Békés város történelmi vízrajza  a kezdetektől a XIX. század végéig.  6. rész 

Folytatjuk vízrajzi kalandozásunkat, ebben a részben a hidakra vonatkozó adatokat ismerhetjük meg:


Hidak és szerepük a közlekedésben:

A híd fontos szerepet játszott a folyókon való átkelésben, noha gyakrabban találkozunk révátkelőhellyel, mint tényleges híddal. Ennek ellenére számos adatunk van főleg kisebb hidakra, melyek keskenyebb patakokon, vagy a folyók összeszűkülő helyein vezettek át. Rendszerint földből készült töltést emeltek a folyó két partján, majd a magasban faépítménnyel ívelték át a vizet, hogy az árvíz idején is használható legyen. Kőhídra nincsen adatunk még a török korból se.

Az első hidat a megye közepe táján, az akkori megyeszékhely, Békés város mellett említik a megmaradt oklevelek. 1295-ben egy határjárás alkalmával olvashatjuk a Hidus (Hidas) nevet Békéstől nyugatra, bizonyítván, hogy itt akkor már híd lehetett. A név ismét előfordul 1525-ben, majd 1610-ben faluként szerepel. emlékét. Békés keleti határában, a Körös jobb partját a 15. században említik Bánhidát. A "bán" jelző úgy kerülhetett a "híd" elé, hogy a 15. században a megye ura Maróti János macsói bán volt, őt fia követte ebben a rangban, így valamelyik Maróti építhette a hidat, vagy annak a tulajdonában volt. Innen az elnevezés. 1525-ben a város egyik utcáját nevezték Bánhíd utcának, ma pedig a város egyik kerületének neve Bánhida. A Békés keleti és nyugati oldalán felmerülő "híd" nevek a békési átkelőhely fontosságára hívják fel figyelmünket, s évszázadok múlva a békési hidat a megye legforgalmasabb hídjának említik az iratok. [1]

 

Hidas falu neve már 1295-ben előjön Békéstől nyugatra, és a név nyilván attól a hídtól származik, amely itt vezetett át a Hidas-éren, még a múlt század elején is.[2] – írja Jankovich. A 12. században elszaporodtak hazánkban a belső vámok (vásár-, híd-, révvám.). 1295-ben Békéstől nyugatra a Hidas-ér neve fordul elő, bizonyítván a híd meglétét, hidat találunk itt még a 18. században is.[3] Békés Város Néprajza szerint a Kis Hidas érnél vezetett át a nagy tanyai út, valószínűleg híd volt rajta.[4] Már a törökök kiűzés után említést tesznek a mai Hidas Ér feletti fahídról, sőt egy 1771. évi megyei összeírás alapján a Békéshez tartozó területen tizennégy különböző méretű hídról tudunk.[5]

 

Békésen csak közvetett adataink vannak hídra: 1567-ben a törökök által készített részletes összeírásban fordul elő először a Bánhíd ucca elnevezés, valamint a hídvám. Ez utóbbi ugyanis egyértelműen jelzi, hogy ekkor már biztosan volt épített híd a Körösön. (A korábbi adatoknál nem dönthető el, hogy hídvámról, vagy vásárvámról van-e szó.) A Bánhíd azonos a mai napig ezen a néven nevezett Bánhida városrésszel.

A Kettős-Körös melletti Békés az egyik legrégibb települése Magyarországnak. Felszíne sík, melyből csak néhány alacsonyabb halom, valamint a Körösök és a kanálisok gátja, töltése emelkedik ki. Nagyrészt egykori vízfolyások medrei láthatók, melyeket ereknek, körözsöknek hívtak. A sok ér, ág, folyás - hogy ne okozzon árvizet - már a XVIII. század közepe óta közmunkával épített partok közt folyt.

A partok, gátak közé különböző hidakat, átereszeket, zsilipeket építettek, ezek nélkül nem lehetett volna közlekedni. A hidak annyira beleépültek életünkbe, hogy lépten-nyomon találkozhatunk velük földrajzi helyneveink között. Az egyik legismertebb ilyen név Bánhida, mely nemcsak egy híd nevét őrzi, hanem egy török-kori történetet is, bizonyítva, hogy már a török időszakban is voltak ilyen építmények. „Békés Vára 4-ik Béla Király idejében a tatárok által elpusztítatván, és így mint nem erősség a török uralom alatt vólt legtöbbet egész annak Magyar Országból vég képenni kiküszöböléséig. A török Budával csatát csatára vesztvén, így történt itt is, hogy a török a város éjszaki részén tartott csatáját elvesztvén ennek valódiságát a még most is ember csontokkal tele levő halmok igazolják - a fehér és fekete Körözsön keresztül menve hídjait felégette, s így a két folyón keresztül elég biztonságban lenni hitte magát, s táplálta azon remény, hogy a város keleti és észekkeleti részét biztosan fenntartandja, de a hó olvadással eljött az árvíz is és az így oda szorult törökök árvíz és a király seregétől ostromoltatván kénteleníttetett a várost és a környéket feltételek mellett végképp elhagyni, s a nép rege azt tartja, hogy a török megbánván, hogy miért ment keresztül a fekete Körözs hídján - innét ezen városrész a Bánhida nevet őrzi." - írja Pesty Frigyes 1864-es helynévgyűjteményében.[6]


