Békés város a régi térképeken.  19. rész: 

Vízrajz (3. rész):

Vásárhelyi Pál (1795–1846) vízépítő mérnök mérnök 1819-től állt a Vízi és Építészeti Igazgatóság megbízásában, fontos szerepet játszott a folyók térképezésében és szabályozásában. 1819 és 1823 között részt vett a Tisza és a Körösök térképezésében, amelyet Huszár Mátyás irányított.

A történetírás Vásárhelyi Pált (1795-1846) tekinti nemcsak a 19. század, hanem minden idők legkiválóbb magyar vízépítő mérnökének. Adottságai mellett ezt a megbecsülést azzal érdemelte ki, hogy a reformkor küszöbén kezdte meg tevékenységét, amikor a vízimunkálatok, mint az ország gazdasági fejlődésének, polgári átalakulásának előmozdítói, az érdeklődés középpontjában álltak. Vásárhelyi Pál 1795. márc. 25-én született Szepesolasziban, régi székely eredetű, kisnemesi családból.

A család által nyújtott anyagi bázis lehetőséget teremtett tanulásához, külföldi útjaihoz, de ahhoz is, hogy napi megélhetési gondok nélkül, életét a tudománynak szentelje. Nem kellett évekre a földesurak vagy a törvényhatóságok szolgálatába szegődnie.

Középiskolai tanulmányait Miskolcon végezte, majd Eperjesen bölcsészetet hallgatott, és végül az Institutum Geometricumba került. 1814-ben Borsod megye mérnöke, Losonczy József mellett volt gyakorlaton, 1817—1818-ban Veszprém és Zemplén megyében úrbéri és erdőmérésekkel foglalkozott.

1819. márc 11-én, mint a Helytartótanács által a Tisza, Körös és Berettyó folyókhoz kinevezett napidíjas mérnök, az említett folyók vízrajzi felvételeinél Huszár Mátyás, a kor egyik legkiválóbb mérnöke mellett kezdte meg vízimérnöki tevékenységét.1822-ig szinteztek együtt, azonban Huszár vele sem tudott jó kapcsolatot kialakítani.

Vásárhelyi egészen 1823 végéig maradt a Körösöknél, majd a Dunához került, ahol 1829-ben vette át az irányítást.

 

55. Vásárhelyi Pál.

 

1835-ben az Akadémia levelező, 1838-ban rendes tagjává választotta. 1839-től az összes magyarországi vízimunkálatok irányítója lett.

 

Vásárhelyi Pál 1845-ben készítette el a terület ismételt bejárása után Huszár Mátyás, Lányi Sámuel és társai tiszavölgyi térképei alapján a Tisza-szabályozásra vonatkozó előleges tervét, majd az egész Tisza szabályozásának tervét is részletesen kidolgozta. Ezt a megbízást Vásárhelyi Pál 1846. márc. 25-én, halála előtt alig két héttel teljesítette: ez a
tervezet azonban, valószínűleg Vásárhelyi tragikus halála miatt elkallódott s feledésbe merült.

Vásárhelyi Pál 1846 április 8-án a tiszavölgyi értekezleten, a Tisza szabályozási terv védelmében szívszélhűdés következtében a Károlyi palotában meghalt.

 

Az első rendszeres szabályozási munkálatot 1835-45 között, Beszédes József irányításával hajtották végre a Körös-vidéken, különösen a Fehér- és Fekete-Körösön. Beszédes már előtte is foglalkozott a területtel, készített õ is térképeket, felméréseket. 1831-ben készült el a Fehér-Körös-csatorna tervével. A Nádor-csatornának elnevezett csatorna munkálatai 1834-40 között zajlottak: ez volt Beszédes életének fő műve, amely amellett, hogy nagyszerű malomcsatorna, egyúttal élővízzel látja el Gyula, Békéscsaba és Békés városokat, amelyek a szabályozás közben átmetszett kanyarok mellett maradtak. (József nádor malomcsatorna Körösbökénytõl Gyulavarsándig 92 km-es hosszon 50 m-nyi esésű vízzel 12 malmot hajtott meg. Ezzel a nagyszabású munkával sikerült a Fehér-Körös szabályozása érdekében még az 1810-es években lerombolt 36 gátas vízimalom pótlásáról gondoskodni.) A folyóból eltávolított malomcsatornákat az újonnan kiépített József nádor malomcsatornára helyezték át. A bökényi duzzasztó is ekkor épült, mivel a csatornát ennek segítségével látták el a Fehér-Körös vízével. A Fehér-Köröst 24, a Fekete-Köröst 1845-47. között 29 átvágással rövidítették meg.

Békés vármegye megbízásából Beszédes József mérnök 1838-ban elkészítette a Körös vidék kanyargós folyóinak mederátmetszést tervét. A tervezett mederátvágások közül öt még az 1830-as években elkészült, majd 1840-45 között további harminchat.

A „Terve t[ekintetes] Békés vármegyében a' Körös folyók' ágya' kanyarai átmeczésökkeli sükeres szabályozásának, tekintettel a' hajózásra is” elnevezésű térkép 1838-ban, Gyomán került kiadásra, a Körösök folyását mutatja Gyulavári és Öcsöd (amely akkor még Békés vármegyéhez tartozott) között, fokhálózat nélkül. A települések alaprajzban, névvel szerepelnek, illetve a tervezett átvágások helyei bejelölve.

 

Beszédes József (1786-1852) 1786 február 12-én Magyarkanizsán született, paraszti családból. 1800-tól Szegeden, 1804-től Temesváron tanult. A szegedi rajzoló iskolában végzett középiskolai tanulmányok után iratkozott be a Mérnöki Intézetbe, ahol 1813-ban szerzett oklevelet. Gyakorlati működését társulati (1811), majd uradalmi mérnökként kezdte: 1811-ben a Sárvíznél volt napidíjas mérnök, de rövidesen az Eszterházyak szolgálatába szegődött, és mocsárlecsapolásokkal foglalkozott. 1817-ben a Rábáról, 1816 - 1819-ben a Kaposról, 1828-ban a Hanságról készített tervet. 1820-ban irányította a Sárvíz-csatorna építését, amit 1825-ben fejeztek be.

 

56. Békés városa Békes néven Beszédes térképén.

A kivitelezésre került tervek közül jelentősebbek a fehér-körösi malomcsatorna, valamint a Fehér-Körös, utóbb a Kettős- és Hármas-Körös egyes szakaszainak szabályozása Békés megyében. 1831-ben készült el a Fehér-Körös-csatorna tervével, amelynek építését, a nagyváradi építési hivatal fennhatósága alatt befejezte. Nem a hivatal állományában volt, hanem mint uradalmi mérnöktől kértek tőle segítséget.

A fentieken kívül 1832—40-ben megépítette a fehér-körösi József nádor malomcsatornát, közben pedig a Fehér-Körös, Fekete-Körös, Csiger és Tőz szabályozását vezette.
Munkássága során az árvizet megelőző intézkedéseket a karbantartáshoz hasonló fontos feladatnak tekintette, így különösen az erdők védelmét. Az erdősítésben nemcsak a talajerózió elleni védekezés eszközét ismerte fel, hanem a mikroklímát szabályozó hatását is.

1819-ben a szépművészetek és a filozófia doktorává avatták, majd irodalmi munkássága elismeréseként 1831-ben az Akadémia tagjává választották.

 

 

57. Beszédes József arcképe.