Békés város történelmi vízrajza  a kezdetektől a XIX. század végéig.  32. rész 

Végül következzék a felhasznált térképek, fotók, képeslapok jegyzéke: ez a felsorolás azon érdeklődőknek, kutatóknak jelenthet segítséget, akik nagyobb méreteben, vagy felbontásban szeretnének régi térképeket, fotókat, képeslapokat megnézni, böngészni, vagy a témához kapcsolódó, más településekre vonatkozó dokumentumokat ismernének meg.

FELHASZNÁLT TÉRKÉPEK, FOTÓK, KÉPESLAPOK JEGYZÉKE

1.)        Intravillanum Oppidi Békés - Békés (Békés megye) mezőváros belterülete. Békés Megyei Levéltár Jelzet: BéML XV 1 a 19.

2.)        Békésvármegye kialakulása. Győrffy György: Az Árpádkori Magyarország történeti földrajza, Budapest, 1966. 495. oldal.

 

3.)        Részlet a „Békés megye térképe 1550-ben” elnevezésű térképről. Békés Megyei Levéltár Jelzet: BéML XV 1 a 8.

 

4.)        A Körös-Tisza-Maros-köz települései a XV. század második és a XVI század első felében. Blazovich László: A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban. Dél-Alföldi évszázadok 9. Szeged, 1996.

 

5.)        A két Körös összefolyása a városközpontban. Békés község felvételi előrajzai. 346. kép. Jelzet: S_79_-_No. 191/b/2. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára.

 

6.)        Békés a 16. században (rajzolta Kratochwill Mátyás). Blazovich László – Dél-alföldi városok a 14-16. században Szeged, 2002.

 

7.)        Békés középkori vízjárása. Ferenczi Sándor: Békés a hidak városa, Békés, 2006. https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Bekes/pages/hid/007_terkepek.htm


8.)        A Fehér-Körös és a Vicza. Részlet Békés város és Püsky Mihály malma állásárul való Idealis Delineatio. Jelzet: BéML IV A 1 b 654 1792. Békés Megyei Levéltár.

 

9.)        Békés város és Püsky Mihály malmainak (Békés megye) helyzetrajza. 1792. Békés Megyei Levéltár Jelzet: BéML IV A 1 b 654 1792.

 

10.)      Csíkos-ér és Kurvák Ere a Nagykertben. A békési (békés megye) Nagy-kert es Jégverme-kert. Békés Megyei Levéltár Jelzet: BéML XV 1 a 208.

 

11.)      A Nagykert és Jégvermi kert. A békési (békés megye) Nagy-kert es Jégverme-kert. Békés Megyei Levéltár Jelzet: BéML XV 1 a 208.

 

12.)      Hidashát és környéke Huszár Károly térképén. Körösök. - No. 39/A-C,1-68. Körösök.   vízrajzi térképek. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Jelzet: S_80_-_Körösök._-_No._39/A-C,1-68

 

13.)      A Fekete-Körös a dobozi határon. A Fekete-Körös Békés és Doboz közötti szakaszának szabályozási térképe. Magyar Nemzeti Levéltar Országos Levéltára Jelzet: S_12_-_Div._XI._-_ No._96:1.

 

14.)      Békés déli oldala Huszár Károly térképén. Körösök. - No. 39/A-C,1-68. Körösök.   vízrajzi térképek. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Jelzet: S_80_-_Körösök._-_No._39/A-C,1-68

 

15.)      Csatárkert vízrajza. Békés mezőváros (Békés megye) határában fekvő Csatári- és Kászmányi-kert birtoktérképe. Bekes Megyei Levéltár BéML XV 1 a 210

16.)      Az Alföld 14-16. századi úthálózatának vázlata. Dr. Blazovich László: Az Alfold 14 - 16. századi úthálózatának vázlata. Tanulmányok Csongrád megye történetéből 26. (Szeged, 1998) 291. oldal

17.)      Az alföldi és közvetlenül határos megyék központi helyei a késő-középkorban. Kubinyi András: Városfejlődés és vásárhálózat a középkori Alföldön és az Alföld szélén - Dél-Alföldi évszázadok 14. (Szeged, 2000) 67. oldal

