén) a Körös jobb partján
torkollott a folyóba, s a ládányi út vezetett át rajta. 1847-ben 2 járomközű, 9
öl, 1 láb nyílású, két végén téglahídfős volt. Ettől északra már a város
határában van a Hosszúfok hídja. 1847-ben 5 járomköze volt, együttes hossza 15
öl 5 láb. Hídszélessége 8 öl 4 hüvelyk. Az egész híd 38 cölöpön állt.
Végül a határ szélén Vésztő felé a Kis Büngösd hídja (helyesebb volna a Büngösd
kis hídjáról beszélni, megkülönböztetésül a ládányi határban lévő nagy hídtól,
amely ugyanezen Büngösd csatornán épült.) Mint egyik jelentésből kiderül, a híd
igen fontos, mert Berény és Békés várostól Várad felé ez a legrövidebb út. A
híd 1832-ben 16 öl hosszú, 3 öl széles volt.”[20]
24. A verebesi
híd a régi Fekete-Körösön.
A fából épített hidak 3-4
évenként nagyobb javításra szorultak, egy-egy esős év pedig alaposan
megrongálta állapotukat. 1802-ben azt jelentik a szolgabírók, hogy „járásaikban
az Ország Utakban lévő hidak annyira meg romlottak, hogy azok minden üdő
halasztás nélkül meg igazítást kévánnak." Békésen az 1813-ban épített
fahíd öt év múlva már olyan rogyadozó állapotban volt, hogy sürgős javítását
kérték, nehogy összedőljön, s így az igen forgalmas debreceni út elzárattasson.[21]
Az utakról szóló
fejezetben szereplő, a Békés-Körösladány közötti útról 1882-ben feljegyzik,
hogy a békési nagyhíd és a hosszúfoki, valamint a büngösdi híd miatt fontos (t.
i. az átkelés ezeken a vizeken itt történt).[22]
1890-ben elkészül a
Kettős-Körösön a vashíd is: „Ezen évben készült el a dobozi és békési vashidak,
126000 ezer forintba került.”[23]
25. A
dítéri híd a Kis-Körösön.
A békési és környéki
hidakkal kapcsolatban még a közelmúlt is szolgált további meglepetésekkel: eltemetett
híd maradványai kerültek felszínre Békésen még 2010 nyarán a Rákóczi utcát
érintő járda- és kerékpárút-felújítás közben.
Ferenczi Sándor
helytörténet kutató szerint a boltíves téglahíd 1880-1890 körül épülhetett,
nagyjából egy időben a hasonló külsejű egykori főtéri híddal. Elődje az a
fapallós híd lehetett, amely miatt kapta a nevét a legenda szerint a Dübögő,
merthogy hangosan dübögött rajta a lovas kocsi. A téglahíd az akkori Ladányi
úton, mai Rákóczi utcán, a Fekete-Körös fölé épült, de a meder a Kettős-Körös
elkészülésekor holttá vált, inkább csak esővizet szállított. 1893-ban földdel
betemették, feltöltötték a területet.
Érdekesség, hogy még egy
hasonló korú híd lehet a földben, a Kossuth utcán, nagyjából a mai Ipartestület
épület, Penny áruház raktára alatt. Az a híd, amely a Csíkos-ér vize fölött
ívelt át. Azt a 47-es főút korszerűsítésével 1960-61 körül aszfaltoztak le
véglegesen.[24]
[1] Hidak
Békés megyében (Békéscsaba, 1995) Szerkesztette: dr. Tóth Ernő. 9. oldal
[2] Jankovich B. Dénes: Adatok a Körösvidék középkori
vízrajzához és a vizek hasznosításához. A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16.
- A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996) 330. oldal
[3] Czeglédi
Imre: Békés megyei utak (Békéscsaba, 1986.) 8. oldal
[4] Békés
Város Néprajza. Szerkesztette: Dankó Imre. Békés, 1983. 131. oldal
[5] Ferenczi
Sándor: Békés a hidak városa. Békési Téka 33. sz. (XV. évfolyam 2. szám) Békés,
2006.
[6] Ferenczi
Sándor: Békés a hidak városa. Békési Téka 33. sz. (XV. évfolyam 2. szám) Békés,
2006.
[7] Jankovich
B. Dénes: Adatok a Körösvidék középkori vízrajzához és a vizek hasznosításához.
A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében
(Békéscsaba, 1996) 329. oldal
[9]Jankovich B. Dénes – Medgyesi Pál – Nikolin Edit – Szatmári
Imre - Torma István: Békés megye régészeti topográfiája IV/3. Békés és
Békéscsaba környéke. Budapest, 1998. 96. oldal
[10] Czeglédi
Imre: Békés megyei utak (Békéscsaba, 1986.) 9. oldal
[11] Czeglédi
Imre: Békés megyei utak (Békéscsaba, 1986.) 9. oldal
[12] Hidak
Hajdú-Bihar megyében. Szerkesztette: dr. Tóth Ernő (Debrecen, 1996) 21. oldal
[13] Dr.
Karácsonyi János: Békésvármegye története. I. kötet. Gyula, 1896. 317. oldal
[14] Implom
József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a
Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971.) 255. oldal
[16] Hidak
Békés megyében (Békéscsaba, 1995) Szerkesztette: dr. Tóth Ernő. 19. oldal
[18] Dr.
vitéz Durkó Antal: Békés Nagyközség története. Békés, 1939. 61. oldal
[19] Hidak
Békés megyében (Békéscsaba, 1995) Szerkesztette: dr. Tóth Ernő. 21. oldal
[20] Hidak
Békés megyében (Békéscsaba, 1995) Szerkesztette: dr. Tóth Ernő. 33. oldal
[21] Czeglédi
Imre: Békés megyei utak (Békéscsaba, 1986) 18. oldal
[22] Czeglédi
Imre: Békés megyei utak (Békéscsaba, 1986.) 38. oldal
[23] idősb.
Somlyai Gábor: Emlék irat Békés városának a legelső megülésétől kezdve az
1893-ik esztendő végéig. Békés, 1894. 198. oldal
Megjegyzések
Megjegyzés küldése