Békés város a régi térképeken. 8. rész:
I.
Adalékok a Békés megyei
térkép és helynévjegyzék elkészítéséhez
A vármegyei tisztviselők (általában a földmérők és a szolgabírák) által
kijavított térképvázlatok és helységnévjegyzékek mára nem maradtak fenn. A
munkálatokra felkért személyek többnyire a Lipszky által összeállított
tervezeteket korrigálták és azokat küldték vissza a Helytartótanácsnak,
anélkül, hogy az anyagról másolatot készítettek volna. Egyes földmérők az
előzetes tervezeteket annyira hibásnak találták, hogy a megadott szempontok
szerint inkább egy teljesen új térképet és/vagy helységösszeírást állítottak
össze. Sajnos azonban ebben az esetben sem maradtak meg az eredeti jegyzékek a
vármegye iratai között, mert a szerző a Helytartótanácson keresztül rendre
visszaküldeni kérte az általa készített előmunkálatokat is. Mindezek
figyelembevételével különösen értékes a Mappa generalis és a Repertórium összeállításának
történetéhez Békés vármegye fennmaradt anyaga.
A Helytartótanács 1799. július 23-án kelt 17773. sz. körrendeletét
szeptemberben küldte el Békés vármegyének. A megyei közgyűlés 1799. december
16-án kiküldött egy bizottságot, hogy azon Idaealis Mappát és Elenchust, melyet
Báró Vécsei Lovas Seregebéli Fő Hadnagy Lipszky János készített, a’ Vizeknek ‘s
minden más Corpusoknak igaz fekvése szerént hozza helyre”.
A következő év június 6-án a közgyűlésnek a bizottság
benyújtotta „mind azon Elenchust, melyet a’ Leveles Bóltbeli Régi írásokból,
minden ezen Megyében található Különös Corpusokról, mind pedig azon Mappát
melyet ezeknek Valóságos Topographica Situatiójokról készített, melyekben, a)
A’ Corpusok a’ magok régi Valóságos Neveken vágynak Nevezve, b) Minden Vizek,
Hidak, és Közönséges Kereskedő, vagy Posta Utak voltaképpen feljegyezve. A
közgyűlés jegyzőkönyve azt is rögzítette a beterjesztett anyagról, hogy „mind
az Elenchusból, mind a’ Mappából kitettzik, hogy ezen Munka, különös
szorgalmatossággal, és vigyázással készitődött, mely is a’ kívánt végre fel fog
küldetni a’ Nagy Méltóságú K. H. Magyar Tanácshoz. Hogy pedig ezen Megyének is
legyen ily módon készült separata Mappája, egyszersmind meg hagyatik Föld Mérő
Vertits Jósef Urnak, hogy még egyet készíttsen, a’ Leveles Bólt számára, de
Nagyobb Mértékre.”
1800. június 3-án kelt a Helytartótanács sürgető leirata a vármegyéhez,
amelyben utasította, hogy az anyagot mielőbb javítsák ki és küldjék vissza —
mint ahogy azt már számos más vármegye meg is tette —, hogy a vállalkozás ne
szenvedjen késedelmet. A leirat azonban csak az után érkezett a vármegyéhez,
hogy az anyagot felküldték, így a megyei közgyűlés pusztán tudomásul vette az
emlékeztetőt.
Az 1800. június 4-én kelt beterjesztésében Vertics József táblabírósági ülnök
és Békés megye rendes geometrája a Lipszky-térképhez szükséges előmunkálatok
elvégzését jelentette. Mivel az eredeti tervezetben nagyon sok hiba fordult
elő, ezért jónak látta egy teljesen új jegyzéket készíteni.
A települések újonnan összeállított jegyzékén kívül
ahhoz csatoltan a folyókról, hidakról és utakról a következőket említette meg:
Békés megyében három folyó van, mégpedig: Fehér-Körös, Fekete-Körös,
Sebes-Körös. A nevezetes hidak a Sebes-Körös felett: Gyula és Békés
mezővárosokban, valamint Gerla pusztánál egy-egy; a Fekete-Körös felett:
Remeteházánál, Békés mezővárosban és Doboz birtokon egy-egy; a Sebes-Körös
felett Körösladány birtok mellett egy; az egyesült Hármas-Körös felett Gyoma
birtoknál egy. Ezenkívül van még egy híd a Körös felett a közönséges
kereskedelmi úton Szarvas mezővárosban is.