18.)      A berényi, ladányi és békési út találkozása, Fehér-hát (ma Bélmegyer) közelében. Magyar Királyság (1819-1869) - Második katonai felmérés. https://rnapire.eu/hu/rnap/secondsurvey-hungary/

19.)      A Dél-Kelet Alföld útvonalairól készült vázlat. Erdei Aranka: Békés megye társadalma és gazdasága 1828-ban - Forráskiadványok a Bekes Megyei Levéltárból 13. (Gyula, 1986) 425. oldal

20.)      Békési sárhajók. B. Szűcs Irén: Sárhajók a Békés megyei múzeumok gyűjteményeiben. A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996) 296. oldal

21.)      A Fehér-Körös főtéri hídja. Békés község felvételi előrajzai. 362. kép. Jelzet: S_79_- No. 191/b/2. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára.

22.)      XVIII. századi békési hidak, korabeli állapotot bemutató térképen. Ferenczi Sándor: Békés a hidak városa. Békési Téka 33. sz. (XV. évfolyam 2. szám) Békés, 2006.

23.)      XVIII. századi békési hidak.

24.)      A verebesi híd a régi Fekete-Körösön. Békés község felvételi előrajzai. 562. kép. Jelzet: S_79_-_No._191/b/2. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára.

25.)      A dítéri híd a Kis-Körösön. Magyar Királyság (1819-1869) - Második katonai felmérés. https://rnapire.eu/hu/rnap/secondsurvey-hungary/

26.)      Gyula látképe 1722-ből. (Plan und Prospekt Gyula. Szerző: Rosenfelt, L. J. von - Kays. lngenieur Haubtrnan. Keletkezés éve: 1722. Jelzet: S_82_-_No._59.)

27.)      Vízimalmok a XVI. század elején. Kiss Anikó: A gyulai várbirtok malmainak története. A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 5. Békéscsaba, 1978.

28.)      Régi vízimalom a Fehér-Körösön. Nagy György: A Körösvidék lefolyási viszonyainak alakulása. Vízügyi Közlemények, 1975. 341. oldal

29.)      Malomcölöp-maradványok a régi Fehér-Körösön. Zubán István felvételei.

30.)      A régi Fehér-Körösön lévő malom oldal- és felülnézeti rekonstruált rajza. Készítette: Zubán István.

31.)      A gyulai uradalom majorságföldjei 1560 körül. Csipes Antal: Békés rnegye élete a

XVI. században. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 7. Békéscsaba, 1976. 43. oldal.

32.)      Csömpöly. Dr. Banner János: Halászat a Fekete-Körös torkolatánál. Dolgozatok a M. Kir. Ferenc József Tudományegyetem Archeológiai Intézetéből. 1926. 212.oldal.

33.)      Kaparóháló. Dr. Banner János: Halászat a Fekete-Körös torkolatánál. Dolgozatok a M. Kir. Ferenc József Tudományegyetem Archeológiai Intézetéből. 1926. 217.oldal.

34.)      Békés a XVIII. században, a Habsburg első katonai felmérési térképen (1782-1785). https://mapire.eu/hu/map/europe-18century

35.)      Csabai-csatorna. Körösök. - No. 38. Gyula es Köröstarcsa között (vízrajzi térkép). Jelzet: S_80_-_Körösök._-_No._38. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára

36.)      Békés a XIX. században, a Habsburg második katonai felmérési térképen (1819).

37.)      A Fehér és Fekete-Körös összefolyása. Góg Imre: A Kettős-Körös felső szakaszának kialakítása. Vízügyi Közlemények, Budapest, 1991 (73. évfolyam) 1. füzet. 48. oldal.

38.)      A Gyula-békési-nagycsatorna. Góg Imre: A Kettős-Körös felső szakaszának kialakítása. Vízügyi Közlemények, Budapest, 1991 (73. évfolyam) 1. füzet. 54. oldal.

39.)      A Gyula-békési-nagycsatorna töltéstávolsága 1856-ban. Góg Imre: A Kettős-Körös felső szakaszának kialakítása. Vízügyi Közlemények, Budapest, 1991 (73. évfolyam) 1. füzet. 55. oldal.

