Békés város a régi térképeken.  9. rész

I.                   A kiegyezéstől az I. világháborúig

A kiegyezés után Tóth Ágoston (1812–1889) honvédezredes és térképész önálló magyar helyszínrajzi intézet megalapítását javasolta, amely mind katonai, mind polgári térképekkel ellátta volna az országot. 1869-ben kiadott térképészeti kézikönyve magyarul jelent meg, így nemzetközileg is kimagasló jelentőségű műve visszhang nélkül maradt. A könyvben különösen szorgalmazta a szintvonalas domborzatábrázolás bevezetését a magasság bemutatására, amit először a polgári térképeknél alkalmaztak.

Tóth európai mintára tervezett intézete nem valósult meg, a Közmunka- és Közlekedési Minisztériumban létrehozott térképészeti osztálya pedig rövid, de sikeres működés után az Államnyomdához került. Ennek igazgatója, Péchy Imre különösen a dombormodellek készítésében jeleskedett, míg Homolka József a múlt század végének egyik legtermékenyebb térképésze volt. A korszak hasonló jelentőségű kartográfusa, Hátsek Ignác „m. kir. térképész” a Statisztikai Hivatalban működött.

 

34. A Békési járás települései Kogutowicz térképén.

Ugyanebben az időben dolgozott Gönczy Pál (1817–1892), a Közoktatásügyi Minisztérium államtitkára, aki az iskolai földrajzi oktatást segítő magyar nyelvű térképek kiadását szorgalmazta: szerződést kötött a németországi kiadóval magyar nyelvű térképek készítésére. A fali és kézitérképek után atlaszokat is magyarított, s a Prágából iskolai földgömböket rendelt (1870).

 

Az iskolai oktatásban is fontos megyei térképek elkészítésére azonban Gönczy hazai szakembereket keresett. A szerkesztéssel Kogutowicz Manót (1851–1908) bízta meg: az 1890-ben megjelent atlaszt a Posner-féle litográfiai intézetben nyomtatták ki.

A kitűnő munka sikerének köszönhetően Kogutowicz megalakíthatta magyar térképkiadó vállalatát, amely 1895-től kezdve Magyar Földrajzi Intézet néven szerzett rangot a hazai térképészetnek. Az első magyar nyelvű földrajzi atlaszt – neve ellenére („Teljes földrajzi atlasz”) – az 1902-es első kiadást követően folyamatosan bővítették.

II.                   A katonai térképezés

A katonai hadmozdulatok tervezése és végrehajtása céljából minden időben szükség volt megfelelő helyszínrajzra, térképre. A 18. század második felében a nagyobb területen dúló háborúkban új hadvezetési módot alkalmaztak: a sík mezőn egymással szemben vonalalakzatban felálló csapatok hadrendjét a tagolt hadrend és a terep sajátságaihoz igazodó harcmodor váltotta fel. A védelmi állások megválasztásához, a mozgások végrehajtásához a lehetséges csataterekről előre elkészített, részletes és a domborzati viszonyokat is valósághűen ábrázoló térképek kellettek.

A hétéves háborúban (1756–1763) és az amerikai gyarmatok függetlenségi harcaiban (1775–1782) először alkalmazott tagolt hadrendű harcászat tapasztalatai alapján az európai és amerikai államok nagyarányú, részletes katonai felmérésekbe kezdtek. Korábban is voltak a hadseregben „földrajzi mérnökök”, felmérők, hadi mérnökök, de ezek kizárólag táborok, erődök, elhelyezési körzetek felmérésével foglalkoztak. A felmérői tisztséget Ausztriában 1747-ben vezették be hivatalosan a hadseregben.

Magyarország első részletes topográfiai térképe az úgynevezett első katonai felmérés eredményeképpen született a XVIII. század második felében, 1763–-1787 között, ezt követte a második (1806-–1869), illetve harmadik katonai felmérés (1869–-1887). A térképezés katonai szervezésben és irányításban ment végbe, mivel az igények a katonaság részéről merültek fel leginkább, és a megfelelő apparátus is a katonaságnak állt a rendelkezésére. A térképezés a XVIII. század második felétől a XX. század elejéig a hadsereg békefeladata lett. Az első, a második és a harmadik katonai felmérés idején Magyarország az Osztrák Birodalom, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része volt, közös hadüggyel, így a katonák által végrehajtott topográfiai térképezés is közösen zajlott bécsi irányítással. Az elkészült térképek közül az első és második felmérés anyaga eredetiben ma is a bécsi Kriegsarchiv gyűjteményében található, a Hadtörténeti Térképtár gyűjteménye jó minőségű, színes, eredeti méretű másolatukat őrzi.