A Békéstől délre fekvő Csatáron állítólag a Fehér-Körösön híd is vezetett keresztül.[7] Földrajzi érdekesség a Békés és Dánfok közelében lévő középkori Csatár falu, és annak hídja: a település szomszédos volt Dánfokkal, „és a Fehér-Körözsön éppen ott, a hol a dánfoki határ kezdődött, hídja volt.”[8] „Egyéb adat azonban nem támasztja alá a híd létét a Fehér-Körös ezen a szakaszán. Sokkal valószínűbb, hogy arról az átkelőhelyről lehet szó, amely a Körösbe keletről torkolló Dánfok-éren át vezetett, és amelyet több kéziratos térkép is ábrázol.”[9]

Ugyancsak hídja volt a töröknek a Békés melletti Csatár falunál is a Fehér-Körösön. A korábban már említett Hidas-ér melletti Hidas falu 1610-ben is szerepel.[10]

A Hunyadiak korából ismerjük a szeghalmi, sarkadi, békési, gyulai, szarvasi és károlyi (Szeghalom-Füzesgyarmat-Darvas határában) réveket.[11]

 

Különlegesek voltak a sárréti „bürühidak", mint ahogyan azok voltak kotús útjaik is, „amelyek kerülgették, oldalogták a mocsarakat és az ártereket szegélyező gátakon kanyarogtak..." Az utak töltése „az árterek zsombékjaiból, kotúból..." voltak készítve. A bürühidakat a széles vízállások sekélyes medrébe építették: a mocsárba vert facölöpök közé nádat fektettek és döngöltek.[12]

 

21. A Fehér-Körös főtéri hídja. 

A hidak állapotáról, sorsáról a korabeli haditudósítások is adnak némi útmutatót, pl. 1705 júniusában, Gyula ostromakor „Erre Károlyi elpusztított Gyulán mindent, elrontotta a hidakat, s aztán a Fehér-Körözs jobb partján Békésre ment, s ott a Fekete-Körözsön átköltözvén Körözs-Ladány, onnan Túr-felé indult.

1707-ben Károlyi pedig ez év julius 25-én és 26-án Gyulától nem messze Vészén és Békésen keresztül vonult vissza Arad ostromától.[13]

Ha 1734-ben valaki a szarvasi révnél bejött a megyébe, Szarvastól úttalan úton mehetett toronyiránt Békésnek, onnan a Hidas-ér hídján át Gerlán keresztül Gyulára, onnan Sarkadon át Várad felé utazhatott.[14]

A közlekedés javítását célzó rendelkezésekkel már viszonylag korán találkozunk. Alighogy helyreállt 1715ben a megyei közigazgatás (3 főből állt), 1720-ban már út- és hídjavítási határozatokról olvashatunk a megyei közgyűlés jegyzőkönyveiben. Természetes, hogy elsősorban hídjavítási határozatok szerepelnek, hiszen az utak toronyiránt haladtak, egymás mellett több nyomon is, s az utasok maguk választották meg a járható utakat, csupán a vizeken való átkelést kellett biztosítani. 1730ban a büngösdi és a dobozi, 1732-ben a tarcsai, berényi, gyomai, endrődi, 1741-ben a körösladányi híd, 1741ben a gellai (gerlai) híd javítását említik a jegyzőkönyvek.[15]

 

1734-ben a Harruckern János György uradalmában építendő, javítandó és fenntartandó hidakról és töltésekről az alábbi kimutatás maradt fenn:

Újból építése                                                  Javítása               Éves fenntart. kerül körülbelül
                                                           (tallérban)

Békés felé Külső-Hidason

52 öl hosszú, 2 öl széles                                30                                            5

Belső-Hidasnak nevezett 75 öl hosszú,

2 öl széles töltés, középen 3 öl hosszú,

2 öl széles híd, javításra szorul                      30                                            6


Békés város körül keletre folyik

a Fekete-Körös, amelyen van egy

ódonságától megviselt, 40 öl hosszú,

2 öl széles fahíd, újjáépítésre kerül               751                                          15