A posta- vagy kereskedelmi utak a következők voltak:
1.) posta- és kereskedelmi út Gyula mezővárosból Csaba és Orosháza birtokon
keresztül Szentes mezővárosba Pest felé,
2.) posta- és kereskedelmi út Gyula mezővárosból
Sarkad mezővároson keresztül Nagyvárad és Erdély felé,
3.) közönséges kereskedelmi út Gyula mezővárosból Arad
és Temesvár felé,
4.) közönséges kereskedelmi út Gyula mezővárosból
Békés mezővároson, Körösladány, Szeghalom, Gyarmath birtokokon keresztül
Debrecen és Nagyvárad felé,
5.) közönséges kereskedelmi út Gyula mezővárosból
Csaba birtokon, Szarvas mezővároson, Szentandrás és Öcsöd birtokokon keresztül
Cibakháza felé,
6.) posta- és kereskedelmi út Arad kamarai
mezővárosból Komlós és Orosháza birtokokon keresztül, Szentes és Pest felé.
33.
Részlet Vertics József Fekete-Körös és Fehér-Körösről 1800-ban készült
térképéről.
A Vertics-féle településjegyzéket érdemes összevetni a Repertóriumban végül megjelent
Békés megyei anyaggal: a mutató névanyaga megegyezik a földmérő
összeállításával, amelyből viszont hiányzott a településnevek nyelvenkénti
feltüntetése, de szerepelt a helység lakosainak nyelve. Szintén kimaradt a
Repertóriumból a járások feltüntetése. Ezek alapján is bizonyos, hogy a
földmérők által javított anyag nem végleges forrásul szolgált Lipszkynek, a
hiányzó információkat más módon pótolta, és nem használt fel minden információt
(valószínűleg a Görög Demetertől kapott jegyzékeket is használta).
A Helytartótanács 1800. július 1-jén ismét leirattal fordult a vármegyéhez: a
vármegyei kirendelt bizottság által összeállított helységnévjegyzéket és a
földrajzi- topográfiai térképet megkapta, ám a Lipszky által összeállított
elenchust és térkép-vázlatot nem, és mivel a munkához ezekre is nagy szüksége
van a szerzőnek, ezért a lehető leggyorsabban azt is küldjék vissza. Az iratot
szeptember 1-jén olvassák fel a megyei közgyűlés előtt, amely szerint „Úgy
Gondolodott, hogy jobb küldödvén fel, már ezen Mappára szükség nem lészen, ‘s
itt maradhat: de mivel kívántatik vissza fog küldettetni ezennel.”
Vertics József szeptember 1-jén terjesztette a közgyűlés elé a júniusban
utasításba adott térképet, egyben kérte, hogy az elkészítés során felmerült
dologi költségeit és a segédei munkadíját, összesen 24 forintot a vármegye
szíveskedjék megtéríteni. Hangsúlyozta ugyanakkor azt is, hogy bár nem volt
hivatali kötelessége a munkálatok elvégzése, ő ezért külön munkadíjat nem kíván
felszámítani, hanem azt a tekintetes vármegyének ajánlja. A kérelemből kiderül,
hogy az általa készített térképen a különféle térképi elemek eltérő színnel
szerepeltek:
Alább-irt ezen tekintetes Nemes Békés Vármegyének e folyó 1800. esztendő Junius
Holnapjának 8dik napján Gyula Mező-Városában tartatott Közönséges Gyűlésé
alkalmatosságával a’ 469. Nrus alatt tett Kegyes Rendelése szerént, az ezen
Tekintetes Nemes Vármegye Mappáját olly Móddal el-készítette, hogy abbúl nem
tsak az Helységeknek egymástul távúl létét, Folyó-Vizeknek, Posványoknak,
Utaknak rendes folyamattyát, és fekvését, hanem Minden Mező-Varosok, Faluk, és
Puszták Határjainak ki-terjedéseit is különös festékekkel meg-külömböztetve ki
lehet látni.