40.)      Körösök szabályozása. Dr. Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987) 372. oldal.

41.)      Beszédes József arcképe. Nagy György: A Körösök szabályozásának története. Békési Élet, 1971 (6. évfolyam) 1971 / 3. szám 434. oldal.

42.)      Vásárhelyi Pál. Barabás Miklós litográfiája. Forrás: https:// commons.wikimedia.org/wiki/File:Vasarhelyi_Pal_Barabas.jpg

43.)      Bodoky Károly (1814-1868) arcképe. Góg Imre: Emlékezés Bodoky Mihály, Bodoki Károly, Bodoki Lajos és Bodoki Kálmán hidrológiai munkásságára. Hidrológiai tájékoztató, Budapest, 1998 június 4. oldal.

44.)      Bodoki Lajos (1833-1885) arcképe.  Góg Imre: Emlékezés Bodoky Mihály, Bodoki Károly, Bodoki Lajos és Bodoki Kálmán hidrológiai munkásságára. Hidrológiai tájékoztató, Budapest, 1998 június 5. oldal.

45.)      Bodoki Kálmán (1858-1918) arcképe. A Bodoki mérnökdinasztia szerepe a Körös-vidéki folyók szabályozásában. Készítette a Bodoki Károly Vízügyi Múzeum Baráti Kör és a Körös­vidéki Vízügyi Igazgatóság. 2014. július http://www.kovizig.hu/baratikor/03- munkaink/02-poszterek/a-bodoki-mernok-dinasztia-szerepe-a-koros-videki-folyok­ szabalyozasaban-2014.pdf

46.)      Huszár Mátyás. Forrás: https://vizmerce.blog.hu/2016/08/19/huszar_matyas

47.)      Gallacz János (1849-1901) arcképe. https://www.europeana.eu/en/item/09408/jetspeed_portal_browser_psml_docID_2283   5- secID- 44024

48.)      Békés nyugati oldala a Habsburg harmadik katonai felmérési térképén. https://mapire.eu/hu/map/europe-19century

49.)      Békés keleti oldala a Habsburg harmadik katonai felmérési térképén. https://mapire.eu/hu/map/europe-19century

50.)      Folyószabályozás előtt és után. Nagy György: A Körösök szabályozásának története. Békési Élet, 1971. (6. évfolyam) 1971/3. szám. Békéscsaba, 1971.

51.)      Végh Lajos kereskedése. Forrás: Békés Anno facebook csoport.

52.)      Vashíd a Körös (Kettős-Körös) csatornával. Országos Széchényi Könyvtár – képeslapok. Forrás: https://gallery.hungaricana.hu/hu/OSZKKepeslap/1407454/?list=eyJxdWVyeSI6ICJURUxFUFVMRVM9KEJcdTAwZTlrXHUwMGU5cykifQ&img=0

53.)      Békés: Fehér-Kőrözs partrészlet. 1914. Országos Széchényi Könyvtár - képeslapok. Forrás: https://gallery.hungaricana.hu/hu/OSZKKepeslap/1407496/?list=eyJxdWVyeSI6ICJURUxFUFVMRVM9KEJcdTAwZTlrXHUwMGU5cykifQ

54.)      Üdvözlet Békésről: Kőrös-szél. Országos Széchényi Könyvtár – képeslapok. Forrás: https://gallery.hungaricana.hu/hu/OSZKKepeslap/1407471/?list=eyJmaWx0ZXJzIjp7IlNPVVJDRSI6WyJLVF9PU1pLIl0sIlRFTEVQVUxFUyI6WyJCXHUwMGU5a1x1MDBlOXMiXX0sInF1ZXJ5Ijoidlx1MDBlOXZlciBvc3prXHUwMGUxciBraWFkXHUwMGUxc2EgYlx1MDBlOWtcdTAwZTlzZW4ifQ&img=0

55.)      Üdvözlet Békésről: Varga-hosszai szivattyú telep. Országos Széchényi Könyvtár – képeslapok. Forrás: https://gallery.hungaricana.hu/hu/OSZKKepeslap/1407480/?list=eyJxdWVyeSI6ICJURUxFUFVMRVM9KEJcdTAwZTlrXHUwMGU5cykifQ