 

Békéstől Gyula felé a Medves-éren

2 öl hosszú, 2 öl széles fahíd,
újonnan építendő                                           331                                          15

 

A község régebbi részén

a Fekete-Körösbe folyó éren
„vesszőből font híd", itt keményfából

17 öles új híd építendő                                  210                                          10


a híd mindkét végén szükséges

57 öl hosszú töltés                                         60                                            5[16]

 


Békés és határa Kerekivel együtt 8 híd 245 öl, a Büngösd hídja Kerekinél 127 ölnyi hosszú. A békési Fekete- és Fehér-Körös hídjai, 45 ill. 40 öl hosszúak. A Körösnek minden hídja meghaladja a 10 ölet. A többi vízfolyás közül érdemes megemlíteni a békési határban a Medves-ér 21 öles hídját. Különös a békési Fekete-Körösbe futó ér "vesszőből font" hídja: a környéken csak egy ilyen hidat találunk, de a korban általános hídépítés lehetett: "a Fehér- és Fekete-Körös között levő ereken, fokokon voltak itt-ott hidak, de minő karban! Hídlábakat és gerendákat kaptak ugyan, de pallójuk már nem volt, s így a keresztgerendákat gallyakból font sövénnyel kötötték össze.[17]

A Fehér- és Fekete-Körös közti ereken, fokokon voltak itt-ott hidak, hídlábak és gerendák palló nélkül, melyet gallyakból font sövénnyel pótoltak. Több helyen a sekély ereken át töltések készítését indítványozta a szolgabíró, mert ezeken minden kis áradás alkalmával vízben kellett átgázolni. A gyulai, békési és szarvasi hidat a földesúr építette, azért 1743-ban Mária Terézia szabadalom-levelet adott neki, hogy itt hídvámot szedhessen.[18]

A Fehér- és Fekete-Körös között levő ereken, fokokon voltak itt-ott hidak, hídlábakat és gerendákat kaptak ugyan, de pallójuk már nem volt, s így a keresztgerendákat sövénnyel kötötték össze. A legfontosabb híd, melynek fenntartása a vármegye kötelessége volt, s így az első megyei hídnak is nevezhető, a büngösdi a békés-ladányi úton. Ezt már 1744-ben a megye javíttatta ki, persze közmunkaerővel.



22. XVIII. századi békési hidak, korabeli állapotot bemutató térképen. (Ferenczi Sándor közlése alapján, jelmagyarázat a 23-as, következő térképnél.)

Békés megye hídjai és átkelőhelyei az 1771. évi összeírás alapján, Békés és környéke

(A +jellel jelölt hidak már az 1734-i összeírásban is szerepelnek):

Kölgyes-ér töltés kis híddal 116 öl,
+Medves-fok kis híd 13 öl,
Toka-fok kis híd 27 öl,
+Fehér-Körös töltés kis híddal 100 öl,
Csíkos-ér kis híd 15 öl,
+Belső-Hidas kis híd 200 öl,
Seres-ér kis híd 21 öl,
+Külső-Hidas kis híd 70 öl,
Nagy-Hidas töltés híddal 16 1/ 2, töltéssel 26 öl,
+Fekete-Körös töltés híddal 47 öl,
+Décs-ér töltés híddal 90 öl.[19]

 

23. XVIII. századi békési hidak: 1. Külső-Hidas, 2. Belső-Hidas, 3. Décs-Ér hídja, 4. Fejér-Körös hídja a város közepén, 5. Fekete-Körös híd a Rákóczi útnál, 6. Toka-foki híd, 7. Vicza-éri híd, 8. Medves-éri híd, 9. Kölgyes-éri híd, 10. Seres-éri híd.

 

Érdekesség „a Décs-éri hídról, amely a város északi végén, (ma a város területén) a Körös jobb partján torkollott a folyóba, s a ládányi út vezetett át rajta. 1847-ben 2 járomközű, 9 öl, 1 láb nyílású, két végén téglahídfős volt. Ettől északra már a város határában van a Hosszúfok hídja. 1847-ben 5 járomköze volt, együttes hossza 15 öl 5 láb. Hídszélessége 8 öl 4 hüvelyk. Az egész híd 38 cölöpön állt.
Végül a határ szélén Vésztő felé a Kis Büngösd hídja (helyesebb volna a Büngösd kis hídjáról beszélni, megkülönböztetésül a ládányi határban lévő nagy hídtól, amely ugyanezen Büngösd csatornán épült.) Mint egyik jelentésből kiderül, a híd igen fontos, mert Berény és Békés várostól Várad felé ez a legrövidebb út. A híd 1832-ben 16 öl hosszú, 3 öl széles volt.”[20]