A’ Tekintetes Nemes Vármegye a’ Mappának jelenlétéből méltóztatik képzelni,
hogy az alább-írtnak ily móddal el-készült Munkája nagyobb fáradsággal
készülhetett-el, Mindazonáltal noha ezen dolog különös (extraordinarium)
légyen, az alább-írt Maga fáradságáért, Kötelességének, ‘s szerentséjének
tartván, hogy azzal a’ Tekintetes Nemes Vármegyének udvarolhat, sem[m]it sem
kíván, hanem a’ Vaszonyra, Papirosra és Festékekre 10 foréntbeli költségeinek
meg-fordításáért, és két Practicánsainak, kik az jelen-levő Mappának nagyobb
Mértékbül kissebbre való által-tételeben hos[s]zassabb ideig szorgalmatossan
fáradoztak, 14. foréntok, és Így mind összve 24. foréntok Resolutiojáért
alázatossan Könyörög.
A vármegyei közgyűlés döntése szerint „Ezen Mappa itt a’ Gyűlés szine elibe
terjesztetvén, minden tekintetre nézve helyben hagyattatott, ‘s Azért is a’
Földmérőnek ebbéli hasznos fáradozása ezennel különös reflexióba vétettetik, és
a’ Mappa kettős rámába tsináltatván, a szálába fel függesztetik. A’ festék, ‘s
a papiros költség, és a’ Practicansoknak remuneratió fejében pedig
assignáltatik 24 ft. a’ Domestica Cassából”.
Valószínűleg ez a térkép található a Magyar Országos
Levéltár anyagában, lépték 1:14 400, és Horváth István gyakornok rajzolta a
térkép egy részét.
Az elkészült térképet aztán ismét a Helytartótanács útján hirdette Lipszky,
minden vármegyéhez olyan előfizetési felhívást juttattak el, amelyben két-két
példány előfizetésére ösztönöztek. Békés e javaslatra úgy döntött, hogy „Az
Ország Gyűlésére ki küldött Követ Urakra bizattatik, hogy ezen Mappábul két
exemplárt vegyenek meg ezen Megye számára”.
Lipszky János: Repertorium locorum... c. művének Békés
megyei címszavai közt Békésre utaló adatok:
Név (Nomina objectorum) Minőség (Qualitas) Megye (Comitatus) Tábla Betű Szám
Békés h. Bjkes s. Oppidum C. Békésiensis V T
43[1]
Vertics József jegyzéke Békésről:
Békés Oppidum Békésiensi (Situatur in processu vel districtu) Hungarica
(viget lingua principalis (in qua nomen loci in mappa designant))[2]
/Fordításban: Békés város a Békési járásban található,
magyar az uralkodó nyelve, és a település neve feltüntetésre került a térképen.
Vertics József 1802-ben elkészült térképe a 29-es számú térképnél tekinthető
meg./
Vertics térképe jó áttekintést nyújt a megyéről: a
település és úthálózat, a legfontosabb vízrajzi részletek, nemkülönben a nevek
feltüntetése dicséri munkáját. A kiadó pedig méltó formába öntötte a hiteles
kéziratot, mi által a nagyközönség a vármegye megbízható, valóságos földrajzát
ismerhette meg a rangos atlaszból.
[1] Reisz T.
Csaba: Magyarország általános térképének elkészítése a 19. század első
évtizedében - Lipszky János és segítői térképészeti vállalkozásának ismertetése
(Budapest, 2002) 172-176. oldal
[2] Reisz T.
Csaba: Magyarország általános térképének elkészítése a 19. század első
évtizedében - Lipszky János és segítői térképészeti vállalkozásának ismertetése
(Budapest, 2002) 177. oldal
Megjegyzések
Megjegyzés küldése