56.)      Békés: Fehér Kőrös partrészlet a Konsitzky-féle gőzmalommal. 1905 előtt. Magyar Mezőgazdasági Múzeum – képeslapok. Forrás: https://gallery.hungaricana.hu/hu/MezogazdasagiKepeslap/1490746/?list=eyJxdWVyeSI6ICJURUxFUFVMRVM9KEJcdTAwZTlrXHUwMGU5cykifQ

57.)      Üdvözlet Békésről: Nagy híd. 1905 előtt. Kocsor János: Képeslapok a volt gyulai és békési járásból a Munkácsy Mihály Múzeumban (1899-1945). A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 33. (2009) Békéscsaba, 2009. 172. oldal.

58.)      Üdvözlet Békésről: Görög keleti templom és környéke. 1900. Országos Széchényi Könyvtár – képeslapok. Forrás: https://gallery.hungaricana.hu/hu/OSZKKepeslap/1407486/?list=eyJmaWx0ZXJzIjp7IlNPVVJDRSI6WyJLVF9PU1pLIl0sIlRFTEVQVUxFUyI6WyJCXHUwMGU5a1x1MDBlOXMiXX0sInF1ZXJ5Ijoidlx1MDBlOXZlciBvc3prXHUwMGUxciBraWFkXHUwMGUxc2EgYlx1MDBlOWtcdTAwZTlzZW4ifQ

59.)      Üdvözlet Békésről: A holt Fekete-Körös éjszaka 1899-ben. Országos Széchényi Könyvtár – képeslapok. Forrás: https://gallery.hungaricana.hu/hu/OSZKKepeslap/1407470/?list=eyJxdWVyeSI6ICJURUxFUFVMRVM9KEJcdTAwZTlrXHUwMGU5cykifQ

60.)      Üdvözlet Békésről: Kőröshát utca a sétatérrel. 1901. Országos Széchényi Könyvtár – képeslapok. Forrás: https://gallery.hungaricana.hu/hu/OSZKKepeslap/1407473/?list=eyJmaWx0ZXJzIjp7IlNPVVJDRSI6WyJLVF9PU1pLIl0sIlRFTEVQVUxFUyI6WyJCXHUwMGU5a1x1MDBlOXMiXX0sInF1ZXJ5Ijoidlx1MDBlOXZlciBvc3prXHUwMGUxciBraWFkXHUwMGUxc2EgYlx1MDBlOWtcdTAwZTlzZW4ifQ

61.)      Békés: Sétatér 1901. Országos Széchényi Könyvtár – képeslapok. Forrás: https://gallery.hungaricana.hu/hu/OSZKKepeslap/1407477/?list=eyJxdWVyeSI6ICJURUxFUFVMRVM9KEJcdTAwZTlrXHUwMGU5cykifQ

62.)      Üdvözlet Békésről: Kőrösi nagy híd. Országos Széchényi Könyvtár – képeslapok. Forrás: https://gallery.hungaricana.hu/hu/OSZKKepeslap/1407458/?list=eyJxdWVyeSI6ICJURUxFUFVMRVM9KEJcdTAwZTlrXHUwMGU5cykifQ

63.)      Üdvözlet Békésről: Fehér-Körös főtéri hídja. Zempléni Múzeum (Szerencs). Forrás: https://gallery.hungaricana.hu/hu/SzerencsKepeslap/1163413/?list=eyJxdWVyeSI6ICJURUxFUFVMRVM9KEJcdTAwZTlrXHUwMGU5cykifQ

64.)      Üdvözlet Békésről: Fehér Körös partrészlet a bérházzal. 1900. Országos Széchényi Könyvtár – képeslapok. Forrás: https://gallery.hungaricana.hu/hu/OSZKKepeslap/1407475/?list=eyJmaWx0ZXJzIjp7IlNPVVJDRSI6WyJLVF9PU1pLIl0sIlRFTEVQVUxFUyI6WyJCXHUwMGU5a1x1MDBlOXMiXX0sInF1ZXJ5Ijoidlx1MDBlOXZlciBvc3prXHUwMGUxciBraWFkXHUwMGUxc2EgYlx1MDBlOWtcdTAwZTlzZW4ifQ

65.)      Üdvözlet Békésről. 1900. Országos Széchényi Könyvtár – képeslapok. Forrás: https://gallery.hungaricana.hu/hu/OSZKKepeslap/1407465/?list=eyJmaWx0ZXJzIjp7IlNPVVJDRSI6WyJLVF9PU1pLIl0sIlRFTEVQVUxFUyI6WyJCXHUwMGU5a1x1MDBlOXMiXX0sInF1ZXJ5Ijoidlx1MDBlOXZlciBvc3prXHUwMGUxciBraWFkXHUwMGUxc2EgYlx1MDBlOWtcdTAwZTlzZW4ifQ&img=0

66.)      Hosszúfoki Ármentesítő Társulat székháza a Körösladányi úton. Végh Lajos kiadása. 1913. Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum - Duna Múzeum. https://hu.museum-digital.org/object/990025

67.)      Üdvözlet Békésről Fehér Körös részlet, a Fábián híd. 1905 előtt. Báró Drechsel Géza kiadása. Országos Széchényi Könyvtár – képeslapok. Forrás: https://gallery.hungaricana.hu/hu/OSZKKepeslap/1407598/?list=eyJxdWVyeSI6ICJiXHUwMGUxclx1MDBmMyBkcmVjaHNlbCBnXHUwMGU5emEga2lhZFx1MDBlMXNhIn0

68.)      Békés: Fehér Kőrös partrészlet a Bérházzal. Végh Lajos kiadása. Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum - Duna Múzeum. https://hu.museum-digital.org/object/990014

69.)      Üdvözlet Békésről: Fehér Körös partrészlet a bérházzal. 1905 előtt. Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum - Duna Múzeum. https://hu.museum-digital.org/object/990013

70.)      Üdvözlet Békésről: Fehér-Körös partrészlet a csónakázó egyesületi pavilonnal. Végh Lajos kiadása. Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum - Duna Múzeum. https://hu.museum-digital.org/object/990011

71.)      Békés: Körös-parti részlet. Készítő: Karinger. Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum - Duna Múzeum. https://hu.museum-digital.org/object/990010

72.)      Békés: Fehér-Körös partrészlet a fahíddal. Kiadó: Véver Oszkár. A kiadás helye: Békés. Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum - Duna Múzeum. https://hu.museum-digital.org/object/989544

73.)      Békés: Csónakázó egyesület pavilonja (Csolnakázó - egyesület pavillonja). 1903. Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum - Duna Múzeum. https://hu.museum-digital.org/object/989542

74.)      Üdvözlet Békésről: Fehér-Körös hídja és környéke. 1903. Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum - Duna Múzeum. https://hu.museum-digital.org/object/929616

75.)      Békés: Fábián híd. 1904. Forrás: https://www.vatera.hu/bekes-fabian-hid-1904-vever-oszkar-3261015569.html

76.)      Békés, Kőrösparti részlet. Vitéz Sósmezey István kiadása. 1939. Országos Széchényi Könyvtár – képeslapok. Forrás: https://gallery.hungaricana.hu/hu/OSZKKepeslap/1407476/?list=eyJxdWVyeSI6ICJURUxFUFVMRVM9KEJcdTAwZTlrXHUwMGU5cykifQ

77.)      Üdvözlet Békésről: Fehér Kőrös partrészlet a cseresznye hiddal. Forrás: Békés Anno facebook csoport.

78.)      Üdvözlet Békésről: Fekete-Körös partrészlet. Forrás: https://bekesmatrix.hu/cikk/103760_zugok_fokok_erek_a_korosok_gerincen

79.)      A Békési Torna Egyletnek a Fehér-Körös melletti épülete. Végh Lajos kiadása, Békés, 1936. Zempléni Múzeum (Szerencs). Forrás: https://gallery.hungaricana.hu/hu/SzerencsKepeslap/1163409/?list=eyJxdWVyeSI6ICJURUxFUFVMRVM9KEJcdTAwZTlrXHUwMGU5cykifQ

80.)      A Békési Fürdő épülete. ifj. Végh Lajos kiadása. Országos Széchényi Könyvtár – képeslapok. Forrás: https://gallery.hungaricana.hu/hu/OSZKKepeslap/1407459/?list=eyJxdWVyeSI6ICJURUxFUFVMRVM9KEJcdTAwZTlrXHUwMGU5cykifQ

 

 VÉGE


Dr. Baji Mihály

szerző


Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Békés város történelmi vízrajza  a kezdetektől a XIX. század végéig.  17. rész  Folytatjuk vízrajzi kalandozásunkat, a vízügyi igazgatással ismerkedhetünk meg: A vízügyi igazgatás szervezetrendszere: 1788-ban, a Vízi és Építészeti Főigazgatóság megalakulásával új fejezet kezdődött a magyarországi műszaki munkák történetében: létrejöttek azok a szervezeti keretek, amelyek az adott körülmények között korszerű, központosított irányítást lehetővé tették. Az új szerv létrehozását 1787-ben maga az uralkodó kezdeményezte. A Bécsben működő főigazgatóság nem tudta áttekinteni az egész birodalom műszaki ügyeit, ezért szükség volt arra, hogy az egyes tartományokban (Csehország, Morvaország, Ausztria), valamint Magyarországon - a helyi kormányszerveknek alárendelt - építési igazgatóságokat hozzanak létre. Az új szervezet, a Vízi és Építészeti Főigazgatóság, a kamara és a helytartótanács irányítása alatt álló, műszaki ügyekben teljes önállósággal rendelkező hivatal volt. Tevékenysé...
További információk
  Békés város történelmi vízrajza  a kezdetektől a XIX. század végéig.  18. rész  Folytatjuk vízrajzi kalandozásunkat, a vízügyi igazgatáson belül a vízitársulatokkal folytatjuk: A vízitársulatok: Az 1820-as években szerepet kaptak a vízügyi irányításban a vízgazdálkodási feladatok ellátására létrejött társulatok is. Egyre világosabbá vált, hogy a birtokosok és a községek érdekeit szolgáló vízimunkálatokat nem lehet teljes egészében állami támogatásból fedezni, hanem szükség van társadalmi segítségre is. Egy-egy község vagy birtokos a maga területein azonban nem tudott eredményes munkát végezni, ezért egy-egy vízfolyás mellett az érdekeltek összefogásával társulások jöttek létre. Ezek megalakítására az 1807:17.tc. adott lehetőséget. A szervezetek ekkor még önkéntesek voltak, senkit sem lehetett arra kényszeríteni, hogy belépjen. Mivel az általuk végzett munka nem a sóalap költségeit vagy a kamarát terhelte, a főigazgatóság nem sokat törődött tevékenységükkel. Műsza...
További információk
Kép
  Fejezetek Tarhos Község történetéből.  (4. rész): Árvíz A Körösök hegyvidéki vízgyűjtőjén 1980. július 21–27. között különösen sok csapadék hullott, ám július 27-től a Körösök felső és középső szakaszán apadás indult meg. Rendellenes jelenségek nem mutatkoztak, és akkor váratlanul olyan dolog történt, amire a legtapasztaltabb szakemberek sem számítottak: 1980. július 28-án reggel 6 óra 35 perckor minden előzetes jelzés nélkül átszakadt a Kettős-Körös jobb parti töltése.  Helikopter, honvédségi kétéltűek, a lánctalpas úszó gépkocsik vitték a homokzsákok ezreit a hosszúfoki lokalizációs védvonal és a tarhosi körtöltés erősítéséhez. A gátszakadás során kiömlött mintegy 208 millió köbméter víztömeg a Kettős-Körös jobb parti töltésének Doboztól Hosszúfokig terjedő szakasza, a Hosszúfoki-főcsatorna és a Gyepes-csatorna által közbezárt 10 ezer 500 hektáron helyezkedett el. A víz teljesen körülzárta Tarhost (sziget lett Tarhos ….), helyi védelemvezetést szerveztek a tarh...
További információk