 

24. A verebesi híd a régi Fekete-Körösön.

 

A fából épített hidak 3-4 évenként nagyobb javításra szorultak, egy-egy esős év pedig alaposan megrongálta állapotukat. 1802-ben azt jelentik a szolgabírók, hogy „járásaikban az Ország Utakban lévő hidak annyira meg romlottak, hogy azok minden üdő halasztás nélkül meg igazítást kévánnak." Békésen az 1813-ban épített fahíd öt év múlva már olyan rogyadozó állapotban volt, hogy sürgős javítását kérték, nehogy összedőljön, s így az igen forgalmas debreceni út elzárattasson.[21]

Az utakról szóló fejezetben szereplő, a Békés-Körösladány közötti útról 1882-ben feljegyzik, hogy a békési nagyhíd és a hosszúfoki, valamint a büngösdi híd miatt fontos (t. i. az átkelés ezeken a vizeken itt történt).[22]

1890-ben elkészül a Kettős-Körösön a vashíd is: „Ezen évben készült el a dobozi és békési vashidak, 126000 ezer forintba került.”[23]

 

25. A dítéri híd a Kis-Körösön.

A békési és környéki hidakkal kapcsolatban még a közelmúlt is szolgált további meglepetésekkel: eltemetett híd maradványai kerültek felszínre Békésen még 2010 nyarán a Rákóczi utcát érintő járda- és kerékpárút-felújítás közben.

Ferenczi Sándor helytörténet kutató szerint a boltíves téglahíd 1880-1890 körül épülhetett, nagyjából egy időben a hasonló külsejű egykori főtéri híddal. Elődje az a fapallós híd lehetett, amely miatt kapta a nevét a legenda szerint a Dübögő, merthogy hangosan dübögött rajta a lovas kocsi. A téglahíd az akkori Ladányi úton, mai Rákóczi utcán, a Fekete-Körös fölé épült, de a meder a Kettős-Körös elkészülésekor holttá vált, inkább csak esővizet szállított. 1893-ban földdel betemették, feltöltötték a területet.

Érdekesség, hogy még egy hasonló korú híd lehet a földben, a Kossuth utcán, nagyjából a mai Ipartestület épület, Penny áruház raktára alatt. Az a híd, amely a Csíkos-ér vize fölött ívelt át. Azt a 47-es főút korszerűsítésével 1960-61 körül aszfaltoztak le véglegesen.[24]

 

 



[1] Hidak Békés megyében (Békéscsaba, 1995) Szerkesztette: dr. Tóth Ernő. 9. oldal

[3] Czeglédi Imre: Békés megyei utak (Békéscsaba, 1986.) 8. oldal

[4] Békés Város Néprajza. Szerkesztette: Dankó Imre. Békés, 1983. 131. oldal

[5] Ferenczi Sándor: Békés a hidak városa. Békési Téka 33. sz. (XV. évfolyam 2. szám) Békés, 2006.

[6] Ferenczi Sándor: Békés a hidak városa. Békési Téka 33. sz. (XV. évfolyam 2. szám) Békés, 2006.

[7] Jankovich B. Dénes: Adatok a Körösvidék középkori vízrajzához és a vizek hasznosításához. A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996) 329. oldal

[10] Czeglédi Imre: Békés megyei utak (Békéscsaba, 1986.) 9. oldal

[11] Czeglédi Imre: Békés megyei utak (Békéscsaba, 1986.) 9. oldal

[12] Hidak Hajdú-Bihar megyében. Szerkesztette: dr. Tóth Ernő (Debrecen, 1996) 21. oldal

[13] Dr. Karácsonyi János: Békésvármegye története. I. kötet. Gyula, 1896. 317. oldal

[14] Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971.) 255. oldal

[16] Hidak Békés megyében (Békéscsaba, 1995) Szerkesztette: dr. Tóth Ernő. 19. oldal

[18] Dr. vitéz Durkó Antal: Békés Nagyközség története. Békés, 1939. 61. oldal

[19] Hidak Békés megyében (Békéscsaba, 1995) Szerkesztette: dr. Tóth Ernő. 21. oldal

[20] Hidak Békés megyében (Békéscsaba, 1995) Szerkesztette: dr. Tóth Ernő. 33. oldal

[21] Czeglédi Imre: Békés megyei utak (Békéscsaba, 1986) 18. oldal

[22] Czeglédi Imre: Békés megyei utak (Békéscsaba, 1986.) 38. oldal

[23] idősb. Somlyai Gábor: Emlék irat Békés városának a legelső megülésétől kezdve az 1893-ik esztendő végéig. Békés, 1894. 198. oldal

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon